MaGYAUR

MaGYAUR

A magyar „balsors” hadüzenettel kezdődik…

2024. április 16. - Magyaur
  1. Hadüzenet 1914-ből: az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének meggyilkolását követően a Monarchia (mint utóbb kiderült indokolatlanul) a szerb kormányt tette felelőssé a merényletért. „A július 19-i közös minisztertanácsi ülésre előterjesztette Berchtold külügyminiszter a Tisza István közreműködésével elkészült a diplomáciai jegyzékben Szerbiát határozott lépésekre és a Béccsel szembeni engedményekre szólították fel. A részben teljesíthető, részben szándékosan kemény feltételeket tartalmazó jegyzéket a Monarchia belgrádi nagykövete, Wladimir Giesl 1914. július 23-án, csütörtökön este hat órakor adta át. Július 24-én azonban a pétervári szerb követ II. Miklós orosz cár és a kormánykörök támogatásáról számolt be, ami Belgrádban megfordította a hangulatot. Ennek nyomán elutasították az osztrák–magyar hatóságok szerbiai felségterületen tervezett vizsgálódását, és további hat követelést csak bizonyos feltételek teljesítése esetén tartottak elfogadhatónak. A szerb kormány válaszát Nikola Pasic személyesen vitte Giesl követhez, aki elolvasva annak szövegét, értesítette Tisza Istvánt, majd azonnal elhagyta Belgrádot. Ezzel a két ország közt megszűnt a diplomáciai kapcsolat. Szerbia július 26-án, vasárnap elrendelte hadserege mozgósítását, 1914. július 28-án pedig Bécsből megérkezett az a hadüzenet", amelyhez kötjük a Magyarországra nézve katasztrofális kimenetelű első világháború kitörését.(a Rubicon Online cikke alapján)

 

  1. Hadüzenetek 1941-ből: „az 1941-es esztendő a végzetes hatású politikai döntések, a második világháborúba való belépés éveként vonult be Magyarország modern kori történelmébe. A baljóslatú események sorozata áprilisban kezdődött el azzal, hogy a Jugoszláviát hadüzenet nélkül lerohanó Wehrmacht nyomában a honvédség bevonult a Délvidékre. Két és fél hónappal később, a máig tisztázatlan hátterű kassai incidens ürügyén, Bárdossy László miniszterelnök addigi óvatosságát feladva, június 27-én önhatalmúlag bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotba került a Szovjetunióval. Az év utolsó hónapja sem múlt el egy újabb, és hosszú távon ugyancsak tragikus következményekkel járó esemény nélkül: december 11-én Bárdossy az országgyűlést és a kormányzót megkerülve deklarálta az Egyesült Államokkal való hadiállapot beállását.” (Elter Tamás – Origo, 2019. dec. 11.)

 

  1. Hadüzenet 2024-ből, idézet Orbán Viktor március 15-i beszédéből: "Brüsszel még nem érti, hogy a magyarokkal nem érdemes ujjat húzni - ezért el kell foglalni Brüsszelt. Ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztasson… Mi vagyunk a homok a gépezetben, a tüske a köröm alatt, mi vagyunk azok, akibe beletörik a bicska, a fejsze. A magyar történelemben már rájöhetett mindenki, hogy azzal jár jól, ha békén hagynak bennünket. Úgy tűnik, egyedül Brüsszel nem akarja megérteni ezt. Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, nincs más választásunk, mint hogy el kell foglalnunk Brüsszelt” (Kiss Gábor – Euronews, 2024. márc. 15.)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-gyaur.blog.hu/api/trackback/id/tr3318382795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

camilló 2024.04.17. 05:30:44

Az 1. Világháborút erőteljes német nyomásra kezdtük el, ennek elég nagy a szakirodalma, nem kell feltétlenül a Rubicon cikkét forrásnak tekinteni. Nekem több könyvem is van (rendszerváltás előtti és utáni kiadások, magyar ill. külföldi szerzőktől) amiben egyértelmű a német nyomás...
A 2.Világháborúba a magyar politikai elit volt az amelyik belevitt minket ebbe a kalandba bízva abban, hogy a németek győzni fognak. Mindkét esetben elmondható, hogy a "művelt nyugat" erőteljes szerepet játszott úgy a világ, mint országunk égésében. valamiért de ja vu érzésem van.... Ahogy akkor úgy most is rosszul mérik fel a politikusoknak csúfolt urak - és itt az úr szót magyar értelemben használom (többet erről a Don Buda Párizs című könyv Párizsról szóló részében lehet olvasni, ha nem lenne egyértelmű, hogy nálunk az úr mit jelent és külföldön mit jelent) - újra rosszul mérik fel a helyzetet, nincsenek tisztában bizonyos háborús törvényekkel - lásd Clausewitz, Szun ce stb. - ráadásul elvakultan hoznak döntéseket. Erről ajánlom Muszasi életéről szól műveket (a legjobb feldolgozás szerintem az Eidzsi Josikava féle) de akár Muszasi Öt kör könyvét is!

Magyaur 2024.04.17. 09:42:41

"A brüsszeli MCC-iroda a NatCon nevű konferenciát a Concert Noble-ba szervezte a hétre, ám a helyszín vasárnap visszalépett az eseménytől. Hétfőn a második helyszín, egy belvárosi szálloda a helyi rendőrséggel való koordinációban farolt ki a szerződésből, végül pedig a harmadik helyszínen rendőrök állították le az eseményt. A hírlevél lezárásáig részletek nem derültek ki, de érdekes lesz, hogy az amúgy nem túl radikális brüsszeli hatóságok hogyhogy ilyen gyorsan léptek." (Heti Feledy, 2024. ápr. 17.)

2024 2024.04.17. 12:30:28

@camilló:

1. Valóban, közvetve Németország vitte bele a háborgó Bécset, pontosabban az uralkodót és a közös minisztertanácsot a háborúba. Ha nem így tesz, könnyen lehet végül a Monarchia nem küld hadüzenetet Szerbiának.
2. Tisza István mindent megtett, hogy a Monarchia a háborút elkerülje. Ő volt az egyetlen békegalamb a héják között.
3. Az orosz szál. Amikor a Monarchia ultimátuma (német uralkodói nyomásra) megérkezett Belgrádba, arra szerb kormány először még rábólintott. Még aznap megérkezett Moszkvából az üzenet, hogy utasítsák el, amit a kormány meg is tett. Azután pedig történt minden ahogy történt.

Máig tisztázatlan hátterű merénylet, héják vijjogása Bécsben, német nyomás és orosz fellépés.

Mérnork 2024.04.18. 14:58:48

Harmadjára kellene a németek oldalán, az oroszok ellen harcolnunk, hátha most jól jövünk ki belőle.
Szerintem igaza van a patásnak, hogy ebben nem akar részt venni

MEDVE1978 2024.04.19. 14:45:08

Meglehetősen történelmietlen az a megközelítés, hogy "az akkori magyar politikusi elit hibáztatható" vagy rendkívül nagy súlyt képviseltek a döntésben.

Az első világháború a tisztább eset: Ferenc József azt gondolta, hogy napok alatt lerohanja a szerbeket, megbosszulja a trónörökös halálát és terjeszkedik a Balkánon. Ezt erősen fokozta a kapott német szabadjegy, miszerint a németek majd mindenben támogatják az oroszok ellen is. A pánszlávizmus a XX. század elején rekordot döntött. Egyszerűen azért, mert a szláv államok döntő része (cseh, szlovák, szlovén, horvát, szerb, bolgár) vagy birodalmi keretek között élt vagy nemrég szabadult fel és a korábbi domináns kultúra (germanizáció, törökösítés vagy magyarosítás) helyett a pánszláv örökséget tekintette egyfajta eredmítoszként és közös nevezőként. Ehhez pedig ott volt minden szlávok barátja, Oroszország. Többször voltam Prágában kiállításon. A századelő világában a művészet is folyamatosan a szláv hősiesség, történetek körül forgott. Ferenc Ferdinánd ebben a kérdésben szlávpárti volt, amellett volt, hogy a birodalom szláv népeit egyfajta harmadik erőként fel kell emelni a magyarok és az osztrákok mellé. Utálta is a magyarokat és vica versa. A háború előtt viszont Tisza tudta, hogy Magyarország nem nyerhet és ezért ellenezte. Mert mi történik, hogy ha a Monarchia nyer? Megkapta volna a szerb területeket, esetleg korábban orosz, ukrán területeket, talán némi olasz területet. Ez tovább csökkentette volna a magyarok jelentőségét a monarcihában és növelte volna a szlávok arányát. Az első világháború viszont csak arra várt, hogy kirobbanjon: a franciák revansista lázban éltek a németekkel szemben, a németek úgy érezték, hogy nagyhatalomként többre hivatottak, a Monarchia terjeszkedni akart, hogy továbbra is nagyhatalom maradhasson, az oroszok is terjeszkedni akartak, a törökök pedig a birodalmuk hanyatlását akarták megállítani. A helyzet rendkívül feszült volt, nem véletlenül voltak a korábbi években Balkáni háborúk.

A második világháború megközelítése szintén történelmietlen. A magyar belpolitika fő iránya az első világháború végét követően a területi revízió volt. Mindent ez hatott át, lényegében teljes politikai konszenzus volt róla. Ha tálcán nyújtanak át neked területeket, amelyeket már régóta szeretnél visszaszerezni, mint a Wehrmacht a Vajdaságot, akkor nem fogod visszautasítani.
Azt is sokan elfelejtik, hogy 1940-ben a Wehrmachtról még él a legyőzhetetlenség mítosza. Ez az az időszak, amikor a náci Németország sikeresen elfoglalja fél Lengyelországot, legyőzi Franciaországot, illetve elfoglalja Dániát és Norvégiát is. A sikerek és a viselkedésük a magyar politikai elit számára addig csak pozitív: az első bécsi döntéssel visszaadták a Felvidék jelentős részét és most a VAjdaságot ígérik, illetve alig később jutalomként Észak-Erdélyt. Nyilvánvaló, hogy általánosan támogatott volt ez a politika.

A szovjetek elleni hadba lépés idején ráadásul ugyanez a helyzet, már visszatért a Délvidék, Felvidék és Észak-Erdély is. A magyar kormány is tudta, hogy az egyik legfontosabb német szövetséges Románia. 1941-ben még nem nagyon vannak kinn magyar csapatok, igyekszik a minimumra szorítani a kormány a hadi részvételt. 1941 decemberére világossá válik, hogy a német támadás elakadt, sőt az oroszok ellentámadást indítanak. Emiatt a németeknek új katonákra van szüksége és követet küldenek a térségbe, hogy csapatokat követeljenek a szövetségeseiktől. A románok konkrétan ahhoz kötik a részvételüket, hogy a teljes magyar hadsereg vonuljon a Donhoz. Bár ez nem teljesül, de így is kimegy a Második Magyar Hadsereg. Viszonylag könnyű belátni, hogy a németek voltak a domináns erő Közép-Európában. A fő utánpótlási vonalak keletre Magyarországon keresztül is vezettek. Emellett Magyarország olajkitermelő volt és az olajkitermelő Románia felé is erre vezetett a direkt szállítási útvonal. Ezért illúzió azt gondolni, hogy az ország kimaradhatott volna a háborúból, egyfajta semlegességi politikával. Nem maradhatott volna, ha valaki józanul átgondolja, akkor a németek ugyanúgy, ahogy ideadták, visszaadták volna Erdélyt Romániának vagy esetleg engedték volna, hogy a románok szállják meg Magyarországot.
süti beállítások módosítása