Úgy emlékszem, hogy a gyerekkoromban nem volt téma, hogy ki zsidó, ki cigány (akkor épp az osztályszármazás számított). Később a "fekete vonat" időszakában a szabolcsi, borsodi cigányság hétközben Bp-en dolgozott és munkás-szálláson laktak, de ezek a munkaalkalmak az Antall-kormány hiper-liberális piacnyitása után megszűntek. Antall maga mondta a háta megett összeomló magyar iparral, hogy nem a gazdasági, hanem az erkölcsi probléma a nagyobb.... Beke Kata, a talán legkitünőbb MDF-es politikus, nem tudta elérni, hogy az iskolarendszer stratégiai ágazatként kiemelt támogatást kapjon...elmaradt tehát a rendszerváltás óta nemcsak a cigányság, hanem a magyar diákok felzárkóztatása is a nemzetközi színvonalhoz. Ennek következtében az egész ország versenyképessége csökkent, országrészek váltak az Európai Unió legszegényebb régióivá és az "Út a munkába" típusú cigányságot segítő segélyeket pedig egészen egyszerűen ellopták. Ugyanakkor az egyre inkább elszegényedő és ettől pánikba esett magyar társadalom egységfrontot alkot nemcsak a bevándorlókkal, hanem a romákkal szemben is....Nagy erkölcsi, logikai hiba, ha az áldozatot; a bangladesi körülmények közt élő, a kitörési lehetőségektől megfosztott cigányságot tesszük kollektíve felelőssé a kialakult helyzetért! Ha az ellenzék helyében volnék, akkor erre a rövid távon népszerűtlen témára irányítanám inkább a figyelmet, mert a politika feladata a megoldások keresése aminek jótékony hatását a nem-cigány lakosság is élvezné hosszabb távon.