MaGYAUR

Az Orbán-Szijjártó-féle „többlábonállás” immorális politikája

A "legszuverénebb" magyar kormányt a német, amerikai, francia nagyvállalatok vezetői dróton rángatják?

2020. szeptember 18. - Magyaur

 Idézzük Panyi Szabolcsnak a DIREKT36-ban megjelent; "Így fűzte be Orbán Európa nagyhatalmát" c cikkét, amit átvett a 444.hu

"2017 októberében Frankfurt legmagasabb felhőkarcolójának egyik felső emeletén, egy üvegfalú teremben rendezett fogadáson gyűlt össze a német és nemzetközi üzleti és politikai élet több fontos szereplője. A rendezvényen az egyik német autógyártó cégcsoport egyik felsővezetője már a sokadik pohárnál járt, és kezdett egyre jobban belemelegedni a történetekbe, amikkel a körülötte állókat szórakoztatta. A beszélgetés egyszer csak Magyarországra terelődött.

Az autóipari topmenedzser ekkor eldicsekedett vele, hogy vállalatának vezetői bármikor felhívhatják Szijjártó Péter magyar külügyminisztert, ha valamilyen kérésük van a magyarországi gyárukkal kapcsolatban. Ezután hozzátette, ha kell, még Orbán Viktorral is tudnak közvetlenül beszélni – sőt elmondása szerint a magyar miniszterelnök egy konkrét ügyben segített is nekik.

Két évvel korábban, 2015 szeptemberében robbant ki a német autóipar történetének legnagyobb botránya. Kiderült, hogy a Volkswagen-csoport dízeles autói egy szoftveres manipuláció segítségével hosszú éveken keresztül csaltak a károsanyag-kibocsátási értékekkel (később több más német és nem német cégről is kiderült, hogy hasonlóan manipulálták az adatokat). A botrány hatására a részvényeik értéke zuhanni kezdett és úgy nézett ki, hogy több cég is komolyan veszélybe kerülhet, gyárakat zárhatnak be, munkahelyek megszüntetésére kényszerülhetnek.

A német autóipari vezető a frankfurti fogadáson azt állította, a dízelbotrány egy idő után annyira kínos lett a német kormánynak, hogy úgy érezték, a német állam elkezdett kihátrálni mögülük. Cégcsoportjának vezetői ekkor közvetlenül Orbán Viktorhoz fordultak, és azt kérték tőle, hogy az ügyet épp tárgyaló Európai Tanácsban a magyar kormány képviselje az autógyártó cégek érdekeit. Orbán Viktor ezt megígérte és be is tartotta – mondta elégedetten a német autóipari felsővezető.

Az EU-tagállamokat tömörítő Európai Tanács 2016 elejétől többször is foglalkozott a károsanyag-kibocsátás ellenőrzésének reformjával, a szigorítást Németország Olaszországgal és a jelentős német autóipari befektetésekkel rendelkező kelet-európai tagállamokkal szövetségben próbálta felpuhítani. 2017 szeptemberében végül egy olyan szabályozás lépett életbe, ami tele volt kiskapukkal, csak az új, még nem az utakon lévő kocsikra vonatkozott és sok más engedményt is tett az autógyártóknak.

A lobbizásról és Orbán abban betöltött szerepéről szóló frankfurti beszélgetésről az egyik résztvevő, egy németországi üzleti forrás számolt be a Direkt36-nak azzal, hogy abban nem volt semmi kirívó. “Minden igazán fajsúlyos nagyvállalat képviselője azt meséli, hogy megvan nekik Szijjártó meg mások telefonszáma” – mondta, hozzátéve, hogy több német autógyártó legmagasabb szintű vezetőivel is beszélt, és ők is mind

“teljesen azt érzik, hogy a zsebükben van a magyar kormány”.

Megkérdeztük Orbán Viktor szóvivőjét és a Szijjártó vezette Külgazdasági- és Külügyminisztériumot (KKM), hogy valóban szoros személyes kapcsolatot tartanak-e fenn német cégvezetőkkel, de egyikük sem reagált a kérdésre.

Az Orbán-kormány egyik korábbi magas rangú tisztviselője azonban megerősítette, hogy „a német autógyárak érdekét Orbán Viktor védi az Európai Tanácsban”. A forrás szerint azonban ebben semmi meglepő nincs, a magyar kormányok ugyanis mindig is készségesek voltak a német autógyártókkal. A dízelbotrány kirobbanása után Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere azt nyilatkozta, hogy a Volkswagen-csoport 11 millió, a légszennyezési adatokat meghamisító dízelmotorjával ellátott autójából 2-2,5 millió a győri Audi gyárban készült, és hogy „a kormány legfontosabb célja az autóipari munkahelyek megtartása, és annak a stabilitásnak a megőrzése, amelyet az autóipar ad Magyarországon".

A fenti történet jó példa arra, hogyan alakult ki évek, évtizedek alatt egy kölcsönös előnyökön és függésen alapuló viszony a német politika irányítói, a német ipar befolyásos cégei és a magyar kormány között. A német autógyártók ugyanis elsőszámú motorjai a magyar gazdasági növekedésnek és ezen keresztül a kormány politikai sikereinek. A KSH adatai szerint az autógyártás a magyar GDP 4,5%-át adja, a nagy autógyártóknak dolgozó beszállítók pedig további 5-8%-ot, azaz minden nyolcadik-tizedik Magyarországon megtermelt forintnak köze van a németek által dominált autóiparhoz.

Most egy különösen érzékeny időszak van a magyar-német kapcsolatokban. A következő hónapokban az Orbán-kormány és Magyarország európai érdekérvényesítő erejét hosszú távon meghatározó politikai kérdések dőlnek el az Európai Unióban. Ezekben pedig döntő szava lesz Orbán Viktor német szövetségeseinek, akik bár többször bírálták a magyar kormány döntéseit, az igazán kemény fellépéstől eddig tartózkodtak.

A Direkt36 erről a szövevényes kapcsolatrendszerről, az ezt mozgató érdekekről és a fontosabb szereplőkről tárt fel részleteket egy több hónapos nyomozás során. Kiderült, milyen évtizedes személyes kapcsolatok vezérlik Orbán németországi manővereit; hogy miként adják fel a német cégek a szívesen hangoztatott demokratikus értékeket, ha az üzleti érdek úgy kívánja; és hogy mivel tudta megakadályozni a magyar kormány, hogy a budapesti zsidó vezetők megoszthassák az aggodalmaikat Angela Merkellel.

A kutatásaink során két tucatnyi forrással – jelenlegi és korábbi kormányzati emberekkel, diplomatákkal, politikai közvetítőkkel, üzleti vezetőkkel és elemzőkkel – folytattunk mélyebb beszélgetéseket. Többségük azzal a feltétellel adott információkat a színfalak mögötti történésekről, ha nem írjuk le a nevüket.

  1. Orbán német mentorai

“Hívd fel a grófot, hogy kimennénk hozzá!” – adta ki a feladatot Orbán Viktor első választási győzelme éjszakáján, 1998. május 24-én Prőhle Gergelynek, a Friedrich Naumann Alapítvány (az FDP, azaz a Német Szabaddemokrata Párt pártalapítványa) akkori budapesti irodavezetőjének. A frissen megválasztott miniszterelnök négy nap múlva már Bonnban tárgyalt, ahol az Auditól a Boschon át a Siemensig német óriásvállalatok vezetői várták. Orbán az MTI beszámolója szerint megnyugtatta őket, hogy kiszámítható gazdasági környezet vár rájuk, sőt, kormánya növelni akarja a külföldi befektetéseket elsősorban a termelő ágazatokban.

A pár nap alatt leszervezett találkozót Orbán az ismerői által leginkább csak “gróf” néven emlegetett Otto Graf Lambsdorff befolyásos liberális politikusnak, az FDP tiszteletbeli elnökének köszönhette. Lambsdorff régebb óta ismerte Orbánt, ő vezette a Liberális Internacionálét, amikor a Fidesz 1992-ben annak tagja lett. Orbán látogatásakor Lambsdorff büszkén mesélte a német sajtónak, hogy a leendő miniszterelnök “politikai pályáját a magyarországi fordulat óta figyeli és nagy örömmel támogatja”. A később az Orbán-kormány alatt berlini nagykövetként és külügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárként is dolgozó Prőhle Gergely azt mondta róla a Direkt36-nak, hogy “Lambsdorff már 1989 előtt elkezdett Kelet-Európába járni és ő lett Orbán első német atyamestere. Végtelenül okos ember volt, akitől rengeteget lehetett tanulni. A gróf a gazdasági-politikai összefüggéseket teljes történelmi tabló előtt látta, nagyformátumú személyiség volt”.

Orbán és Lambsdorff viszonya annyira közeli volt, hogy még azt is túlélte, amikor a Fidesz szakított a gróf által képviselt európai politikai irányvonallal. Prőhle egy, a Válaszba írt cikkben is visszaemlékezett Lambsdorffra. Szerinte a gróf némi csalódással, de a politikai realitásokat elfogadva nézte Orbán konzervatív fordulatát a ’90-es évek közepétől és azt, ahogy Orbán számára idővel a kereszténydemokrata CDU-s Helmut Kohl vált a legfontosabb igazodási ponttá. Orbán egy ponton elmagyarázta Lambsdorffnak, hogy

“ahhoz, hogy szavazatokat maximalizáljon Magyarországon, neki a liberális szlogen nem jó, és ezt a gróf megértette”.

Ugyanakkor a két politikus azután is szoros, baráti kapcsolatban maradt, és később 2009-ben Orbán volt az egyetlen külföldi vendég Lambsdorff családi temetésén.

1998-as májusi németországi látogatásakor Orbán nemcsak cégvezetőkkel beszélt, de másfél órán keresztül tárgyalt az akkor 16 éve kormányzó Helmut Kohl német kancellárral is, akire pár hónap múlva egy nagyon szorosnak kinéző választás várt. Az akkor még szocialista irányítás alatt lévő magyar külügyből ekkor azt javasolták Orbánnak, hogy találkozzon Kohl kihívójával, Gerhard Schröderrel is, mert esélyes, hogy ő fogja megnyerni a választást. Kohlhoz való lojalitása miatt azonban “Orbán ezt elutasította, míg például a lengyel miniszterelnök találkozott Schröderrel. Nekik ezt Schröderék később nem felejtették el, ahogy nekünk sem” – idézte fel a Direkt36-nak egy volt magyar külügyminisztériumi tisztviselő.

Schröder végül szorosan, de valóban legyőzte Kohlt. Peisch Sándor szerint, aki 2003-2010 közt, az MSZP-kormányok alatt volt berlini magyar nagykövet, ezzel véget ért az a korszak is, amikor a német vezetés az újraegyesülésben játszott szerepe miatt hálával tekintett Magyarországra. A berlini fal leomlásához vezető folyamat fontos állomása volt az 1989 nyarán kezdődő, szeptemberben hivatalosan is kimondott határnyitás, amivel megnyílt az út a kelet-német menekültek előtt Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba. Csakhogy “az SPD sosem lelkesedett az újraegyesülésért. Schröder kancellár az egyik találkozásunkkor például elkezdett panaszkodni, hogy milyen sokba került” – mondta a Direkt36-nak Peisch.

Orbán Viktor és Helmut Kohl így végül mindössze pár hónapig kormányzott párhuzamosan. Míg Lambsdorff valódi mentora, tanára volt a fiatal Orbánnak, a hatalomból épp kieső Kohl inkább volt számára egy „élő legenda, egy példakép” a maga sokévtizedes politikusi pályájával, mondta egy másik volt diplomata, aki már az Orbán-kormány alatt szolgált. Mire Orbánnal szorosabbá vált a viszonya, „Kohl addigra már egy emberi roncs volt és a politikai befolyását is elvesztette” – mondta a forrás. Kohl veresége után az első Orbán-kormánynak újra kellett gondolnia a német kapcsolatait, miután Schröder berlini szociáldemokrata-zöld koalíciójával nem tudtak közeli kapcsolatot kialakítani. “Le kellett menni tartományi szintre és ott építeni szövetséget, különösen a két konzervatív déli tartománnyal” – emlékezett vissza az Orbán-kormány volt diplomatája a stratégiára, melynek során nem szövetségi, hanem alacsonyabb szinten kezdtek építkezni.

A dél-német kapcsolat régi előzményekre nyúlt vissza. A gazdaságilag és történelmileg is szoros kapcsolatban álló Duna-menti tartományok és országok, Baden-Württemberg, Bajorország, Ausztria és Magyarország egy blokkot alkotnak, és az Orbán-kormány egy volt diplomatája szerint Kohl is beszélt Orbánnak erről a geostratégiai összetartozásról. “Ez a két déli tartomány jelenti a magyar-német gazdasági kapcsolatok több mint felét, Münchenben nyílt az első főkonzulátus, és Baden-Württembergben él a Magyarországról kitelepített németek jó része” – mondta Peisch Sándor.

A nagy magyarországi német befektetők közül a Mercedes és a Bosch központja Baden-Württembergben, míg az Audi és a BMW főhadiszállásai Bajorországban vannak, és a helyi gazdasági-politikai elit jelentős figurái közül többeknek van magyarországi kötődése. Például a Volkswagen csoport volt vezérigazgatójának, a dízelbotrány egyik főszereplőjének, a már Baden-Württembergben született Martin Winterkornnak a szülei is Zsámbékról kitelepített svábok – emelte ki az Orbán-kormány egy volt diplomatája. Winterkornnak fontos szerepe volt a győri Audi-projekt felfuttatásában és magyar állami kitüntetéseket is kapott.

Első kormányzása idején ezzel a konzervatív, délnémet elittel alakított ki szoros kapcsolatot Orbán. A politikában pedig a néppárti Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, a CSU-s (keresztényszocialista) Edmund Stoiber bajor és a CDU-s Erwin Teufel baden-württembergi miniszterelnök személyében talált fontos szövetségeseket. 2000-ben végül mindannyian egy pártcsalád részei is lettek, miután a Fidesz kilépett a Liberális Internacionáléból, és belépett az Európai Néppártba.

A jó viszony nem csak személyes szimpátián alapult. Több, korábban Orbánnak dolgozó, vagy a környezetével német oldalról kapcsolatot tartó forrás szerint a magyar miniszterelnök geopolitikai adottságnak tartja Magyarország politikai, gazdasági, katonai függését Németországtól. Orbán nyilvános beszédeiben visszatérő gondolat, hogy Magyarország egy „Berlin-Moszkva-Isztambul háromszögben” létezik, ezeken kívül pedig Washingtont és Pekinget szokta olykor emlegetni. Privát beszélgetésekben azonban ezt tovább szűkíti. Egy korábbi magas rangú amerikai kormánytisztviselő szerint Orbán azt fejtegette neki, hogy Magyarországnak csak két igazán fontos viszonyítási pontja van, Oroszország és Németország. Az egyiktől az energiát, a másiktól a munkahelyeket kapja.

Orbán azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak csak értékei vannak, de az „van nekünk is”, a magyar politika materiális értelemben csak Berlintől és Moszkvától függ.

“Orbán német protekcióval nőtt fel és vált fontos politikussá, nagy tisztelet van benne Németországgal szemben” – mondta a Direkt36-nak egy az Orbán-kormány több tagjával bizalmi kapcsolatot ápoló, a magyarországi viszonyokat jól ismerő német háttérember. “Helmut Kohl lett az elsőszámú politikai apafigura Orbánnak, aki elmondta neki, hogyan kell politikát csinálni” – magyarázta a forrás, aki szerint ugyan Orbánra sokan mondják, hogy olyan, mint Horthy vagy Kádár, de ő úgy látja, hogy valójában inkább olyan, „mint Kohl, akit egyébként ugyanúgy vádoltak korrupcióval meg mindennel”.

A forrás ezzel arra az 1999-ben kirobbant CDU-s pártfinanszírozási ügyre utalt, amely keresztbe törte Kohl pályáját. Kiderült például, hogy Kohl az évek során titokban kb. 2 millió márka párttámogatást vett át készpénzben olyan magánadományozóktól, akiknek a kilétét az ügy kirobbanása után sem volt hajlandó felfedni. Ez a botrány vezetett végül oda, hogy Kohlt és támogatóit háttérbe szorítva Angela Merkel vette át a CDU vezetését 2000-ben, aki aztán 2005-ben a kancellári posztot is megszerezte.

Bár Orbán vele is többször találkozott, és jól működő munkakapcsolat alakult ki közöttük, ez sokkal kevésbé alapult a személyes szimpátián vagy barátságon. Amikor pedig Orbán 2010-ben visszatért a hatalomba, és átvette a válságban lévő magyar gazdaság menedzselését, akkor új szakasz kezdődött a német-magyar kapcsolatokban is.

  1. Az új paktum

2012 tavaszán a Deutsche Telekom magyarországi leányvállalatának, a Magyar Telekomnak a vezetői krízisüzemmódba kapcsolva próbáltak támogatást gyűjteni a legújabb magyar kormányzati terv ellen. Az Orbán-kormány az SMS-ekre és hangszolgáltatásokra telekommunikációs adót akart kivetni, ami a piacvezető Telekomot sújtotta volna a legjobban.

A cég vezetői a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarában megpróbálták az ügyük mellé állítani a német autógyártókat és termelő vállalatokat, tudva, hogy az ő magyarországi jelenlétük rendkívül fontos az Orbán-kormánynak. Míg a legtöbb országnál a nagykövetségek gazdasági diplomatáinak feladata a lobbizás, a németeknél elsősorban a kamarák közvetítik az anyaország befektetőinek érdekeit. Csakhogy a telekomosok kezdeményezése kudarcba fulladt. “A találkozókra az Audi, a Mercedes és a többi cég emberei el sem jöttek, ha pedig konferenciahívás volt, nem kapcsolódtak be. Sem akkor, sem soha nem támogattak minket, ha vitás ügyünk volt a kormánnyal” – panaszkodott a német cégek közötti szolidaritás hiányára a Telekom egyik akkori vezetője. „Nem csak mi jártunk így velük, a szintén különadóztatott német energiacégektől ugyanerről számoltak be” – tette hozzá.

Ugyanis nem a Telekomot sújtó különadó volt az első gazdasági konfliktus a magyar-német viszonyban. Orbán a 2010-es megválasztását követően a válság után stagnáló magyar gazdaságot olyan módon akarta felpörgetni, ami az amúgy nem alacsony, de más országokhoz képest nem is drámai költségvetési hiány növekedésével járt volna. A gazdasági válság után az Európai Unió, valamint a Görögország miatt krízisbe kerülő eurózóna egyben tartásán dolgozó német kormánynak azonban fontos volt, hogy az Unió kisebb államai, így Magyarország is kiegyensúlyozottan gazdálkodjon. Az Európai Bizottságot akkor vezető José Manuel Barroso és Angela Merkel nem egyeztek bele Orbán tervébe, így a magyar kormány kénytelen volt vállalni, hogy egyensúlyban tartja a költségvetést és csökkenti az államadósságot.

Orbán elismerést szerzett Németországban azzal, hogy a viták ellenére végül német ízlés szerint alakította a gazdaságpolitikáját. Egy volt magas rangú kormánytisztviselő a Direkt36-nak így írta le ezt a helyzetet: „Ki tartja be az [eurózóna stabilitását biztosító] maastrichti kritériumokat? Az olaszok nem, a kis magyarok, lengyelek viszont igen”. Az akkori német kormány Angela Merkel kancellár után legbefolyásosabb figurája, a 2009 és 2017 közt pénzügyminiszter „Wolfgang Schäuble mindig is fontos szövetségesünk volt, értékelte Magyarország gazdasági szabálykövetését, szigorát” – mondta a forrás. 

Ennek a szabálykövetésnek azonban komoly ára lett: mivel a hiány elszállását az EU és Merkel nem engedte, az Orbán-kormány válságadóval és ágazati különadókkal próbált pénzt szerezni, és ennek kárvallottjai lettek a német bankok, távközlési cégek, energetikai vállalatok és kiskereskedelmi láncok is. Ez a határozott fellépés meglepte a német gazdasági szereplőket, korábban ugyanis nem ehhez voltak szokva.

„1989 után a magyar kormányok mindig elkényeztették a németeket. A törések a második Orbán-kormány kezdetén, majd 2015-ben (a menekültválság során) abból fakadtak, hogy a németek nem értették, amikor a magyarok egyszer csak elkezdték a saját érdekeiket érvényesíteni” – mondta egy a magyar kormányt segítő német háttérember.

Szerinte a kormány törekvését úgy lehet összefoglalni, hogy „ahol lehet, legyen erős magyar jelenlét, ahol nem, ott viszont jöjjenek a németek. Az Audi, Mercedes, BMW tudja, hogy hosszú távon kiszámítható a magyar támogatás”. A 2010-es évek elejének külföldi vállalatokat sújtó adókivetései után Orbán Viktor már egyenesen a magyar tulajdonszerzést hirdette meg célként az olyan, az állami szabályozástól függő területeken, mint az energetika, a média és a bankszektor. Itt korábban erős német szereplők helyét át is vették a magyar kormánnyal közeli kapcsolatban lévő hazai szereplők: a Tagesspiegel magyar médiahelyzetről írt cikkében például kiemeli, hogy az Axel Springer és Deutsche Telekom is Fidesz-közeli tulajdonosoknak adta el érdekeltségeit, így a megyei lapokat és az Origót. Azonban a komoly technológiai tudást igénylő, exportra termelő ágazatokban a külföldi befektetőknek nem kellett aggódniuk.

Az Orbán-kormány a különadók terhét a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás mellett főleg az autógyártásban egyensúlyozta ki, és önteni kezdte az állami támogatást a német autóipari cégekre. „A nagy német autógyárak minden kedvezményt és támogatást megkaptak és rendkívül jól jártak” – emlékezett vissza egy akkori telekomos vezető, aki szerint közben az ő cégéhez hasonló vállalatok egyre jobban nyomás alá kerültek. „Voltak a gonosz multinacionális vállalatok, meg voltak a jó multinacionális vállalatok” – jegyezte meg, utalva arra, hogy szerinte ők az első csoportba tartoztak.

Az autógyártók valóban rendkívül jól jártak az Orbán-kormány gazdasági stratégiájával. A legrégebbi hazai német autógyár, az Opel – amely már csak motorokat gyárt Szentgotthárdon - 2011-ben 5,5 milliárd forint állami támogatást kapott. A Mercedes már 2009-ben az első kecskeméti gyárára 22 milliárd, majd 2016-ban a másodikra 13 milliárd forintot kapott, 2017-ben pedig külön további több mint 600 milliót. Az Audit kormánydöntések alapján az elmúlt tíz évben hasonló összeggel, 36 milliárddal támogatta a magyar állam. Ezekben az összegekben ráadásul nincsenek benne a helyi kedvezmények és a gyárakat kiszolgáló infrastrukturális fejlesztések. Miközben az épülő debreceni BMW-gyár például direkt módon 12,4 milliárd forint állami támogatást kap, a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekkel együtt a valódi támogatás a G7 számításai szerint 130 milliárd forint körül lesz.

A nagyobb, ismertebb német cégek mellett számtalan nagy vagy közepes német beszállító, akik kevésbé vannak a köztudatban, szintén komoly adókedvezményeket és állami támogatást kaptak ebből a keretből. Maga Orbán Viktor a Konrad Adenauer Stiftung egyik konferenciáján arról beszélt, hogy Németország kereskedelme a V4-országokkal együttesen már jóval nagyobb, mint például Franciaországgal, Olaszországgal vagy Nagy-Britanniával.

„A németek és a többi tagállam is szépen keres rajtunk, nem érdemes panaszkodniuk sem nekik, sem nekünk” – mondta a miniszterelnök.

Idővel a német politika fontos szereplői is megértették a különadók logikáját. Egy a CDU-nak dolgozó német forrás azt mondta, szerinte indokolt volt, hogy az Orbán-kormány megsarcolta azokat az energetikai, kiskereskedelmi és kommunikációs cégeket és bankokat, amelyek „a megelőző évtizedben jó pénzt kerestek Magyarországon” és így az extraadókat ki tudták fizetni. Ráadásul a kormány célja a munkahelyteremtés volt, míg szerinte például a bankszektor vagy az energetikai szektor erre nem igazán voltak képesek. Eközben az autógyárak biztosítják jelenleg is a magyar munkahelyek 2,6%-át, beszállítóik pedig további 3-5%-át a KSH adatai szerint.

A német nagyvállalatok különleges kapcsolatát az Orbán-kormánnyal jól mutatja, hogy a tavaly beszedett összesen 303 milliárd forint társasági adóból a magyar állam 44 milliárdot adott vissza nekik direkt támogatásként, míg magyar cégeknek csak 26 milliárd jutott. A Fidesz-kormányzás tíz éve alatt pedig az Audi például négyszer annyi támogatást kapott a munkahelyek arányában Magyarországon, mint Németországban, derül ki a G7 cikkéből. A KKM-et hiába kérdeztük a fenti támogatási arányok indokoltságáról, nem reagáltak.

A CDU-s forrás szerint a nagy német befektetők Magyarországon nem pártalapon építettek kapcsolatot, ők a mindenkori döntéshozói pozícióban lévőkkel akarnak jóban lenni. „Ha Karácsony Gergely lesz a következő miniszterelnök, neki is muszáj lesz jó kapcsolatát ápolnia az Audival vagy a BMW-vel. Természetesen ezek a cégek építenek politikai kapcsolatokat és ezeket használják is, de nekik nincs rá szükségük, hogy a pártpolitikában is részt vegyenek. A német nagyvállalatok nem függenek a német politika jóindulatától sem. Ezek a cégek elég nagyok önmagukban, nem kell egy német nagykövet ahhoz, hogy elérjék Orbán Viktort” – mondta.

Több történet ugyanakkor arról árulkodik, hogy a magyar kormány és a német cégek közötti egyensúly kényes. A jó kapcsolatért cserébe pedig sok német cégvezető egyszerűen elfogadja az Orbán-kormány által diktált játékszabályokat, és akkor is alkalmazkodik hozzájuk, ha egyébként nem ért velük egyet.

III. Értékek és érdekek

Orbán Viktor az Audi gyárában

A kevés talpon maradt független magyar újság egyikének, a Magyar Hangnak a vezetői már jó ideje sikertelenül kilincseltek hirdetésekért külföldi nagyvállalatoknál, mindenhonnan lepattantak. “Általában el se jutottunk a személyes találkozóig, míg nem az egyik német autógyártónál végül fogadtak” – mondta a Direkt36-nak Lukács Csaba lapigazgató, aki a tárgyalás privát jellege miatt nem akart arról nyilatkozni, melyik ez a cég.

A német autógyártó a Hungexpón vett részt egy rendezvényen 2018 első felében, és Lukács a standjuk mögött berendezett tárgyalóteremben ült le a cég egyik német képviselőjével. “Megmutattam neki az olvasottsági adatokat, az olvasóinkról készült felméréseket. Nagyon tetszett neki, mondta is, hogy teljesen passzol a profiljukba” - mondta Lukács, aki szerint a beszélgetés ezután fordulatot vett:

“kifelé menet a folyosón viszont nyíltan megmondta: értsük meg, nem hirdethetnek nálunk, mert nem akarják megkockáztatni, hogy elveszítsék a gyáruknak adott állami támogatást”.

Lukács Csaba és György Zsombor főszerkesztő nem sokkal korábban még az akkori legnagyobb napilapnál, a Magyar Nemzetnél dolgoztak, de a lapot a Fidesz 2018. áprilisi választási győzelme után azonnal bezárták. A Magyar Nemzet az Orbán Viktorral 2015 óta nyílt háborút vívó Simicska Lajos médiaporfóliójába tartozott, aki azonban a Fidesz újabb kétharmados győzelme után az érdekeltségeit kormányközeli kézbe átadva kapitulált. A szerkesztőség tagjai ezután alapították meg a Magyar Hangot, ami hiába nőtte ki magát gyorsan Magyarország második számú közéleti hetilapjává, a nagyvállalati hirdetések folyamatosan elkerülték őket.

György és Lukács elmondása alapján a legtöbb külföldi vállalat egyszerűen csak nem reagált a megkeresésükre, de rosszabb tapasztalataik is voltak. Még 2015-ben a német tulajdonú Aldi a Simicska és Orbán közti konfliktus nyilvános eszkalálódása után levette a Magyar Nemzetet üzleteinek polcairól, és helyette a lap pótlására létrehozott kormánypárti Magyar Időket kezdte árulni. Györgyék csak sok erőfeszítéssel tudták elérni, hogy akkori lapjuk visszakerüljön az Aldi kínálatába. A történet azonban a Magyar Hanggal is megismétlődött, és perrel kellett megfenyegetniük az Aldit ahhoz, hogy az újságot végre árulni kezdjék.

2019 őszén a budapesti német nagykövetség háttérbeszélgetésre hívott több független orgánumnál dolgozó magyar újságírót, hogy őszintén beszélgessenek a magyar médiaviszonyokról. Mikor többen panaszkodni kezdtek a kormánnyal üzletelő német multik hozzáállására a magyar médiaszabadsághoz, egy magas rangú német diplomata úgy reagált: ezzel teljesen tisztában van és szégyelli magát. “De értsük meg, hogy Németországról van szó, ami egy demokrácia, ahol a külügy nem gyakorolhat nyomást a német cégekre” - idézte az egyik résztvevő a diplomata válaszát. A Magyar Hang szerkesztőségét a nagykövetségről külön is meglátogatta egy német diplomata. “Két órán át ült nálunk, tisztességesen végighallgatott”, idézte fel György Zsombor, aki szerint vendégük is megértette a helyzet súlyosságát. Másnap a német nagykövetség egy példányban előfizetett a lapra.

A történettel kapcsolatos kérdéseinkre a budapesti német nagykövetség azt írta, hogy a német kormánynak "kötelessége tiszteletben tartani a szólásszabadságot és a sajtószabadságot. A sajtó képviselőivel folytatott folyamatos párbeszéd az esetleges pártállásuktól függetlenül a mindennapi tevékenységünk része. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának nincs befolyása a vállalatok reklámpolitikájára."

Ismerői szerint Orbán Viktor pontosan tisztában van a német nagyvállalatok érdekvezéreltségével. „Orbán szerint a németek túl racionálisak ahhoz, hogy az érdekeik ellenében döntsenek. A németek racionalitására mindig lehet építeni” – mondta a miniszterelnökről egy a magyar kormányt segítő német háttérember, amikor az Orbán-kormány vezetésének Németország-képéről kérdeztük. Szerinte a magyar és a német kormány között felmerülő feszültségeket is ez a feltételezés magyarázza.

„A magyar kormány gondolkodása, ha német bírálatot látnak: mit akarnak? Ha adtunk pár milliárdot a Mercedes-gyárra, miért diktatúráznak? Mit akarnak elérni? Hiszen racionális emberek, valami céljuk biztosan van” – mondta.

Az Orbán-kormány az adókedvezmények és egyéb állami támogatások osztogatásán túl is sokat tesz azért, hogy az együttműködés olajozott legyen, különösen 2014 vége óta, amikor a külügyminisztériumból Külgazdasági és Külügyminisztérium lett. Egy német és más külföldi nagyvállalatoknak dolgozó lobbista szerint azóta „még centralizáltabb a külföldi cégekkel a bizniszelés. Már ott, a minisztériumi előkészítéskor a NER-közeli cégeket ajánl a külföldiek figyelmébe olyan szövegekkel, hogy ez és ez az alvállalkozó a garancia a minőségre Magyarországon” – mondta.

Az Orbán-kormány egy volt tisztviselője szerint ez a rendszer, a magyar befektetésösztönzés „profi módon ki van találva, ezzel együtt nem hülyék és nem grállovagok a németek sem”. Felidézte, hogy egy közös utazásukon például német üzletemberek már kötetlenebb hangnemre váltva az Orbán-kormányt az egekbe dicsérték. „Egy üveg bor után neked is elmondják, hogy Magyarország egy csudajó hely, például mert nem kell a török munkásokat délben odaengedni az imaszőnyeghez” – mondta. Ugyanezek a német üzletemberek a privát beszélgetés során Magyarország oroszbarát politikájával is egyetértettek, és bírálták az ukrajnai konfliktus miatt Oroszországra kiszabott EU-s szankciókat, amelyek szerintük sokat ártanak a német vállalatoknak.

Az Orbán-kormány 2010 után olyan közvetlen viszonyt alakított ki sok német céggel, hogy a nézeteltéréseket és az esetleges konfliktusokat a Direkt36-nak nyilatkozó üzleti és külügyi források szerint közvetlenül a német anyavállalatok vezetésével kezelte. Egy akkori telekomos vezető szerint az ő cégénél is az volt a helyzet, hogy a németül jól beszélő Lázár János, aki 2012-2018 közt volt az Orbán-kormány egyik legbefolyásosabb tagja, közvetlenül a német anyavállalattal, a Deutsche Telekommal tárgyalt, a Magyar Telekom helyi vezetői pedig csak megkapták a felsőbb szinten meghozott döntéseket.

A magyar kormány és a német cégek között az egyik legfontosabb összekötő egy Klaus Mangold nevű férfi, a Daimler AG egykori topmenedzsere, akit a német sajtóban sokszor egyszerűen csak Mr. Russiaként emlegetnek (vele a Direkt36 többször is foglalkozott). Az Orbán-kormány egy volt diplomatája szerint Mangold „pártokon átívelő figuraként” már az MSZP-kormányok alatt is aktív volt. „Mangold mindig is a német tőkét képviselte akár Magyarország, akár Oroszország felé. Ő elsősorban a német ipar szolgálatában áll” – mondta a lobbistáról Peisch Sándor volt nagykövet.

Mangold magyarországi tevékenysége példával szolgált arra is, hogyan fonódik össze a gazdaság és a politika a magyar-német viszonyban, és mennyire nincsenek tisztán üzleti és tisztán politikai kérdések a két fél között. 2016-ban a 444 derítette ki, hogy a lobbista magánrepülőjén utaztatta Budapestre jóbarátját, Günther Oettinger német EU-biztost, csakhogy a biztosok az akkori szabályozás szerint nem fogadhattak el 150 eurónál drágább magánajándékot. A paksi bővítés engedélyeztetésében kulcsszerepet játszó CDU-s Oettinger is régi kapcsolata Orbán Viktornak. A német politikai és üzleti világban szintén kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező Oettingert az EU-biztosi nyugdíjazása után a magyar kormány hivatalosan is alkalmazta, a februárban létrehozott Nemzeti Tudománypolitikai Tanács társelnöke lett.

Bár a német sajtóban is gyakran jelennek meg beszámolók a magyarországi korrupciós ügyekről, a CDU-nak dolgozó forrás szerint sok német befektető nem érzi azt, hogy az Orbán-kormány különösebben korrupt lenne. „Ha maga Orbán egy teljesen más életstílust követne barátnőkkel, luxusautókkal, Magyarország egy teljesen más sztori lenne Németországban” – tette hozzá.

  1. Nem lovestory, munkakapcsolat

Orbán Viktor és Angela Merkel találkozója 2019-ben

Nyugtalanul várta a magyar kormány Angela Merkel német kancellár 2015. február 2-i budapesti látogatásának legutolsó állomását. Merkel a legnagyobb magyar zsidó szervezet, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) meghívását elfogadva ugyanis a Dohány utcai zsinagógába akart látogatni hazautazása előtt. Az Orbán-kormány a Mazsihiszt kritikus szervezetként tartja számon, többek közt azért is, mert gyakran szóvá tették a kormánypárti holdudvar antiszemita megnyilvánulásait. (A magyar-izraeli viszonyról és a magyar zsidó közösség abban játszott szerepéről korábbi cikkükben írtunk.)

Hogy a helyzetet kontroll alatt lehessen tartani, Orbán Viktor miniszterelnök megpróbálta elérni, hogy ő is elkísérhesse Merkelt a zsinagógába. Az üzenet átadására a kancellár stábja felé a magyar-német kapcsolatok egyik legfontosabb összekötőjét, az Orbán-kormánnyal szimpatizáló Frank Spenglert, a CDU pártalapítványának, a Konrad Adenauer Stiftungnak (KAS) a budapesti irodavezetőjét kérték meg. Spengler egy, a történetet német oldalról ismerő forrás szerint annak ellenére is vállalta a közvetítést, hogy lehetett tudni, merev elutasítás lesz a válasz. Így is történt – derült ki azokból a beszámolókból, amelyeket az öt évvel ezelőtti látogatás részleteit ismerő források osztottak meg a Direkt36-tal.

Közben a Mazsihisz vezetői is idegesek voltak a látogatás miatt a zsidó szervezet ügyeit ismerő források szerint. Heisler András Mazsihisz-elnök ugyanis mindenképp el akart mondani valamit a német kancellárnak, mégpedig úgy, hogy azt senki más ne hallhassa. “Még a Soros-kampány, a civil szervezetek vegzálása és a CEU elüldözése előtt voltunk, mi viszont már akkor a saját bőrünkön éreztük, hogy készülődik valami és az a zsidó közösségre negatívan hathat. András ezeket a félelmeit akarta kifejteni a kancellárnak” – emlékezett vissza egy, a Mazsihisz belső ügyeit ismerő forrás.

A probléma az volt, hogy a Mazsihisz fontosabb épületei nemzetbiztonsági védelem alatt állnak, ha vezető külföldi politikusok és más befolyásos figurák érkeznek hozzájuk, így a tárgyalásaikat is lehallgathatják. Merkel ráadásul a világ legjobban védett személyei közé tartozik, így a Mazsihisz vezetői evidenciaként kezelték a magyar titkosszolgálatok figyelmét. Ezért olyan helyzetet próbáltak teremteni, amiben Heisler úgy beszélhet Merkellel, hogy azt más ne hallhassa.

Heislerék végül arra jutottak, hogy a megfelelő helyszín az a folyosó lesz, amely abból a tárgyalószobából nyílik, ahol a hivatalos, több más zsidó vezető jelenlétében zajló tárgyalást tervezték. Azt a megbeszélést követően a folyosóra lépve ugyanis akkor már csak ketten lesznek, és az ott elhangzottakat technikailag is nagyon nehezen lehetne rögzíteni. 

Mivel minden ilyen látogatásnál percre pontos forgatókönyv készül, és stopperórával a kézben lepróbálják a védett személy útvonalát, ezért Heislerék tudták, hogy a terem ajtajától indulva kereken három percük lesz beszélni, amíg elérik a Merkelt az utcán váró autót.

Végül a kancellár Dohány utcai látogatása rendben lezajlott, majd Heisler a záró megbeszélés befejeztével az ajtóhoz lépett Merkel oldalán, hogy a tervnek megfelelően megossza vele az általa vezetett zsidó közösség aggodalmait.

Csakhogy mikor az ajtó kinyílt, meglepetésükre ott állt Magyar Levente, a külügyminisztérium akkori helyettes államtitkára, és széles mosollyal azt mondta: “Merkel kancellár asszony, hadd kísérjem le az autóhoz!” 

Heisler András, Angela Merkel és Magyar LeventeFotó: Krasznainé-Nehrebeczky Mária

„Sokkoló volt. Ez olyan, mintha egy rabbi osonna be egy kormányzati épületbe és lopná el Orbán Viktor vendégét” – tette hozzá egy, a látogatás részleteit ismerő forrás. A Mazsihisz vezetőinek meggyőződése lett, hogy óvatlanok voltak és a tervük eljutott a kormányhoz. A történet azonban nem csak a kormány és a Mazsihisz, hanem a magyar és a német kormány, illetve Orbán Viktor és Angela Merkel közötti bizalmatlanságról és óvatosságról is árulkodik.

Több, a miniszterelnökkel kapcsolatban álló forrás szerint Orbán például úgy látta, hogy Merkelt nem csak hatalmi okok és saját karrierszempontjai vezették, amikor Helmut Kohllal egykor szembefordult, de a CDU-n belül politikai-világnézeti hadjáratot is folytatott Kohl öröksége ellen. “Kohlt a németek nem tisztelik eléggé, Budapestig kell jönni ahhoz, hogy róla valami jót mondjanak. A CDU és később bajor testvérpártja, a CSU is bement a politikai középre, Kohl többé nem referencia számukra” – mondta a Direkt36-nak a magyar kormányt segítő német háttérember. Fontos eseményként idézte fel a forrás azt is, hogy amikor 2017-ben Kohl végakaratára hivatkozva a volt kancellár özvegye azt akarta, hogy Merkel helyett Orbán mondjon beszédet a temetésen, azt a német kormányból megakadályozták.

Orbán és Merkel kapcsolata több forrás szerint is alapvetően azért sem válhatott soha bizalmassá, mert

„Orbán egy férfias férfi és a lelke mélyen tényleg azt gondolja, hogy a politika nem nőknek való” – fogalmazott például a német háttérember. „Merkel és Orbán között teljes tisztelet van. Ez nem egy lovestory, ez egy pragmatikus munkakapcsolat” – mondta egy CDU-nak dolgozó forrás.

Orbán és Merkel kapcsolatát jól jellemzi a 2015-ös menekültválság. „Orbán szerint Merkel egyfajta ideológiai imperializmust képviselt, ők egy civilizációs harc két ellentétes oldalának főszereplői” – mondta erről az időszakról az Orbán-kormány egy volt diplomatája. Úgy értékelték, hogy Merkel gyakorlatilag rá akarja kényszeríteni a multikulturalizmust Európára, és csak az számít jó európainak, aki igenli a bevándorlást. Szerinte az Orbán-kormány azért is támadta erőteljesen a német menekültpolitikát, mert a kvóták ötlete – a menekültek szétosztása az EU összes tagállama között azok gazdasági ereje és mérete alapján – Berlinből jött, és ezért a nyilvánosságban a német kormányt „szét kellett lőni politikailag, hogy megértsék, ez veszélyes”.

De Orbán bírálatai és kemény állásfoglalása a bevándorlás kérdésében egyáltalán nem jött rosszul Merkelnek, például a német belpolitikában. Az Orbán-kormány egy volt tisztviselője felidézte, hogy a 2017-es német választások tévévitájában például Merkel és kihívója, Martin Schultz rengetegszer emlegette Orbánt, olyan szinten meghatározó tényezővé vált a német közbeszédben a magyar miniszterelnök.

Szerinte Orbán és Merkel a bevándorlás ügyében már csak azért is „kölcsönösen savazták egymást, mert mindkettőjüknek jól jött a másik ellenségképpé emelése”. 

Az Orbán-kormányt eközben már a kezdetektől sokat kritizálta a német sajtó is, ezért a színfalak mögött sokat tett érte, hogy javítsa a saját megítélését. Már a magyar médiatörvény rendkívül negatív német visszhangja után elkezdte az Orbán-kormány az új törvényeket előre lefordítani németre, sőt a fontosabb német lapok vezetésével is rendszeresen leültek beszélgetni. Ezekre a lépésekre a KAS-t vezető Frank Spengler tett javaslatot, erősítette meg több, az akkori kommunikációs stratégiát ismerő forrás.

A bírálatok azonban 2015-től a bevándorlókról szóló európai politikai vitában ismét felerősödtek. A német közvéleményt a bulvársajtón keresztül is próbálta puhítani a magyar kormány, amiben a magyar és bajor állami kitüntetéseket is begyűjtő Leslie Mandoki magyar származású német zenész is segített. Az Orbán-kormány egy volt tisztviselője szerint Mandoki „a CDU-ban fontos showszervező [...] például abban segített a kapcsolataival, hogy a legkritikusabb pillanatokban a német bulvársajtó írjon szép dolgokat Magyarországról, Budapestről, Orbánról”. A zenész eközben kétmilliárd forintos magyar állami támogatást kapott különböző projektekre. Mandoki emellett a Volkswagennek és az Audinak is régóta dolgozik zenei igazgatóként.

Ráadásul miközben a menekültválság után az Orbán-kormány saját médiája folyamatosan bírálta Merkelt és dicsőítette a felemelkedő bevándorlásellenes pártot, az Alternatíva Németországnak pártot (AfD), bizalmas tárgyalásokon a Fidesz CDU-összekötői (a németül jól beszélő és a német politikai közegben otthonosan mozgó Balog Zoltán, Gulyás Gergely, Novák Katalin) más hangnemet ütöttek meg. „Tudjuk, hogy az AfD sosem lesz hatalmon és számunkra mindig is a CDU lesz a vezércsillag, ezt Orbán emberei így megmondták” – idézte fel egy, a német külügynek dolgozó szakértő az egyik megbeszélésüket. Egy a CDU-nak dolgozó forrás ugyanerről beszélt: szerinte a Fidesz a 2019-es EP-választás óta nem csak az AfD-t, de Ausztriában a szélsőjobboldali FPÖ-t és Franciaországban Marine Le Pent is ejtette, „mert látják, hogy nem lesznek hatalmon”. „A probléma, hogy az AfD-vel nem lehet sosem szövetségre lépni, a CDU ezért mindig nagyon fontos lesz” – ismerte el az Orbán-kormány egyik tisztviselője ugyanezt a másik oldalról.

Orbán és Merkel pragmatikus kapcsolatára jellemző az az eset is, ahogy a magyar miniszterelnök a német politika közelmúltbeli fejleményei között manőverezett. Bár a német konzervatív pártok közül a bajor CSU a Fidesz és az Orbán-kormány legszorosabb szövetségese, Orbán 2019-ben mégis az Európai Bizottság élére a Néppárt által jelölt, CSU-s Manfred Weber ellen fordult, és megvonta tőle a támogatását. A bizottság elnöke az európai parlamenti választást követő egyezkedés után végül Merkel egyik fő bizalmasa, a CDU-s Ursula von der Leyen lett. Weber azért bukott el, mert Emmanuel Macron az egész csúcsjelölti rendszert elvetette (ahol az Európai Parlament párjai előre kiválasztott bizottsági elnöki jelölttel kampányoltak), az így kialakuló konfliktusban pedig Merkel nem állt ki mellette és beáldozta Webert. Az Orbán-kormány egy volt tisztviselője szerint mivel a Weber-ellenes hadjáratot nyilvánosan Orbán vezette, a magyar miniszterelnök ügyesen taktikázott és jópontokat szerzett.

  1. ORBÁN ESÉLYEI

Ezeket a barátságos gesztusokat a német kancellár is viszonozta: Angela Merkel 2019. augusztus 19-i soproni látogatása során megdicsérte az EU-s támogatások magyarországi elköltését. „Ha ránézünk a magyar gazdasági növekedési rátákra, akkor láthatjuk, hogy ezt a pénzt az ország jól fektette be, hogy ez az emberek javát szolgálja, és Németország örül, hogy magyarországi munkahelyeivel részt tud venni ebben a növekedésben” – mondta a kancellár.

„Mikor Merkel azt mondja, hogy Magyarországon jól zajlik az EU-s pénzek felhasználása, talán nem jól fogalmazott, de ez azt jelentette, hogy a német ízlés számára jól megy a pénz- és gazdaságpolitika” – mondta az Orbán-kormány egy volt tisztviselője, fordulópontnak nevezve a kancellár tavalyi látogatását.

Az utóbbi időben ugyanis láthatóan csökkent a feszültség a két ország vezetésének viszonyában. Ezért a magyar fél a politikai gesztusok mellett üzleti alapon is igyekezett tenni. Ennek egyik leglátványosabb jele az volt, hogy a tavalyi évben Magyarország vált Németország elsőszámú fegyvervásárlójává. „Több fegyvert vásároltunk a németektől, mint maga a Bundeswehr” – mondta a volt kormánytisztviselő. A legnagyobb magyar tételeket 44 darab új és 12 használt Leopard 2 harckocsi, illetve 24 darab Panzerhaubitze 2000 önjáró löveg vásárlása jelentette, amelyeket nagyrészt Bajorországban gyártanak, majd azóta német Lynx gyalogsági harcjárművek közös gyártásáról is megállapodtak. A 2018-ban vásárolt Airbus-helikopterek pedig részben szintén az európai, soknemzetiségű vállalat bajor gyárából érkeznek.

A helikopter- és tanküzletek megkötésekor pont az az Ursula von der Leyen volt a német hadügyminiszter, aki később szűk többséggel, a Fidesz európai parlamenti szavazatainak köszönhetően is került az Európai Bizottság élére. Egy CDU-nak dolgozó német forrás szerint „német fegyvert vásárolni hosszútávú elköteleződést jelent. Von der Leyen ezzel tisztában volt és azzal is, hogy Magyarország egy megbízható szövetséges”.

De az Orbán-kormány a német fegyveripar mellett az épp válságba süllyedő német autóipar melletti elköteleződését is megerősítette. Orbán Viktor júniusban az Audi győri gyárába látogatva újabb állami támogatásra tett ígéretet, ezúttal a koronavírus miatti gazdasági visszaesésre hivatkozva, Szijjártó Péter pedig július elején Stuttgartban reklámozta német vállalatok vezetőinek a legújabb munkáltatói adócsökkentéseket.

Ezeknek a megállapodásoknak, üzleteknek és a korábban kialakult szoros viszonynak pedig komoly jelentősége lesz a következő hónapokban. Két olyan kérdés is eldőlhet ugyanis, ami meghatározza majd a magyar kormány európai érdekérvényesítő erejét.

Az első az EU 2021-2027-es következő hétéves büdzséjéről és az uniós pénzek felhasználásáról szól. A büdzsé körüli egyik legfontosabb vita akörül forog, hogy bizonyos tagállamok, valamint az Európai Parlament legfontosabb frakciói jogállamisági kritériumok betartásához kötnék az uniós pénzek elköltését. Ezzel nyíltan Magyarországra és Lengyelországra akarnak nyomást gyakorolni, mert szerintük ezekben az országokban meggyengültek a jogállami intézmények. A másik ügy a Fidesz 2019 márciusa óta felfüggesztett tagsága az Európai Néppártban: a politikai családnak a folyamatos halasztgatás után az ősszel kellett volna döntenie arról, kizárja vagy visszafogadja-e Orbán Viktornak a néppárti értékektől eltávolodott pártját, miután 14 másik tagpárt a Fidesz kizárását kezdeményezte.

A CDU-s forrás szerint teljesen irreális, hogy a 2020 második felében hivatalban lévő német EU-s elnökség alatt komolyan a jogállamisághoz kössék az EU-s pénzek felhasználását. Már a tagállami vezetők nyári alkujának is egy olyan megoldás lett az eredménye, amely szerint nem lesz könnyű elvenni az uniós támogatásokat azoktól a tagállamoktól, amelyek nem tartják tiszteletben az EU alapértékeit. Az Európai Parlament azonban keményebb fellépést akar és ennek vannak támogatói a német kormányban is: a szociáldemokrata német külügy vezetői, Heiko Maas és államtitkára, Michael Roth erőteljesen ezt képviseli.

A Fidesz néppárti tagsága ügyében is a németeké a döntő szó, mivel a német CDU és CSU rendelkezik az anyapártban a legtöbb szavazattal. A CDU-nak dolgozó forrás szerint azonban pártja „megosztott a Fidesz kérdésében, mert a CDU megosztott a CDU által követendő irányban is. A kérdés az, hogy milyen szélesnek kell lennie a Néppártnak?” Egy a Néppártnak dolgozó német szakértő szerint ráadásul míg Nyugat-Németország jóval liberálisabb CDU-szervezetei és politikusai jellemzően kritikusak az Orbán-kormánnyal szemben, addig a kelet-németországiak sokszor hősként tekintenek Orbánra.

A vitás kérdések elsimítása ügyében több magas szintű tárgyalás is zajlott az elmúlt hónapokban. 2020 nyarán először Gulyás Gergely járt Berlinben CDU és CSU-s vezetőkkel találkozni, majd július közepén Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-pártelnök és német védelmi miniszter tárgyalt Budapesten. A Direkt36 több magyar és német forrástól úgy tudja, hogy ezek az egyeztetések mindkét fél számára eredményesen zajlottak, így az Orbán-kormány magabiztosan várja az őszi fejleményeket az EU-s büdzséről, a jogállamisági problémák miatt indított úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárásról és a néppárti tagságról is. A magyar kormány egy volt tisztviselője szerint többek közt a júliusi budapesti látogatáson szóba kerülő újabb fegyvervásárlások után az Orbán-kormánynak a néppárti tagság ügyében a fő problémát már csak a pártcsaládot vezető lengyel Donald Tusk jelenti, aki többször is kemény szavakkal támadta a magyar miniszterelnököt. Tusk azonban bejelentette, hogy szeptember végén egyelőre ismét nem szavaznak a Fidesz kizárásáról.

“Azt kell megérteni, hogy a CDU, a Néppárt legnagyobb tagpártja, a Néppárt összetartásában érdekelt és látja, hogy a politikai család rendkívül megosztott a Fidesz kérdésében” - mondta a Néppártnak dolgozó német szakértő, aki hozzátette, hogy „a CDU fél a nyílt konfliktustól, fél a szakadástól, fél a relatív befolyás elvesztésétől az EP-ben és azt gondolja, hogy még mindig van valamilyen maradék befolyása Orbán felett”. A CDU-nak dolgozó forrás szerint pártjának egyszerűen nem prioritás a Fidesz néppárti tagságáról szóló vita eldöntése.

„Mindenki azt várja a németektől, hogy ők mutassanak irányt, de ez egy mítosz, hogy a németeknek kellene vezetniük. Van jobb dolgunk is, miért kellene nekünk foglalkoznunk a Fidesz-problémával? Ezeket a Néppárton belüli harcokat a pártelnöknek és a vezetésnek kell eldöntenie” – mondta arról, hogy miért nem vállalnak több konfliktust Orbánnal.

“Az egyik érvük, hogy mire lenne képes a Fidesz, ha kizárnák őket. [...] Félnek, hogy ha kirúgják őket a Néppártból, azzal radikalizálni fogják a Fideszt” – mondta a néppárti német szakértő. “Arra, hogy Orbán mit csinál Magyarországon, nincs ráhatásuk már, de nem is ez érdekli őket. Azt mondják, hogy Strasbourgban és Brüsszelben még igenis tudja Orbánt befolyásolni a Néppárt, nekik ez a lényeg” - tette hozzá. 

Támogasd a Direkt36 munkáját!
Csatlakozz te is, fektess be a demokráciába!

A német politika konfliktuskerülése és a Merkellel nehézségek árán, de mindig működő pragmatikus munkakapcsolat az elmúlt évtizedben olyannyira megfelelt a magyar kormány igényeinek, hogy arra valódi kockázatot csak a német hatalmi viszonyok megváltozása jelenthet. Orbán maga is nyilvánosan jelezte, hogy minden korábbi konfliktusuk ellenére igazából örülne, ha Merkel megváltoztatná korábbi döntését, és nem vonulna vissza a politikától.

A magyar miniszterelnök egy pár hónappal ezelőtti konferencián például azt mondta, hogy Merkelt egyenesen a maradásról próbálta győzködni: “Ha megfigyeljük az Unió mai politikusait, akkor nagyon kevés olyan aktív politikust találhatunk, aki aktívan részt vett a Szovjetunió összeomlásakor Európa történetének alakításában. Mi azonban részesei voltunk ennek. Az egyetlen nyugat-európai politikus, aki jelentős mértékben hozzájárult ehhez a folyamathoz, az az éppen távozóban lévő Angela Merkel kancellár asszony” – fogalmazott Orbán, majd megjegyezte: „Zárójelben hozzáteszem, hogy le akartam beszélni a visszavonulásáról, de nem jártam sikerrel”.

https://444.hu/2020/09/17/igy-fuzte-be-orban-europa-nagyhatalmat

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-gyaur.blog.hu/api/trackback/id/tr2116205160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL birсaman közíró · http://bircahang.org 2020.09.18. 06:54:18

Üzenjen hadat az ország mindenkinek szerinted?

midnight coder 2020.09.18. 07:34:31

Kicsi birka, tudod, 45-ben az emberiség elveszítette a II világháborút. Igen, az USA is. Egy valaki nyert: Svájc. Na, vajon miért ?

midnight coder 2020.09.18. 07:35:07

@midnight coder: Ps. A kicsi birka most a postolónak szólt, nem a bircának :-D

Európai téridő 2020.09.18. 08:59:17

Mennyi ebből a rizsahalmazból a kopipészt, drágalátos internáci Magyaur elvtárs? Amúgy szerintem a sok, a "jó erkölcs" nevében elkövetett történelmi gaztett miatt ez a moralizáló vekengés sem okés.

chrisred 2020.09.18. 09:16:48

Amit az USA megengedett Pinochetnek, azt a német politikusok is megengedik Orbánnak, ha az ország erőforrásait a német gazdaság szolgálatába állítja.

midnight coder 2020.09.18. 13:54:25

@chrisred: Annyira nagyon más választása nincs, mert abban a 40 évben amikor Európában volt lehetőség fejlődni, mi szocializmust játszottunk (ha nem is annyira önként), a gengszterváltás után pedig a szocik még azt is szétlopták ami maradt, és eladták kabátgombért a nyugatiaknak. Ezért aztán itt ami gazdaság van az leginkább a multik, illetve azok a hazai kereskedő cégek akik a kínai árut eladják a hazai piacon. Mit gondolsz, a szlovákok hogy húztak el mellettünk az elmúltnyócév alatt ? Úgy, hogy behoztak egy rakás multis beruházást. És nem a fejlesztőközpontokat... Ha Orbánt valaki leváltja, akkor kb. ugyanazt tudja ő is csinálni.

Magyaur 2020.09.18. 17:30:16

Szóval egyetlen kormánypárti drukker, vagy troll sem cáfolja a cikket? Orbán ezek szerint nemcsak az orosz, a kínai elnök, de a német nagyiparosok lábtörlője is... Ezt jelenti a "nemzeti-keresztény" nevű politikai termék!

midnight coder 2020.09.18. 19:27:57

@Magyaur: Még mindig jobb, ha az aktuális miniszterelnök a német nagyiparosok lábtörlője, mintha a kutya sem hoz ide befektetést, mint Fletóék alatt amikor a szlovákok pont azzal húztak el mellettünk mint a vadlibák pont azért, mert Fletóék csak egy indiai gumigyárat tudtak idehozni, míg a szlovákok egy rakás komoly befektetést szereztek meg.

Az átlagpolgár bére és munkakörülményei pedig nem a szagszervezetek bohóckodása nyomán alakul, hanem az eszkimók és a fókák, azaz az az álláskeresők és a munkahelyek aránya alapján.

Ergo, igen az aktuális miniszterelnök nyalja a befektetők seggét, és próbáljon minél jobb kapcsolatot kiépíteni mindenkivel, akivel csak lehet.

chrisred 2020.09.19. 03:31:04

@midnight coder: A lengyelek meg mást csináltak, és ők meg beértek minket.

chrisred 2020.09.19. 03:31:59

@midnight coder: A Mercedest nem Fletó hozta?

midnight coder 2020.09.19. 08:20:13

@chrisred: A Mercedes már későn jött Fletónak. Mire elkezdték építeni, már le is lépett. A lengyelek valóban mást csináltak, de ők egy másik kultúra.
süti beállítások módosítása