A populizmus a gazdasági, pénzügyi és életmódbeli globalizmus ellen létrejött nemzetállami reakció, amely a létjogosultságát a nacionalizmussal, a vallási értékekkel, az elit-ellenességgel és a hatékony cselekvésre való képességgel igazolta. De a koronavírus által megfertőzött 2020-as év leleplezte a populista politika felelőtlenségét és impotenciáját. A populisták által fetisizált nemzeti önzésre fittyet hányt a világméretű járvány.

Fehéren-feketén kiderült, hogy a nemzeti elkülönülés erőltetése nemcsak lehetetlen feladat, de őrültség is egy kölcsönös függési rendszerben működő világban. Kiderült, hogy Trump izolacionista, az Egyesült Államoknak és Boris Johnson-nak az Egyesült Királyságnak a bezárkózását szorgalmazó defenzív politikája a saját országuk nemzetközi leértékelődését vonta maga után. Kiderült, hogy az Európai Unióban a lengyel és magyar populista szeparatizmus nem utat mutatott Európának, hanem veszélyes zsákutcát jelent a fejlődésnek.

Az olyan populista diktátorok, mint Bolsonaro a Föld tüdejét, az Amazonas őserdőt tette tönkre és a „megtért” volt kommunista Putyin rendszere, amely a szibériai őserdőt tette tönkre, nem riadt volna vissza a politikai gyilkosságtól sem, ha a nemzetállam saját hatalmi monopóliumáról van szó.

Paradox módon ebben az őrült világban a liberális Európai Unió volt az, amely „ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel” alapon tolerálta az ellen irányuló mesterkedéseket.

Ez a fajta bölcs és etikus politizálás hosszú távon kamatozni fog és a 2020 utáni évtizedek egyik nagy nyertese az Európai Unió lehet!:)