Eurázsia lehet a Föld megmentője, ha képesek leszünk összehangolni az antik Görögország harmónia és mértékletesség eszményét a dél-kelet ázsiai „pannya” bölcsességgel, amelynek lényege az „optimális mennyiség”, illetve a „pontosan elegendő” ismerete.

Eurázsia lehet a Föld megmentője, ha tudatosítjuk magunkban, hogy a zsidó Akiba rabbi által a Tóra, de a kereszténység alapelvének is tekinthető „Szeresd felebarátodat, mint magadat” gondolat teljesen egybecseng a buddhizmus „nem ártani önmagunknak” és „nem ártani másoknak” etikai elvével. Bár tegyük hozzá, hogy a keleti megközelítés korántsem annyira ember-központú, mint az európai szemlélet, hiszen a „nem ártani másoknak” felszólítás „nemcsak az emberekre vonatkozik, hanem minden egyes élőlényre”. (Boldogság és gazdaság, A buddhista közgazdaságtan eszméi /szerk. Zsolnai László/ Typotex, Bp. 2010 – 16.old.).

Eurázsia a globális világrendben zászlóvivője lehet olyan Bioszférát kímélő és megmentő politikának, amely a kapitalizmus mai formájától eltérő módon a következő elveket képviseli:

- Nem a javak megsokszorozása és felhalmozása a fontos!

- Nem a hivalkodó „jólétre”, hanem a minimális fogyasztással elérhető „jól-létre” való törekvés a követendő minta!

- Az egyszerűbb életmód mentesít a javak utáni örökös hajszától és az ezzel járó stressztől!

- Az erőszakmentesség ne csak ember-ember kapcsolatban érvényesüljön, hanem a természet vonatkozásában is!

A buddhista közgazdaságtan lehetőségét és szükségességét E.F. Schumacher vetette fel a „Small is Beautifull” (a „Kicsi az, ami szép”) című könyvében. Ennek alapján elmondható, hogy „a buddhisták sem a fékevesztett gazdasági növekedést, sem pedig az évszázados stagnálást nem akarják. A Helyes Megélhetés (Right Livelihood) módját keresik”. ( Zsolnai i.m., 11. old.).

Eurázsia lehet a Föld megmentője, ha a képes lesz a neo-liberális angol-szász és a kelet-európai, illetve kínai államkapitalizmus modelljeivel szemben alternatívát kínálni…