A soviniszták kialakítottak egy elképzelést arról, hogy mi a hazaszeretet; szerintük az a halált megvető hősi kiállás a nemzetet szimbolizáló királyért, koronáért, zászlóért stb. Ezt a magukat nemzetnek önkényesen kinevezett nemesekért, vagy pártért (lásd a fideszes "Haza nem lehet ellenzékben"-elvet) meghalni kész "hazafias" szellemiséget már iskoláskortól táplálja a lakosságba.
Aki pedig nem olyan hevesen, tehát nem ölésre is készen vagy egyszerűen másféleképpen "szurkol" a nemzetállamnak, azt "hazaárulónak" nevezik, holott sokféleképpen lehet szeretni a hazát! Sőt gyakran éppen azok a politikusok és katonák veszélyeztetik a hazát, akik mellüket döngetve a "nemzet veszélyeztetettségére és védelmére" hivatkoznak. Hiszen Magyarország, Ausztria mellett, agresszor volt 1914-ben, és aztán húsz évvel később, semmit sem tanulva Trianonból a háborús héják vitték bele Magyarországot a 2. világháborúba is. A világon mindenütt szenvedélytől fűtött, nagyhangú, macsók szítják az ellenségeskedéseket hol vallási, hol nacionalista fanatizmustól indíttatva.
Ők; az öngerjesztő indulatoktól elvakultak, a népüket és hazájukat veszélybe sodró, a "ne ölj!" vallási parancsolatot megtagadók, valamint a békés fejlődést és a jövőt kockára tevők az igazi árulók
És még mindig nekik, a fanatikusoknak áll feljebb?!