Hadigazdaság. Mindig ez jut az eszembe a Fidesz-KDNP uralmáról. A hadigazdaság ellentéte a gazdaságos, fenntartható és vállalkozásbarát építkezésnek. A hadigazdaságban a „vezér” akarata számít, és csakis aAmikor a 1970-es évek végén Novoszibirszkben részt vettem egy nemzetközi egyetemista építőtáborban, akkor alapélményem volt a szervezetlenség, amelyet vagy „okos” ügyeskedésekkel, vagy „rohammunkával” (udarnij trud) lehetett csak ellensúlyozni.

A hadigazdaságban semmi sem működik normálisan, polgári mércével mérve. A pontszerű sikerbe milliók halhatnak bele, ugyanakkor „államérdek” a látszat megőrzése (már csak emiatt sincs szüksége a sajtószabadságra) viszont nagy a kereslet a „potyemkin”-típusú, valóságot elfedő dekorációk iránt…

Kelet-Európa ott kezdődik, ahol rohammunkában készülnek el az új létesítmények, ezért szükségszerűen tessék-lássék módon . Ahol úgy vásárolnak, avatnak fel, például egy új vagyont érő orvosi készüléket, hogy az üzemeltetésről és rendszeres karbantartásról nem gondoskodnak.

A hadigazdaság szükségszerűen lemarad a piacgazdaság mögött, mert torz módon a piaci szereplőket, a fogyasztókat” nem veszi emberszámba, nincs vetélkedés a piacon. A hadigazdaságban érdektelen a takarékossági szempont, a különböző „szent célokra” pocsékolják a pénzt. Az emberi életet is pocsékolják. Járulékos veszteség.