A 2010-ben frissen alakult Orbán-kormánynak ugyanúgy egy katasztrófahelyzettel kellett szembenéznie, mint 2026-ban Magyar Péter kormányának. Még ha a két rendkívüli esemény jellege el is tér egymástól, akkor is érdemes összevetni a két kormány válságkezelését.

A 2010 október 4-én bekövetkezett, tíz ember halálát követelő, ajkai vörösiszap-katasztrófa a magyar ipar történetének egyik legsúlyosabb balesete volt. Az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tároló gátjának átszakadása egymillió köbméternyi erősen lúgos, maró hatású ipari hulladékkal terítette be Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely alacsonyan fekvő részeit. Tíz ember meghalt, 150-en szenvedtek súlyos égési sérülést, rengeteg ház vált, - a bennük lévő bútorokkal és használati tárgyakkal együtt - használhatatlanná.

Ami közös: az a lakosság spontán szolidaritása

A magyar társadalom mindkét esetben gyorsan és hatékonyan reagált. 2010-ben adományokkal megpakolt teherautók, autók indultak el, még az ország távoli pontjairól is a katasztrófa sújtotta települések felé. 2026-ban a kormány kérésére a lakosság érzékelhető mértékben csökkentette a villamosenergia fogyasztását a kritikus kora esti órákban.

Miben különbözik Magyar és Orbán válságkommunikációja?

Mind a két politikus a politikai habitusának megfelelően viselkedett.

Magyar Péter az agilis, hatékony és jól kommunikáló vezető szerepét mutatta. Miközben a paksi erőművi és a vízügyes szakemberekkel konzultálva hozott döntéseket, miközben kormányülést tartott a klímaválság miatt kiszáradó Duna mellett, aközben volt ideje a lakosság érzékenyítése érdekében helyszíni videóösszefoglalót készíteni és nem mellékesen levezényelni a köztársasági elnökválasztás folyamatát.

A 2010-es válságkezelés nem volt ellenmondásoktól mentes.

A felelősök gyors megnevezésének kényszere, kényszeressége vezetett oda, hogy a vörösiszap katasztrófa másnapján október 5-én az akkori környezetvédelmi államtitkár, Illés Zoltán, azonnali hatállyal felfüggesztette a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tevékenységét. Azé a gyárét, amely a Magyarországon egyedül nagy mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyagnak, a bauxitnak a feldolgozásával foglalkozott, holott a probléma nem az 1100 embert foglalkoztató termeléssel, hanem a melléktermék zagytárolójával volt.

Október 5-én megszólalt maga Orbán Viktor is, aki a következőt mondta: „Nem ismerünk olyan jelet, amely szerint természeti okai lennének a katasztrófának. Élünk a gyanúperrel, hogy itt emberi mulasztásról van szó. Az egész ország tudni szeretné, hogy ez a tragédia kinek a felelőssége.”

A miniszterelnök október 11-én napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás alá vonják. Bakondi György katasztrófavédelmi biztosként átvette a MAL Zrt. vezetését. Az országgyűlés rekord tempóban, október 11-én fogadta el a sajtóban „lex MAL”-nak becézett törvényt, amely – a honvédelmi törvény módosításaként – lehetővé tette, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását; az első ilyen a MAL Zrt. volt...

Utóbb, 2016. január 28-án lezárult elsőfokú perben a Veszprémi Törvényszék mind a 15 vádlottat felmentette Az ítélet indoklása szerint a katasztrófát a kilencvenes években elkövetett tervezési hibák okozták, és nem a 2010-ben a MAL-nál foglalkoztatott dolgozók gondatlansága. Ám ezt a verdiktet felülírta 2018-ban a Győri Törvényszék megismételt elsőfokú eljárása, amelynek révén a per fő vádlottjait letöltendő börtönbüntetésre ítélte.

Utólag már tudható, hogy a tározó sarka az agyagos talapzaton megcsúszott, ráadásul az ”Űrvilág.hu” november 15-én közölt cikke szerint a kolontári vörösiszap-tározó gátja évek óta mozgott, ami az átszakadásához vezethetett.

Mintha az Orbán kormány prioritása a felelősség áthárítása lett volna, hiszen a gátszakadás előtt két héttel az állami vízügyi hatóság ellenőrizte az iszaptározót és semmilyen rendellenességet nem talált!

Ami a katasztrófa utóéletét illeti: Orbánék sem a bányászati tevékenység okozta tájsebek befoltozását, sem a felhalmozódott salak és vörösiszap további újrahasznosítását nem kezdeményezték.

A kárvallottak pedig évek múltán is arról panaszkodtak, hogy a hatalmas magyarországi és nemzetközi adomány ellenére (például még Angelina Jolie és Brad Pitt is több millió forintot küldött) csak nagyon vontatottan és nem mindig a károsultak igényének megfelelően történt a helyreállítás.

Orbán Viktorról már 2010--ben kiderült - ha jobban figyeltünk volna -  hogy számára fontosabb a látványos, rapid döntés, mint a helyszínen való tájékozódás és fontosabb az állami mundér becsületének védelme, valamint az állam és vele saját maga fenyegető mindenhatóságának felmutatása, mint egy probléma valódi kezelése, hosszú távú megoldása…