Ha lesz egy csöpp esze az emberiségnek, akkor nem egyszerűen a racionális okosságot, pláne nem a hiedelmeket, hanem a bölcsességet emeli a legfelsőbb polcra. A vallások próbáltak erre megoldást találni a jól képzett, kiváltságos, olykor öröklődő papi kasztok révén, de ez nem volt az igazi. A XXI-XXII. század nagy kihívása az; hogyan lehet egy elvileg mindenki számára nyitott kiválasztás során egy olyan, világot kormányzó elit tagjává válni, amelyet elfogadnak a tömegek?! 

Kínában például bárkiből lehetett mandarin, de a vizsga szerves részét képezte egy vers elkészítése és annak kalligrafikus tehetségű, esztétikus megjelenítése. Ezzel kéne párosulnia az empátiának és a vezetői képességeknek... 

Vagyis amikhez nem ért a "Mesterséges Okosság"!:)

Szerkezeti problémáról van szó: a XIX. században kialakult, de mára elavult nemzetállami modell a saját érdekében olyan iskolarendszert, médiát és politikai infrastruktúrát hozott létre, amelynek önveszélyes tehetetlen mozgása van, mivel azt könnyen meg lehet hekkelni a "nemzeti függetlenségre és büszkeségre"  hivatkozó belső vagy külső destruktív erők révén!

• A 21. század gazdasági, politikai, identitásbeli és környezetvédelmi válságok kemény próbák elé állítják a civilizációkat.
• A világhatalmi pólusok közül az lesz sikeres, amelyik a leghatékonyabban képes alkalmazkodni a fogyasztó társadalom utáni időszak követelményeihez: amely képes takarékossá és természeti környezettel való hosszú távú együttélésre.
• Mivel sem a növekedés-centrikus neo—liberális globalizmus, sem a nemzetállami önző, bezárkózó nacionalizmus nem jelent tartós megoldást ezért új megközelítésre van szükség.
• Az emberi civilizáció végével fenyegető világháborún túl csak a vallások képesek korlátozni a fogyasztást és rávenni a népesség nagy részét egy új mentalitás követésére; a hedonizmust elvető, sztoikus önkorlátozásra.
• A civilizációk mélyén húzódó vallásos-kulturális-életmódbeli szokások nemcsak identitás-képző paradigmák, hanem olyan értékek, amelyekre hivatkozva egyrészt le lehet nyelni a szociális/pszichológiai „keserű pirulát”, másrészt egy új világlátást lehet elterjeszteni: az „isteni látószöget”. Vagyis úgy tekinteni a hideg és kietlen világűrben keringő Föld nevű oázisra, mint egy közösen megvédendő szerves egészre.
• A kereszténységben, különösen a katolikus egyházon belül már megszületett az az ideológiai keret: a „Teremtésvédelem” gondolata, amely segítségével az emberiség képes lehet egy új globális etika talaján „új társadalmi szerződést kötni” a bioszférával.
• A többpólusú világ alapját a civilizációs tömbök alkotják, amelyek mélyén olyan vallási képletek húzódnak, amelyek - olykor öntudatlanul – befolyásolják az adott civilizáció magatartását: a protestantizmus az Egyesült Államokban, a görög-keleti vallás Oroszországban, a konfuciánus-kommunista felfogás Kínában, a hinduizmus Indiában, az iszlám az arab világban. Az európai civilizáció alapja a görög-római hagyományokra építő kereszténység.
• Ebből a európai keresztény háttérből fejlődtek ki nemcsak a protestáns vallások, hanem a „szabadság-egyenlőség-testvériség” ideológiája is. A „szabadság”, amely a szabad akaratra hivatkozik. Az „egyenlőség”, amely az Isten előtti egyenlőséget hirdeti gazdagok és szegények, férfiak és nők, fehér és színesbőrűek közt. A „testvériség”, amely a könyörületesség és a szolidaritás révén közösség-teremtő erő.
• A korunkban megfigyelhető identitásválságokra a katolikus egyház válasza a legérdekesebb. A modernizálódás már a II. Vatikáni Zsinaton elindult, de magasabb fokozatra csak az olasz és dél-amerikai gyökerekkel rendelkező Ferenc pápa, valamint az egyesült-államokbeli és dél-amerikai háttérrel rendelkező XIV. Leó pápa kapcsolt. Szemben a kelet-közép-európai hierarchikus, hatalomhoz kapcsolódó nemzeti egyházakkal az új reformszemlélet nyit a fejlődő világra, kritikus a fogyasztói társadalommal, a mesterséges intelligenciával szemben és felvállalja a klímavédelem ügyét. A római katolikus egyház programja a nyitás más egyházak felé, párbeszéd a „szinodalitás” alapján laikusokkal; akár fiatalokról, akár nincstelenekről, földönfutó migránsokról, akár ateistákról, akár LMBTQ kisebbségekhez tartozókról, akár női laikusokról van szó.
• Ugyanakkor „euro-katolicizmuson” olyan toleráns európai etikai értékrendet értünk, amelyekhez nem feltétlenül szükséges sem katolikusnak, sem hívőnek lenni, hanem aminek feltétele a földi bioszféra iránti felelősségérzet, a „Teremtésvédelem” és az „Isteni látószöggel” való azonosulás.
• Ahhoz, hogy az Európai Unió erős, egységes, magát megvédeni képes és fejlődőképes világhatalom legyen, fontos volna a közös európai keresztény hagyományhoz kapcsolni az identitását és együttműködni a nyitottá váló katolikus egyházzal annak érdekében, hogy az „euro-katolicizmus” Európa megkülönböztető és vonzó védjegye, egyfajta „soft power”-je legyen a világszerte!

Az ukránok, egy orosz Putyin-ellenes ellenállási mozgalommal együttműködve, drónnal támadtak rá az ukrán határtól 1500 kilométerre található baskíriai Gazprom kőolajfinomítóra, amivel kiiktatták Oroszország egyik legnagyobb benzin előállító üzemét.

Az ukrán támadás nem sikerülhetett volna az orosz Putyin-, illetve a putyini háborút ellenző ellenállási mozgalom: a „Fekete Szikra” (oroszul Csornaja Iszkra) segítsége nélkül!   /Forrás: Quora/

• Kataklizmáknál előfordul, hogy a valóban sértettek (plusz a lelki sérültek) bosszúszomjas „politikai csőcselékké válva” véres, de legalábbis megalázó elégtételt akarnak venni a felelősökön.
• Orbán kiszolgálta ezt az igényt: ha volt vörösiszap katasztrófa, akkor – vizsgálat nélkül! - pár nappal később már talált egy „bűnöst” és letartóztatta a MAL vezérigazgatóját. És hiába derült ki később, hogy nem volt felelős a tragédiáért, Orbán megteremtette a „gyors igazságosztó” hamis nimbuszát a tekintélyre vágyó tömegemberek számára.
• Magyar Péter valóban hibát követett el, amikor a kampányában az orbáni „Út a győzelemhez!” jelszót - egy jól hangzó poénért - „Út a börtön”-re módosította.
• És bár elmérgesedett a kampány, ennek ellenére már később óvakodott ezzel előhozakodni, mert rájött, hogyha valóban európai jogállamot akar visszaépíteni, akkor nem lehet egy fasisztoid/kommunista vésztörvényszékkel, illetve igazságügyi terrorral kezdeni a rendrakást.
• Ráadásul Orbán és sleppje egyfelől csak a szokásos kelet-európai tőkefelhalmozás „normálisnak” vett hagyományát követte: vagyis a hatalommal való visszaélésből, illetve korrupcióból származó hasznot fölözték le, másfelől - fineszes jogászok lévén - mindent lepapíroztak és ha kellett, akkor magukat körülbástyázó törvényeket hoztak.
• Aki tehát rögtönítélő bíróságról, vezetőszáron hurcolt NER főnökök látványáról ábrándozott annak csalódnia kell. A Vagyonvisszaszerzési Hivatal csak több év múlva lesz képes ítéletet kimondani. Szerencséje Ligeti Miklósnak, hogy nem ő lett az igazgató, mert hiába „leplezne le” bárkit is, a „politikai csőcselék” számára mindenképpen lassú lenne a tevékenysége!
• Ahogy a népi fáma mondja „amelyik kutya ugat, az nem harap”… Ligeti Miklós dühösen, agresszíven beolvasott a NER-nek, de Unger csendesebb, célratörőbb és harapni fog!

Ruff Bálint és Unger Anna a kormány okos, eltökélt és hosszú távon eredményes korrupció-ellenes és vagyonvisszaerzési hatóságát fogják alkotni! 

Ebben a vonatkozásban célszerűbb lenne a hagyományos, lassú bírósági eljárás helyett "kreatív" módon, előzetes vagyonlefoglalásban gondolkodni!

„A vagyonvisszaszerzés akkor bukhat el, ha a hatóságok előbb akarják minden részletben bebizonyítani a bűncselekményt és csak azután próbálják megkeresni a vagyont.

A legsikeresebb vagyonvisszaszerzés Malajziában történt, „ahol figyelemre méltó jogi újítás volt a polgári vagyonelkobzás, amikor nem az elkövetőt, hanem magát az eltérített közvagyont perlik. Elválasztották egymástól a vagyon befagyasztását és a bűnösség végleges megállapítását, vagyis az államnak nem kell előbb valakit jogerősen elítéltetnie, mert nem mindig érdemes megvárni a hosszú büntetőpereket. Elég azt bizonyítani a bíróságon, hogy az adott vagyon nagy valószínűséggel bűncselekményből származik (például a „nem megmagyarázható” vagyonosodás esetén.)

A vagyonvisszaszerzés sikerének kulcsa nem az, hogy a bíróság gyorsan hozzon végleges ítéletet, hanem az, hogy a bíróság nagyon gyorsan döntsön a gyanús vagyon ideiglenes befagyasztásáról és biztosításáról.”

(Az idézett szövegrészlet Dobozi Istvántól való, a Világbank volt vezető közgazdászától.)

Gondolkodásmódját megváltoztató, katartikus élményt jelentett Magyar Péternek a kiszáradó Duna és az éghajlatváltozást elszenvedni kénytelen Magyarország látványa. Ezt mondta ennek kapcsán: „Nem a huszonnegyedik órában vagyunk, hanem valószínűleg már azon túl, hogy megmentsük a hazánkat, hogy kezdjünk valamit a klímaváltozás okozta válsághelyzettel, hogy megmentsük a mezőgazdaságunkat, a folyóinkat, a tavainkat, azt az életet, amelyet megszoktunk 1026 év alatt a Kárpát-medencében…” (MTI)

Jellemző Magyar Péter politikai tehetségére, hogy képes összekapcsolni egy látszólag elszigetelt válságjelenséget; a paksi erőmű hűtési problémáját a hosszú távon érvényesülő és globális krízissel, amiből aztán gyorsan le is vonja a kormányzata számára a szükséges gyakorlati következtetést.

Úgy tűnik, hogy az Európai Unión kívül a világ megválasztott politikusainak döntő többsége még nem tart itt, ők a 20. századi ideológiák foglyai, mert a választóik – akiknek a hatalomban maradásuk érdekében tetszeni akarnak - nem értik, vagy nem akarják érteni, hogy a számukra szuper kényelmes fogyasztói társadalom „elfogyasztja” a Föld tengeri és szárazföldi élővilágát.

Eddig Magyar Péter törekvéseinek középpontjában Orbán országot kizsigerelő uralmának megdöntése állt, most azonban tovább lépett és szakított a 20. századi sémákban gondolkodó politikusok „utánunk az özönvíz” mentalitásával.

Megérkezett a 21. századba.