24.HU
Az informatikusok kivándorlását okozhatja a katatörvény
Az informatikai szakemberek tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért új adónemet javasol a KATA átalakítása kapcsán. A szervezet közleménye szerint az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú szektorokban, így a digitális ágazatokban egyre többen dolgoznak a hagyományos alkalmazotti viszonytól eltérő foglalkoztatási formában, akiknek meg kell teremteni az egyszerű és kompetitív adózás lehetőséget.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) adónem megváltoztatását az IVSZ előkészítetlennek és az ország versenyképessége szempontjából károsnak tartja.
Az IVSZ ezért azt kéri, hogy a módosítások csak 2023. január 1-jén lépjenek életbe és addig a digitális gazdaság szereplőivel egyeztetve új, egyszerűsített adónem kerüljön kidolgozásra. A szövetség javaslata szerint a törvényhozóknak olyan módon kellene átalakítania a magyar adórendszert, hogy az képes legyen követni a hagyományos foglalkoztatási formák fellazulását, illetve az atipikus formák térnyerését. Kiemelték: egy, a mostaninál rugalmasabb, a modern munkakörökhöz jobban igazodó rendszerrel a kormányzat fiskális bevételeinek növelése is könnyebb lenne. Az IVSZ szerint tehát szükség van egy olyan adónemre, amely:
- egyszerű szabályok mentén stabil és kiszámítható,
- alacsony belépési küszöb mellett támogatja az atipikus munkavégzést (részmunkaidő, digitális nomád),
- adminisztrációja minden elemében digitalizált, átlátható és külső segítség nélkül is elvégezhető,
- vélt adóelőnyökért nem ösztönöz fiktív gazdasági cselekményekre,
- felfelé nyitott, így folyamatos átmenetet biztosít a komplexebb cégformák felé mind adminisztrációban, mint az összes adóteher változásában.
Az IVSZ szerint Magyarország digitális fejlődését fenyegető egyik legfőbb korlátozó tényező az informatikai és digitális munkaerőhiány.
Egy átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés eredményei szerint a következő években a munkaerőpiac keresleti oldalán tovább bővül a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya, amit a kínálati oldal nem képes követni, azaz tovább nő a munkaerőhiány. Az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány a legfrissebb felmérések szerint két éven belül a 26 ezer fő lesz.
Az IVSZ tagvállalatainak visszajelzései alapján a pandémia alatt széles körben elterjedt a távmunka lehetősége az informatikai és digitális munkakörökben dolgozó munkavállalók körében, megnyitva a kaput az atipikus foglalkoztatási formák előtt. Részben ennek hatására terjednek az atipikus foglalkoztatási formák: egyre több ilyen szakember dolgozik digitális nomádként, szabadúszóként egyszerre több hazai vagy külföldi megrendelőnek, és a teljes vagy hibrid home office munkarend is általánossá vált.
A szövetség szerint az egyébként is súlyos munkaerőhiánnyal küzdő magyar digitális gazdaság (és ezzel a nemzetgazdaság) versenyképességét súlyosan fenyegeti, ha bármilyen megfontolásból az eddiginél is több digitális és informatikus szakember dönt a magasabb fizetéssel kecsegtető külföldi munkavállalás mellett – akár tényleges kiköltözéssel, akár távmunkában vagy digitális nomádként.
Nem csupán az informatikusok külföldre költözése jelenti az egyetlen veszélyt.
Az IVSZ tapasztalatai alapján a hazai kkv-k technológiai fejlődését számos olyan tanácsadó, szabadúszó IT-szakember segíti, akik a katáról más adónemre áttérve drágábban tudják csak kínálni szolgáltatásaikat az egyébként is hagyományosan árérzékeny, és a DESI-index alapján a digitalizáció terén súlyos lemaradásokkal küzdő magyar kkv-szektornak. Így egy rugalmasabb adónem hiánya jelentősen visszavetheti a magyar gazdaság gerincét alkotó kkv-k modernizációját, amely jelentős hatással bírhat a hazai versenyképességre is.
