MaGYAUR

Villon, mint népköltészet

2020. június 29. - Magyaur

A szentesi iparoscsaládból származó, az orosz frontot is megjárt apám, Petőfi mellett, csak a Faludy György-féle Villon verseit tudta kívülről. Ez utóbbi bizonyosan nem volt kötelező tananyag a Horthy korszakban, és azóta se az:)
…"A győztes ég fektette rám a sátrát,
a harmattól kék lett a homlokom,
s így kergettem az Istent , aki hátrált,
s a jövendőt, amely az otthonom.
A hegytetőkön órákig pihentem,
s megbámultam az izzadt kőtörőt,
de a dómok mellett fütyülve mentem,
s kinevettem a cifra püspököt:
s ezért csak csók és korbács hullott árva
testemre, mely oly egyformán feküdt
csipkés párnák között és uccasárban,
megáldva és leköpve mindenütt.

S bár nincs borom, hazám, se feleségem
és lábaim között a szél fütyül:
lesz még pénzem és biztosan remélem,
hogy egyszer nékem minden sikerül.
S ha megúntam, hogy aranytálból éljek
a palotákat megint otthagyom,
hasamért kánkánt járnak már a férgek
és valahol az őszi avaron,
egy vén tövisbokor aljában, melyre
csak egy rossz csillag sanda fénye süt:
maradok egyszer, Francois Villon, fekve
megáldva és leköpve mindenütt.”
(Ballada a senki fiáról)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-gyaur.blog.hu/api/trackback/id/tr3315973182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

György Csaba Nagy 2020.06.29. 14:12:06

Villon, mint köztudott, a XV. század argójában írt. Ez a rétegnyelv gyorsan változik, mivel egyik célja, hogy a kívülállók ne értsék. Már kevéssel későbbi kutatói sem értették, s hiába ismerték fel egyediségét és sejtették értékeit, nem mentek vele semmire. Egy főrendi ismerője, aki még értette a nyelvét, félretette azzal, hogy ez olyan alantas, nem érdemli meg az elemzést. Így sajna az irodalom, az emberi kultúra számára örökre elveszett Villon mondanivalója. Faludi -és sokan mások- csak átköltöttek, megállapíthatatlan ezek viszonya az eredetihez. Faludi műve ezzel együtt érdekes, egyedi, valószínűleg jól találta el az eredeti hangulatát.