MaGYAUR

MaGYAUR

Rövidesen az állami, vállalati és magán titkosítási technikák már fabatkát sem fognak érni!

2024. október 30. - Magyaur

„Itt az ideje, hogy a kormányzatok, intézmények és cégek is számoljanak a várható kockázatokkal, és átálljanak a kvantumrezisztens titkosításra!” – állítja Bent Dalager, a KPMG Denmark partnere. Eddig a legbiztonságosabbnak hitt „adatbiztonsági megoldás az RSA eljárás, amely pontosan arra épül, hogy ezeket prímszámokat nagyon nehéz és időigényes meghatározni. Ez azt jelenti, hogy ezek az algoritmusok hihetetlenül jól védenek, egészen addig, amíg egy elegendő qubittel rendelkező kvantumszámítógép fel nem bukkan a színen…”

https://qubit.hu/2024/10/30/senki-nem-tudja-mikor-kovetkezik-be-a-kvantumfoleny-de-ha-nem-keszulunk-fel-ra-az-katasztrofahoz-vezethet

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-gyaur.blog.hu/api/trackback/id/tr5918719850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2024.10.30. 13:59:40

Min csodálkozunk?
Eleve minden(!) csipet úgy terveznek meg, hogy legyen rajta kiskapu.
Szóval, pont ilyen a kvantum adatbiztosítás

MEDVE1978 2024.11.01. 13:14:04

Legutóbb két éve olvastam ezt a "bármelyik pillanatban meglehet a technológiai ugrás" témát. Erről mindig a gyerekkorom jut eszembe. Anno 12-14 éves koromban, a kilencvenes évek elején délelőtt reggeli mellett hallgattam valami tudományos rovatot egy rádióműsorban a Kossuth rádióban.
Amolyan kommentár volt egy tudományos cikkhez. A glossza lényege az volt, hogy itt ez a már nem új, de egyre inkább vonzó ötlet az űrliftről. Az űrlift irtózatosan jó dolog lenne, a kábelhez (tether) viszont extrém ellenálló anyag kellene, mert egyszerűen az időjárás és a fizika akkora terhet helyez rá, hogy ezt a mai földi anyagok nem bírják ki. Egy űrlift másik oldalára oda lehetne függeszteni egy űrállomást és zéró gravitációban legyártani űrhajókat. Ez a mai finomabb számítások szerint is kb. 2-5%-ra vinné le az űrkutatás költségeit. A probléma ugye az, hogy nincs olyan anyag, ami működhetne. Anno a kilencvenes évek elején a megkérdezett japán szakértők a kábel elkészítését 10-15 éves távlatban képzelték el. A kétezres évek elején talán volt is egy olyan japán high tech cég, ami 15 éves távlatban célként tűzte ki, hogy ilyet készít.
Az eredmény: máig csak egy kb. talán 40 cm-es kábelt sikerült elkészíteni, extrém drágán. Olyan speciális anyagot kellene több ezer km hosszan létrehozni, ami sok ezerszer ellenállóbb a gyémántnál.

Ez jelenleg egy kemény "stop" ebben a kutatásban, nem nagyon halad előre. Ez alapján nem nagyon várom, hogy a következő 30-40 évben lesz űrlift (pedig van esélye, hogy a kerékhez vagy a fosszilis energiához hasonló jelentőségű felfedezés és fejlesztés lenne, ami végre megnyitja az emberiség útját a világűrbe).

A kvantumszámítógépnek én csak az abszolút nulla fokos verziójáról olvastam. Ennek ugye a részecske bizonytalanság az egyik gyenge pontja. A jelenség lényege ugye az, hogy a vákuumban is bizonyos időközönként mindenféle részecskék tűnnek fel, látszólag előzmények nélkül. Hasonlóan egy-egy részecske a valóságban, hogy, ha megmérik, néha nem ott van, ahol kellene legyen. Tehát bőven lehet, hogy az egyik olyan atomod, ami a testedben van, hirtelen nem ott lesz, ahol kellene legyen, hanem mondjuk 2 részecskényi távolságra arrébb.

Ez a jelenség alacsony energiaszinten minimális, éppen ezért hűtik le a minimumra (-270 fokra) a kvantumszámítógépeket. Viszont még így is előfordul az a bizonytalanság, hogy az egyik számítást végző részecske nem ott van, ahol kéne. Ez a "hiba". Ezt próbálják csökkenteni, már vagy 5 éve, amióta a koncepció megvan. Idáig nem volt "áttörés" ebben sem és sajnos simán benne van, hogy ez is egy olyan keményebb fal, ami hosszú évtizedekig megállítja a fejlesztési folyamatot.

Az viszont igaz, hogy a legtöbb jelenlegi titkosítást nagy teljesítményű részecskeszámítógépek fel tudnák törni. Ilyen például a banki titkosítás, amit jelenleg használunk bármilyen internetes vásárlásnál vagy fizetésnél...
süti beállítások módosítása