A magyar alkotmány viszonylag kevés joggal ruházza fel a köztársasági elnököt. Visszaküldhet újratárgyalásra törvénytervezeteket (csak az ő aláírásával válnak törvénnyé), szóval egyszer vétózhat... de nem szólhat bele a végrehajtóhatalom dolgába. A hadsereg főparancsnoka, de ez olyan cím, ami mögött nincs igazi hatalom. Alapvetően tehát reprezentál. Göncz Árpád annyiban volt eszményi elnök (vagyis leváltható "király"), amennyiben ő eredetileg kisgazdapárti politikus volt (nem volt zsidó "entellektüel", sőt valószínűleg hívő keresztény volt), mint ilyen csempészte ki 1956-ban Bibó István memorandumát a forradalom eltiprása-elleni tiltakozásról az indiai nagykövetségre, amiért utóbb halálra ítélték, de az indiai kormány tiltakozására ezt mégsem hajtották végre. Az parasztsággal szolidáris Kisgazdapártból indult, de a börtönben annyira megtanult angolul, hogy ő fordította le a Gyűrűk ura c. könyvsorozatot. Az amnesztia után tagja lett az Írószövetségnek és azon belül is, azon kívül is minden oldallal megtalálta a hangot. Hiteles, érett és bölcs értelmiségi vált belőle, akinek a népszerűsége ellenére soha nem szállt a fejébe a dicsőség... és a legszegényebb magyarokra is mindig gondolt beszédeiben, iránymutatásaiban.
Göncz Árpád a saját személyiségében hordozta a nemzet egységét!