MaGYAUR

"Trianon" elkerülhetetlen volt

A soknemzetiségű Nagy-Magyarország birodalomként működött a nacionalizmusok korában

2019. június 30. - Magyaur

A "nemzetállam" fogalmának a visszavetítése a középkorba, vagy még korábbra egyszerűen tévedés, vagy történelemhamisítás.

Voltak ugyan az ókorban városállamok, és Róma története sem más, mint egy arisztokratikus városállam terjeszkedésének története térben és a lakosság polgárjogát tekintve, de a középkorban egyértelműen a nemzettől teljesen független dinasztikus politika folyt.   

A családi-dinasztikus történelmi "tele-regények" fittyet hánytak a nyelviségre. Amúgy is a röghöz kötött jobbágyokon kívül mindenki több nyelvet beszélt a kozmopolita Európában...elsősorban a latint. 

A Felvilágosodást visszacsinálni akaró mai magyar, Kásler-féle barbár-nacionalisták nem veszik észre, hogy a modern nemzetállam pont a racionálissá váló feudális abszolutizmus segítségével jött létre, amely lerombolta a különböző nyelvű, pénzű és mértékegységű kis-királyságokat és birodalommá forrasztotta össze ezeket.

Az önálló Magyar Királyság bukása után Magyarország maga is egy kis-királyság lett, amelyet a nyugatias Habsburg birodalom csak érintőlegesen tudott modernizálni a nagyszámú és különböző anyanyelvű (!), tehát csak névlegesen "magyar" nemesség ellenállása miatt. 

A nemesi nacionalizmus csak a Reformkorban szűnt meg. 1848-49 jelentősége a jobbágyfelszabadítás mellett a "nemzet" fogalmának kiterjesztése volt a közemberekre (egyes fideszesek szóhasználata szerint a "prolikra").

A modern nemzetté válás globális folyamata, tehát valamikor a 19. században kezdődött és az 1970-es évek elején ért véget, a gyarmatosítás lezárásával (kivéve a világ máig leghatalmasabb gyarmattartó államát a Szovjetuniót, illetve Oroszországot).

Ebben a kontextusban nem volt esélye a soknemzetiségű, az Osztrák-Magyar Monarchia keretein kívül életképtelen Magyar Királyságnak a fennmaradására....egyszerűen útjában állt a pánszlávizmusnak és a német expanziónak a birodalmakat felbomlasztó első világháború után.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-gyaur.blog.hu/api/trackback/id/tr9914918660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lévai András 2019.06.30. 15:57:21

Majdnem jó írás, de mégsem az..
Ha jól értem azt írod, a pánszlávizmus és pángermanizmus őrlőkövei között az elmaradott magyarságnak esélye sem volt, mert nem nemzetállamként hanem birodalomként működött..

A Magyar királyság határai nem nagyon változtak tartósan az 1000-es évek közepétől kezdve, egészen a török hódoltságig. Ugyanakkor a hódoltság 150 (190) éve alatt az elveszített területeket a magyarok végig magukénak érezték, s a magyar nemesség példátlan módon adót szedett a hivatalos államhatároktól több 100 kilométer távolságban fekvő egykori birtokairól.

A Magyar Királyságnak megvoltak az eszközei szuverenitásának biztosításához, kivéve az 1918. évi összeomláskor.
A balázsfalvi gyűlést, amely 1918 december 1-én kimondta Erdély Romániához csatlakozását, melyre egyébként semmilyen felhatalmazásuk nem volt, még 2 hónappal korábban is a helyi csendőrség zavarta volna szét. Román fegyverek árnyékában a magyar csendőrség valahogy nem volt igazán hatékony.
A Felvidéket cseh katonaság tartotta megszállva, akik ha fél óránál tovább visszalőttek rájuk, nem nagyon forszírozták tovább a csatát.
A pánszláv eszme inkább volt bújtatott orosz birodalmi mint valóban össz - szláv gondolat, amint azt a történelem bebizonyította. A pángermán eszmével meg éppenséggel semmi baja sem volt a magyarnak.
Ha a győztes nagyhatalmak másként határoztak volna, az ország határai is mások lettek volna mind 1920-ban, mind 1947-ben. A trianoni határokat ugyanis nem szerbek, románok, csehek húzták meg, hanem az USA, a francia, brit és orosz (szovjet) politikai elit.

Magyaur 2019.06.30. 16:34:36

@Lévai András: Paradigmaváltás történt (például Wilson amerikai elnök hatására!) és érvényüket vesztették a "dicső múlt", az "évezredes határok", a magyarság megkülönböztetett szerepe, mert hogy "államalkotó nemzet" . Ehelyett jött a "NEMZETEK ÖNRENDELKEZÉSE" új elv és paradigma!
A háború utáni káoszban többé nem a történelmi határok, még csak nem is a vallási megoszlás, hanem a nemzetiségi statisztika döntött alapvetően...aztán a többi hadászati érdek stb. De hát Magyarország verve volt és rosszul állt a dolgokhoz - ahogy ma is sokan jönnének a régi és elavult érvrendszerrel...:

Lévai András 2019.06.30. 16:50:39

@Magyaur: a wilsoni elvek csakis akkor érvényesültek a gyakorlatban, ha az a győztesnek érdekében állt. És egyáltalán nem vonatkozott a vesztesre csak akkor, ha az fegyverrel is megvédte igazát - ami egy frissen elvesztett világháború után nem egyszerű mulatság. Sopronban sem lett volna népszavazás, ha a rongyosgárda nem kiáltja ki Lajtabánságot.
A nemzetiségi statisztika nagyjából annyit ért mint a hajózható Ronyva folyam és bármilyen érv a vesztesek részéről - legyen az elavult vagy hipermodern.
Viszont ha nem veszítjük el az 1. világháborút, Brassótól Zsolnáig belföldön utaznál.
S hogy mennyire volt esély a megnyerésére mutatja, az ANTANT politikusai később bevallották, nagyjából 2-3 hónapig bírták volna még, az USA segítségével együtt is. Viszont érdekes mutatvány lett volna egy offenzíva a spanyolnátha járvány kellős közepén..
Mindenesetre ami történt megtörtént, de nem volt törvényszerű hogy úgy történjen.

Magyaur 2019.06.30. 16:58:11

@Lévai András: A magyar politikai elit akkor se, ma se érti az idők szavát. Mi Kárpát-medenceiek, magyarok és nem magyarok ittuk és isszuk meg ennek a levét.
A múlt mérsékelten érdekes.
Éljen az egységes, kívül-belül erős, az önigazgató régiókon alapuló, közvetlenül választott vezetéssel rendelkező, laikus (tehát nem vallásos jellegű) Európai Köztársaság!:)

Gleccsertetű 2019.06.30. 17:04:00

@Magyaur: jaja, azért szakadt több millió magyar a gúnyhatáron kívülre, mert a nemzetiségi statisztika döntött..

Magyaur 2019.06.30. 17:35:36

@Gleccsertetű: A mellékelt 1910-es népszámlálás alapján készült etnikai térkép szerint jól látható az összefüggés.
maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/2748/view/?pg=0&bbox=444%2C-9093%2C10422%2C262

Ego55 2019.06.30. 18:55:05

Nem akarok történelmi dolgokba beleszólni, mert abban a magyaroknak is igazuk volt, DE a velünk együtt élő népeknek is volt igazsága. Nézzétek meg most Irán etnikai összetételét és hol hallotok etnikai szétválásokról. Még az ottani kurdok sem akkora zajjal követelik mint az iraki vagy szíriai, esetleg törökországi testvéreik. Sajnálatosan a középkori szemlélet -miszerint a királynak van országa és ezért a nemzetiségek sokad rendű kérdések voltak- találkozott a nemzeti önállósági törekvésekkel. Viszont akár a negyvennyolcas forradalom, leverése után, amikor azt kapták a nemzetiségek jutalomból, amit a levert magyarok büntetésből. Az erdélyi románság döbbenten szembesült a nagy összeborulás után az óromán "elit" beözönlését és balkáni ténykedését. Katolikus és Európához tartozó horvátoknak szembejött a pravoszláv balkáni -török hatalom alól nem régen szabadult szerbek fennhatóságával. Szlovákokban felmerült a húszas évek közepén, hogy visszatérnének a magyarokkal társult országként mert a csehek lenéző magatartása és viselkedése megkeserítette a szláv testvéri közösség mindennapjait. Az itt élő nemzetiségek kiválva, nem biztos, hogy sikerként ítélték meg az új országokban tapasztaltakat. Ilyen az, amikor szétszednek egy ezer év alatt kialakult működő államalakulatot.

jajdehülyevagyok 2019.06.30. 20:26:17

Az írás csúcspontja a feudális közember és a proli közötti egyenlőségjel. Javaslom a szerzőnek, hogy írjon sokat még, leginkább töri zh. t

Lévai András 2019.06.30. 21:38:15

@Magyaur: az 1. világháború elvesztésekor gyakorlatilag semmilyen politika nem segített volna.
Ha összehasonlítod a bécsi kongresszust a párizs környéki békékkel, könnyűszerrel felismerheted, előbbinél a háborús állapotokat lezárni szerették volna, a másodiknál a cél a vesztesek büntetése. A bécsi kongresszus a helyreállítás, megbékélés jegyében zajlott, a párizsi békediktátum a megtorlás jegyében született. Előbbinél a józan ész szava megkötötte a győztes kezét, másodiknál gyakorlatilag szabadrablás történt.
Ferdinand Foch, Franciaország marsallja, a franciaországban működő antant csapatok főparancsnoka mondta a wersailles-i békéről: "Ez nem béke hanem 20 éves fegyverszünet".
Ami az általad idézett 1910-es térképet illeti, ékes bizonyítéka annak, a trianoni békekötés mennyire nem a megbékélés és a népek önrendelkezésének elvének figyelembe vételével, hanem nagyhatalmi szempontok és a vesztes megbüntetésének szándékával készült.

Bicepsz Elek 2019.07.01. 01:28:23

Vegyuk figyelembe, hogy a törökök sikeresen kivertek az Antantot a magteruleteikrol. Nekunk is sikerult volna, ha Kun Bela nem szurja hatba a hadsereget(ami nemzeti erdekbol harcolt inkabb). Ha mindent nem is tarthattunk volna meg(Horvatorszag), de egy sokkal jobb beket lehetett volna kotni.

Lévai András 2019.07.01. 08:34:21

@Bicepsz Elek: Nem az ANTANT-ot, hanem a görögöket. Ha nekünk is csak egy fronton kellett volna harcolni, valószínűleg nekünk is összejött volna. De egyszerre küzdeni a csehekkel, románokkal és esetlegesen a szerbekkel már sok volt. Főleg - ahogyan írod - kommunista bomlasztás mellett.

István Tamasi 2019.07.01. 09:30:18

@Lévai András:
1917-ben az ANTANT Svájcban élő magyar főnemeseken keresztül megkereste a magyar kormányt azzal az ajánlattal, hogy a háború után nem fogják megváltoztatni Magyarország határait ha akkor kiugrunk a háborúból.

István Tamasi 2019.07.01. 09:34:52

@Bicepsz Elek:
Kun Béla vezette tiszteletreméltó Tanácsköztársaság fegyverrel szállt szembe az ország feldarabolásának - a Viksz jegyzék megérkezése volt az utolsó momentum ami beindította a Tanácsköztársaságot. Ezalatt a később vad irredenta propagandát sivalkodó horthy Szegeden dekkolt francia szpáhik védelmében és később delegációt küldött a Trianon palotába a szerződést aláírni.

Európai téridő 2019.07.01. 10:35:10

Ez az ortodox-ausztroszláv-pánszláv-elvtársias narráció hazug. A helyzet pedig bonyolultabb. 1848-ban dobták be a bécsi osztrák császári udvarban a "köztudatba" a "nemzetiségi kérdést" és nyitányként "Jellasics a gyáva" is ennek a "kampánynak a részeként indult meg hadseregével Buda felé. Akkoriban de facto interregnum volt, mert a cseh és egyéb nemzetiségű udvaroncok voltak a "kvázi-régensek" a gyagya V. Ferdinánd, majd a tapasztalatlan I. Ferenc Jóska osztrák császárok helyett. Ugyanők látták el rossz tanácsokkal az ifjú uralkodót, aki csak 1866-ban, a königgrätzi (Hradec Králové) végzetes, a Habsburg-Birodalom bukását megelőlegező vereség után rúgta őket ki és a magyarokkal történő kiegyezés során lett a Habsburg-Birodalomból Osztrák-Magyar Monarchia. A revansista csehek persze nem mondtak le a Monarchia szétzúzásáról, sőt, híveket toboroztak eme célhoz, gróf Károlyi Mihály is így lett az eme tervet agitpropban, röpiratban is terjesztő cseh Edvard Benes puszipajtása. Az más kérdés, hogy a nemtelen eszközökkel elérni óhajtott cseh birodalmi elképzelések (Polábia, szorb vidékek, stb.) sem valósultak meg. A "birodalmiságozósdi" is vélhetőleg az ő kitalációjukként tagolódott be az agitpropba.

Lévai András 2019.07.01. 11:57:23

@István Tamasi: erről jó lenne forrást adnod, mert legendák mindig, minden korban keletkeztek.
Arról az aprócska tényről megfeledkezel, ekkor már élt a románok felé az Erdély átadásáról szóló titkos paktum, valamint Magyarország nem volt önálló állam a nemzetközi politika színtéren.

Magyaur 2019.07.01. 12:47:12

@Lévai András: Egyetértek tisztelt Tamási István! Sajnos a legtöbb magyar politikus , vagy politikai gondolkodó bezárkózik a "Magyar Glóbuszba" ...és mivel nem kíséri nyomon a világban történő dolgokat mindig meglepődik, mindig "csalódik" és mindig magyarellenes összeesküvésekre gondol. A korlátoltság túl gyorsan vezet a beszűküléshez és az előítéletes gondolkodáshoz!