A rendszerváltás óta nem akadt egyetlen magyar politikus sem, aki a nemzet életbevágó érdekeit szem előtt tartva egy komplex faluvédelmi programot hajtott volna végig
Ma ugyanaz a helyzet, mint Trianon előtt: a magyar politikai elit akkor a nemzetiségi probléma elől, ma a magyar vidék tragikus leszakadása elől dugja a fejét a homokba. A magyar politikusi elit képtelen volt 1989 óta lényegi eredményt elérni a magyar falu hanyatlásának megakadályozásában (az Európai Unió legszegényebb régió közül négy Magyarországon található!) és ennek következtében hagyta a „fehér-magyarok” és az indiai nyomorszinten élő romák közti sebet elgennyesedni.
Katasztrofális következményei vannak annak, hogy a magyar állam magára hagyta a falusi lakosságot; aggasztóan csökken a születésszám, a szegénység terjedésével megingott a közbiztonság és az országon belüli migráció, valamint a kontraszelekció miatt a periférián végzetesen leszakadó szegény körzetek jöttek létre nyomorgó nyugdíjasokkal, munkanélküliekkel és cigányokkal.
A közmunka-program, amely a „lusta szegényeket” volt hivatva munkára fogni nem jelent megoldást. Erről a nem profit-alapú munkáról írta Széchenyi István, hogy a robotoló jobbágy soha nem lesz olyan termelékeny, mint az érdekeltté tett paraszt.
Hangsúlyozom, hogy nem egy speciális roma-felzárkóztatási programra lett volna igazából szükség, hanem a magyar falusi lakosság menedzselésére! Ám a felzárkóztatásra az Európai Uniótól kapott pénz kézen-közön eltűnt… Minekután a „gondoskodó állam” eszményét érvénytelenítette a fideszes alkotmány/alaptörvény, ezért a szegénység terjedésével nemcsak a bűnözés nőtt meg, hanem a „jog-nélküliség” és az önbíráskodás veszélye is.
Mit lát a nemzet-alatti létbe lecsúszó szavazó polgár vidéken? Hogy léteznek nem integrálható népcsoportok.
Tehát fokozott veszélyt jelenthet minden idegen betelepülő főleg, ha az illetők „cigányképű” muszlimok. A magyar államiság mélypontja, hogy a kormány ahelyett, hogy oldotta volna a feszültséget és megoldást keresett volna a belső bajainkra elővette a hangzatos, de velejéig hazug „külső veszély fenyeget” típusú blabla szöveget.