MaGYAUR

MaGYAUR

Semmi közünk a türkökhöz!

2021. március 24. - Magyaur

Miközben a Covid-os betegek és velük az egész magyar egészségügy az élet-halál harc közben levegőért kapkod, aközben a magyar miniszterelnök képes magára hagyni a halálos járvány sújtotta országot egy buta agyrémért; Orbán március 31-én Kazahsztánba utazik, hogy részt vegyen a Türk Tanács következő ülésén. Az a magyar politikus, aki jobban érzi magát az azeri. kazah városokban, mint az európai nagyvárosokban az kiforratlan identitásról tesz tanúbizonyságot, főleg akkor, amikor semmi közünk nincs a türkökhöz!
A ma Kásler nevével fémjelezhető magyar turáni-kurultáji szélsőjobbos tábor már több mint száz éve nem találja elég „nemesi / úri” jellegűnek a „halszagú finnugor” rokonságot és helyette – teljesen önkényesen - a „világhódító türköket” teszi meg őseinknek. Önkényesen, mert az etnikailag kevert pusztai nomád magyar konglomerátumra csak a rendkívül felületes bizánci krónikaírók mondták ki, hogy „türk” lenne. A 20. században kiderült, hogy a középkori, konzervatív „bizánci irodalom kitartott a klasszikus görög nyelv mellett, sőt egyre szigorúbban ragaszkodott hozzá, akkor is, amikor a beszélt nyelv már egészen más irányba fejlődött… Élettávoli előkelőségben odáig mentek, hogy történetíróik a magyarokat türköknek, a törököket perzsáknak, a franciákat germánoknak, a németeket frankoknak nevezték, mert így klasszikusabb.” (Szerb: A világirodalom története; Magvető, Bp.1989 – 150.old.)
Vagyis a magyarok türk eredete mítosz és ezért a mítoszért hagy itt csapot-papot a magyar miniszterelnök, hogy ezzel is kimutassa, mennyire nem érdekli őt Európa (és a saját népe).
https://444.hu/2021/03/23/orban-hamarosan-kazahsztanban-utazik-a-turk-tanacs-informalis-csucstalalkozojara

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-gyaur.blog.hu/api/trackback/id/tr8216475992

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2021.03.24. 13:46:22

Pont annyi közünk van a türkököz mint a finnekhez: van egy rakás szavunk ami tõlük ered. Hogy aztán ki hogy és mikor keveredett az már más kérdés, ezen vitatkozzanak a genetikusok és a nyelvészek, bár szerintem ez utóbbi leginkább csak spekuláció.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.03.24. 14:20:22

A magyarok vagy türkök voltak vagy irániak. Azaz van közünk hozzájuk.

Dinkainka 2021.03.24. 15:15:12

Nekünk nincs, csak Orbán Viktornak van.

chrisred 2021.03.24. 15:24:51

@midnight coder: A szókincs a nyelv leggyorsabban változó eleme. A rengeteg latin eredetű szavunk sem azt jelenti, hogy mi alapítottuk Rómát.

midnight coder 2021.03.24. 15:30:28

@chrisred: Csak azt, hogy 1000 évet töltöttünk keresztény környezetben, és ez idõ alatt alacsony barna emberekbõl magas fehérek lettünk.

chrisred 2021.03.24. 16:33:57

@midnight coder: Érdekes módon Róma alapítóira pont fordított hatással volt a kereszténység.

2021.03.24. 18:49:00

1. orbánt érdekli a népe, csak ö a népe és a magyarok alatt a családját érti !
2. a magyar nyelvet 200 éve alkották a környező népek szókincseiből és hogy a nyelv szerkezete ne hasonlítson egyikhez sem, kiválasztottak egy távoli nyelvszerkezetet és azt másolták le.

ulpius66 2021.03.24. 20:05:34

"Semmi közünk a türkökhöz!"

Mán azt leszámítva, hogy a fél világ HUNgary-ként ismeri Magyarországot......

Egyebekben kihez van közünk?

chrisred 2021.03.24. 21:20:30

@ulpius66: A világ másik fele meg, saját magunkat is beleértve teljesen másként.

midnight coder 2021.03.25. 07:50:46

@chrisred: Nyilván, rájuk más hatások hatottak.

gmihaly621 2021.03.25. 08:10:09

Mások pedig a finnugorságot tagadják ekkora vehemenciával, Ezek szerint döntetlenre áll a meccs? Ez így marhaság, drágalátos Magyaur! Amúgy a finnugorság és a türkség is keveredik a magyar nyelvvel, jelentős szláv és német elemek is fellelhetők nyelvünkben. Ilyen a "valós" magyar történelem lenyomata, amit a mindenkori politika és agitprop próbál uralni, szívtunk és szívunk eleget miattuk..

havrilla 2021.03.25. 08:27:37

@chrisred:
Te seggfej! Amikor Rómát alapították még nagyon messze volt a kereszténység.

Magyaur 2021.03.25. 08:28:27

@gmihaly621: Igaz, migránsok migránsokkal keveredtek! Igazi "multikulti olvasztótégely" volt a magyarság, amelyben türkök, ugorok, kipcsákok, izmaeliták, izraeliták, szlávok, románok és németek keveredtek.
Ez volt és ez lesz a normális állapot.
Csak a "dícső nemzeti történelem" érdekében a történelemhamisítástól sem visszariadó, a homogén nemzeteszményt rögeszmésen képviselő, Európa-, és Pápa-ellenes magyar kormány az, amely a türk identitást erőlteti cinikusan, a politikai érdekeit követve.

havrilla 2021.03.25. 08:28:46

@h.kovacs: Te ténylegf hiszed ezt a baromságodat? Ennyire seggfej nem lehetsz? Ja, de igen.

chrisred 2021.03.25. 08:36:24

@havrilla: Előbb próbáld meg értelmezni a leírtakat, és ha megtörtént, kezdheted osztogatni a névjegyeidet.

havrilla 2021.03.25. 08:51:17

@chrisred:
Megpróbáltam. Marad minden a régiben.
Róma alapítói és a kerszeténység ?
Na ne!
Ha azt írtad volna, hogy a rómaiakra, vagy a római birodalomra, vagy a rómaiak leszármazottjaira, akkor még érteni vélném.

chrisred 2021.03.25. 08:56:29

@havrilla: "Csak azt, hogy 1000 évet töltöttünk keresztény környezetben, és ez idõ alatt alacsony barna emberekbõl magas fehérek lettünk."

A te sajátos értelmezési logikád szerint akkor a kommentelő 1000 éven keresztül élt, miközben kicsi barnából magas fehérré változott. No comment...

havrilla 2021.03.25. 09:25:26

@chrisred:
Ez már egy kicsit zavaros lett.
Nem értünk egyet, de bocsánat az első írásban a minősítésért.

Gelimeraj 2021.03.25. 10:32:22

Hát igen, a magyar nyelv, aminek az asja amúgy Kirgen, annyira türk mint fingár, hisz teljesen indogermán, és ezen belül is germán, germagyar, 350-től.

Gelimeraj 2021.03.25. 10:34:27

@gmihaly621:
A magyarban, ami germagyar alig fingár szó, csak agykarancsulás, vagy -korcsulás. jó ha van 60 jövevény.
A szláv valójában kevés, mert a legtöbb ilyen etimológia is helytelen, de még helytelenebb a türk.

Gelimeraj 2021.03.25. 10:36:26

@midnight coder:
jól mondod, annyi közünk van a Türkikékekhez mint a finggal ugrókhoz! Semmi.
A fingár etimológiák helytelen, lehet csak 60 jövevényszó, ez az eset a türkkel is.

Gelimeraj 2021.03.25. 12:22:14

@MAXVAL birсaman közíró:

Az Asja igazából több ezer éves, vagy tízezer, ez Kirgen, a természetben vahnó, tehát immanens szellem.
A magyar nyelv mint germagyar nyelv viszont 350-te-el fajult germagyar ra.

A fentinek igaza vahn, mert a modern nyelv nem a magyar nyelv, túl sok nyelvszarítás meg helytelenség vahn benne. 1800-te-el kezdték el a nyelvet tárgyra vohnatkoztatni, tehát egy képzetet véltek a szóval összekötni, és ez is hibás.
A modern nemmagyar nyelv 1800-te el vahn, amit én nem is beszélek, se értek. A nyelvtani szabályok is hibásak, mivel nem fingár nyelv a magyar nyelv, tehát igaza van abban is, hogy mivel annak mondták az is elkúrta a magyar nyelvet, tehát módosított a nyelven.

Európai téridő 2021.03.25. 17:51:01

" Igaz, migránsok migránsokkal keveredtek! Igazi "multikulti olvasztótégely" volt a magyarság, amelyben türkök, ugorok, kipcsákok, izmaeliták, izraeliták, szlávok, románok és németek keveredtek.
Ez volt és ez lesz a normális állapot.
Csak a "dícső nemzeti történelem" érdekében a történelemhamisítástól sem visszariadó, a homogén nemzeteszményt rögeszmésen képviselő, Európa-, és Pápa-ellenes magyar kormány az, amely a türk identitást erőlteti cinikusan, a politikai érdekeit követve."
Sajnálattal tapasztalom, hogy nemcsak cenzúrázol, hanem te hamisítasz történelmeet. Mert amit a magyar kormányra ráfogsz, azt a dicső Euópa és a Kelet-Római Császárság ellen annak a törökök általi "megszűnéséig" áskálódó Római Pápaság és az invesztitúra-harcokkal megrendszabályozóott Német-Római Császárság "nyugati mucsaijai" ipari mértékben tették meg a XV-XVI. századtól fogva, abból van az "okos", mások rovására történő gyarapodásuk és a mai habzsi-dőzsijük, felsőbbrendűsködő pökhendiségük. Azért nem lehet "rendezni végre közös dolgainkat", mert ők nem akarnak leszállni a magas lóról. A migránsozásod is merő történelemhamisítás, nem lehet sajnálkozva széttárt kézzel helyeselni ezt a "népvándorlást", ami már a mi bőrünkre megy.

Gelimeraj 2021.03.25. 18:43:31

@Európai téridő:
" Igaz, migránsok migránsokkal keveredtek! Igazi "multikulti olvasztótégely" volt a magyarság, amelyben türkök, ugorok, kipcsákok....
------------

Ez a nem normális, és ilyen nem volt, ez csupán a mai viszonyok visszavetítésje. A nemzet az így jött létre a 18. és 19. században.
Amíg fennállt a sipperendszer addig nem volt ilyen, csak beházasodás, női részről lehetett, nem volt önkényes párválasztás, az modern libcsi, láci.

chrisred 2021.03.26. 06:27:42

@Gelimeraj: Szerintem pont fordítva, a modern nemzetfogalommal jött létre az országok területi elkülönülése, addig lényegében nem számított, hogy hova születtél, legfeljebb, hogy kinek a földbirtokán.

Gelimeraj 2021.03.26. 08:31:24

@chrisred:
Kinek a földbirtokán? Az volna a láci, de most az ingennusról megy a beszéd, a suebadáról, a sippésről.
A 16. századig volt sippebirtok, amin nem volt tolvajlás, vagyis tulajdon, csak birtoklás, ez az Allmände.

A modern nemzetfogalomnak meg a primitívhez, a törzsihez nincs sok köze, hisz épp a modern láci, libcsi nemzetfogalomban lehet olyasmi amiről beszélnek.

chrisred 2021.03.26. 08:51:31

@Gelimeraj: "Kinek a földbirtokán? Az volna a láci, de most az ingennusról megy a beszéd, a suebadáról, a sippésről. "

Kinek a beszéde? Arról volt szó, hogy a középkori Európában nem léteztek határok, legfeljebb az akadályozott meg abban, hogy oda költözz, ahová akarsz, hogy valkitől személyi függésben voltál. Míg a modern nemzetfogalom abból területi elvből indul ki, hogy "itt élned, halonod kell".

MEDVE1978 2021.03.26. 09:46:24

Hát érdekes kérdés, hogy mekkora része a magyar "örökségnek" türk vagy török.
Genetikailag: Volt 200.000 honfoglaló magyar kb. Nyilván éltek itt is népek, avarok, kelták. Azokat beolvasztották. Utána az egészet leírtotta számtalanszor a tatár, a török, a német, a járvány stb. A finnugor meg a török genetikai keveredés még jóval korábbi. Éltünk ugye párszáz évig a türkök mellett is közvetlenül, ahogy korábban a finnugoroknál is. Azt olvastam, hogy a mostani kutatások szerint kb. 5% a közös genetikai örökség a honfoglaló magyarokkal, ez azt jelenti, hogy egy mai magyar ember genomjában kb. 5% rokonság mutatható ki az ősökkel. Ez ugye minimális. A mai magyar emberek genomja brutál sokrétű: balkáni, olasz, kelet-európai, nyugat-európai, zsidó stb.
Csináltattam én is gén tesztet: genetikailag rengeteg helyről származó felmenőim voltak, köztük ír és olasz is. Emiatt szerintem a kérdés genetikailag értelmetlen. Ha ünnepelni akarjuk a türk rokonságot, ünnepeljük, mert volt, valamikor régen, keveredés.

Ha nyelvi szinten nézzük, nyilván a finnugor "logikán" működik a nyelvünk, de tele van török szavakkal. Ahogy egyébként latin, olasz, német és angol szavakkal is. A bizony szavunk például olasz és a bisogna kellt jelent.

Hamis tehát szerintem a finnugor-türk szembeállítás, de az is igaz, hogy az egész független attól, hogy Magyarországon van-e létjogosultsága a türk örökséget "ünnepelni". Szerintem nincs vagy pont annyira van, mint mondjuk a finnt.

chrisred 2021.03.26. 10:29:03

@MEDVE1978: Én bizony :) meg voltam győződve arról, hogy a bizony a "bízik" ige továbbragozott származéka, mint a bizottság vagy biztos.

Gelimeraj 2021.03.26. 10:38:33

@MEDVE1978:
. A finnugor meg a török genetikai keveredés még jóval korábbi.
------------

Ez csak a te fejedben, mert a magyarhoz, germagyarhoz semmi köze a fingárnak, meg a türknek, nem volt ilyesmi.
------------------------

hogy egy mai magyar ember genomjában kb. 5% rokonság mutatható ki az ősökkel.
---------------

Lehet nálad igen, de másnál nem. tudod, hogy mi a magyar? Nem. Mert fingárokról makogsz, eközben ilyesmi nem volt. A magyar az germagyar, mondhatni árja, de nem árja, hanem germán, de a legjobban bírja az árja értékeket.

chrisred 2021.03.26. 10:43:14

@Gelimeraj: Az árják csupán álmodozhatnak arról, hogy olyanok legyenek, mint a magyarok, a maguk egysíkú, genderalapú indiai nyelveikkel.

Gelimeraj 2021.03.26. 10:44:21

@chrisred:
Ez ostobaság! Voltak sippehatárok. Migrálni nem lehetett önkényesen, mert nem lehetett valakiből csak úgy Bivalybasznádi. A lex salicában a teljes Sippe, ami falu vagy közösség hozzájárulásja kell, hogy egy idegen letelepedjen.

Személyi függőség? Olyan szó, hogy személy, az nincs, csak persóna. De ez ostobaság, mert a függőség az ugyanolyan volt, mint ma, adókként, ma még rosszabb.
Alapvetően a sippések nem fizettek adót, a suebadák, akik frei-ok voltak.

Migráncsia csak a 18 századtól lett Magyarország, ami összekverte a népességet, de azleőtt ilyen nem volt, de nem azért amit te mondasz, hanem azért, amit én mondok.

Nem ismered a múltat, avagy a primitívet, és azt a múlt részletjeiben.

Gelimeraj 2021.03.26. 10:46:26

@chrisred:
???????????? A helyzet az, hogy a magyar nyelv egy indogermán nyelv. Genderalapú? Ez jó, attól, hogy ezek a nemek kivesztek a magyar nyelvből, ami germagyar, még van bőven a struktúájában ilyesmi.

Indiai? A magyar sokkal inkább árjásabb mint az angol, vagy a német, hisz a magyar protogermán, olyan gótos.

Gelimeraj 2021.03.26. 10:49:30

@chrisred:
Nőneműt tudok képezni: sa+ő, vagy sa+hé. A finn nyelvben is van az indoermán sa, ami a saját, és a szokásban is ez van. Az ő az e és i indoermán partikel, ebből az én, az itt...mint az újkúrd ew.
Hé: a ki, magyarul, germagyarul hé lenne, ez a finnben a hän, angol hé.
sie, she: saját ő és az, ki vagy hé. A vahnja csak a másikon át válhat.

Gelimeraj 2021.03.26. 10:53:17

@chrisred:
Amúgy nem gender, hanem göndör, ezt magyarosítani kell. a göndör az ami görbül, elhajlik, a gheu gyökből, mint gonosz:
sker, ker: húr, hurok, horgol, hurkol, horog germán szavak
geue: kony, könyök, korong, kunyhó, kerék kengyel, kunkor germán szavak
keue. hany, huny, nyug, homorú, nyak, hiba germán szavak
gheu: göb, gömb, gúvaszt, gubbaszt, göndör, gomoly, gonosz, gorít germán szavak

A göndör tehát gonosz, ami elhajlik.

chrisred 2021.03.26. 11:08:23

@Gelimeraj: Simán lehetett migrálni önkényesen, egy céhlegénynek szinte kötelező volt. A száli törvényeket folyamatosan változtatták, módosítgatták, végül annyi változata volt, hogy mindenki azt magyarázott bele, amit akart. Attól még egész falvak kerekedtek fel, ha a termőföld híján voltak.

Gelimeraj 2021.03.26. 11:09:47

@MEDVE1978:
Ha nyelvi szinten nézzük, nyilván a finnugor "logikán" működik a nyelvünk, de tele van török szavakkal.
------------

A magyar nyelv nem fingár logikán működik, annál távolabb nem is lehet. Kirgen alapján működik a magyar nyelv, de a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. A magyar nyelvben alig van török szó, max 60 késői jövevény.

A magyar nyelvben minden germán és indogermán(a germán a magyar, a német a német, ami germánból lett, nem összekeverni).

chrisred 2021.03.26. 11:10:51

@Gelimeraj: Ja, úgy kiveszett, mintha soha nem lett volna ott. Azt is lehet mondani, hogy a magyar egy az egyben olyan volt, mint az azték, csak éppen minden hasonlóság kiveszett belőle. :)

Gelimeraj 2021.03.26. 11:16:36

@chrisred:
Nem. A lex salica nem törvény, hanem szokás, az alapja az ok, a szokás.
Szokás: saját magaja tevékenyítésje, a seu gyökből, mint saját, kó vagy k akcióképzővel
ok: szokás, uk, ók, unk, a sajátságosság.

A törvény az nem a szokás, mert az felülről jön, nem veszi figyelembe a szokást. A szokás nem változik, az ok, max elnyomják, a szokás nem változtatható, mert az az ethosz, a természetben vált.

Akart? a magyar nyelvben csak egy valami akarás van: belső és természeti szükségszerűség.
Az akar szó egy protogermán szó, az ekón, az árja was, és wak, ez nem a vélés, a választás, a vallás.
Csak egy valamit lehet belemagyarázni valamibe, ami a természeti és belső szükségszerűség.
Példa: egy nő akar gyereket, de azt már nem lehet mondani, hogy nem akar, mert az akar belső és természeti szükségszerűség. A vélés és a választás a voluntas, de az az akar alatt található, ahogy a want is, az uen, a wantj.

Termőföldek híján? azt hívják félnomád rendszernek, de ennek nincs köze ahhoz, amiről szó van.

chrisred 2021.03.26. 11:17:18

@MEDVE1978: "Ha nyelvi szinten nézzük, nyilván a finnugor "logikán" működik a nyelvünk,..."

Vagy a többi finnugor nyelv működik magyar logikán. Európában az indoeurópai nyelvű többségnek nyilván egyszerűbb volt úgy tekintenie a magyar nyelvre, hogy az eltévedt hajtása egy másik nyelvcsoportnak, és nem a központja, ami egyébként a nyelv fejlettségét, gazdagságát tekintve egyértelműen igazolható.

Gelimeraj 2021.03.26. 11:17:48

@chrisred:
Milyen hasonlóság? tiszta a haonlóság. Minden ebben a nyelvben germán és indogermán.

Gelimeraj 2021.03.26. 11:18:31

@chrisred: A magyar nyelv egy indogermán nyelv és germán, a leggermánabb és legárjább.

Gelimeraj 2021.03.26. 11:19:15

Csakhogy a magyar agglutinálás nem finnugor, és lett, az indogermánból és a germánból, ezt máshová írtam:

A ki helyesebben, hü indogermán eredetű.

De mielőtt ebbe belemennék: ut-ana. Csak azt mondhatja az út-val az utana kapcsolatban, hé nem tud magyarul.

Vajon mi lehet ez? Az ut első tagja a felt és ki-t jelent, az ana ama-t jelent, amit, azt és ott.

Tehát az Én látásából az ut a kifelé, tehát mutatok előre, és mikor azt mondom, hogy ana, akkor lefelé mutatok.

Ez tehát az Én látásából ered, az utana. alapvetően a vonzatja datív lenne, mint nak és nek. Ez a nak és nek az indogermán enek, ír aig, yng, eng, nähern, noch és nach.

Tehát ut-ana nekje. Tehát kézmozdulatokkal, te-el-em előre mutatok, majd mikor kimondom az ana-t, akk, or lefelé, és amikor nekje(helyesen, ja birtokos eset) jön, akkor egy taszítást mutatok. Ez lett a német aussen, és ez a germagyat ut-ana, ahogy az ír yng, és eng, a magyar nak, és ezt az ír úgy haszálja mint a magyart, a germagyart.

De aki beszél(bes, bah, bű) magyarul az érti, hogy mit jelent, aki igaz primitív.

De most térjünk vissza a ki-hez. Két ki van, van az egyik amiből lett a ha, hogy, honnan(benne az ana), ezek germán szavak, és ezért magyarok. Van a másik ki, min kicsoda. Ennek valójában h-vá kellett volna válnija, és lenne hé.

Igazából ebből jön a ki, mert módosult ott-ra is, és az-ra is.De nézzük a ként, vagy helyesebben hént.

Görögben is megvan, mint keinos, vagy ekoinos, mint ekén, a t benne a germán t, ír dé.

Az e magyar a és e, amiből jön az ő, én is.

A germán hina azt jelenit, hogy el, elfelé, a ki-ből képezve. A vogul szó, ha van köze a magyarhoz, ami indogermán és germán, akkor ez lenne. Helyesen hüna, és nem künn.

Tehát ezeket itt magyarosítani kell, ahogy magyar, mert germán a ha és hogy és honnan...

ki: hé

ként: hént

künn: hüna

De most nézzük a hindana vagy hinten szót. A hinten jelenti azt igazból, de máshogy hogy ut-ana.

Van a hüna szó, mint künn, ehhez egy germán d, tehát nem a t, és aztán jön az ana. Tehát az ut a hüna, és aztán az ana az és ott, vagy ama, eme, ottan.

Tehát:

nek és nak: itt közel az írhez, de németül, noch, nach, nähern

utana: aussen

künt-ana, vagy inkább hüntana: hinten.

De ha azt mondod, hogy ut-ana-om, akkor perspektívát váltasz, és te vagy elől, huna, a gesztikuláció aztán tesz egy kört és rád fog vohnatkozni, hé hüna van.

Gelimeraj 2021.03.26. 11:19:56

én: indogermán e gyökből

enyém: én+ja birtokos képzés+germán om képzés

tijéd: te germán+ja birtokos képzés+germán d

öje: mint az újkurdban, az ő az indogermán e, újkurd ew, a magyarban germán

A nyelvszerekezet teljesen germán és indogermán:

vegyünk két szót: bír és lát.

Lát: germán wlaitan, leitjan, ebből lesz

látom: lát+om, ami indogermán és germán

látod: d képzővel, indogermán, a magyarban germán, újkurdban is, meg az írben is

látsz: sz képző, latin s, és gót s

látja: a ja egy alap, ez alapvetően jelenképző és kausatívképzés, gót ja, árja ja. Ez volt az alap a kiinduló, ezét lett harmadik persónában(személy szó nincs) ja-s.

Ez a ja egybeesik a germán és indogermán birtokos esettel, ahogy a magyarban, germagyarban is.

Mert lehet azt mondani, hogy levélje, de a szó, hogy rája, már birtokosan van képezve, mint az írben vagy az újkurdban is.

Ez a ja található meg a szavakban: nyak: hu+njak, vagy kegy: a kívánból, amiből lesz kedv, kiwan, és gaidw, kaidw. A nyug-ban is ez a ja van: hunjag, a hu gyökből, csak lekopott a hu.

Múlt idő: t és d ami germán: lát+t+am.

Ezt a gót dja-val teszi múlt idejű felszólítóba: mint bertjau, vagy régebbien bertjaum, ami amúgy optatív is.

Na most a bírt nem elemztem végig, de a bír szó a germán beran, a germánban már azok a flektáló jellegek már nem igen voltak meg, mint az árjában, de még a barom szóban megvan, mert ez egy germán szó, hisz a magyar germán nyelv. Árjában van bar és ber is. Az om képző pedig indogermán képző, a magyarban germán, mert a legtöbb szó ezzel germán:

hallomás: hlau-ból, hlaums, hlaumr

folyam: flau gyökből, amúgy flatttern is, innen lehet érteni a germán félt, ami fél és a félmó a félelem.

Akkor a harmadik ja felszólító, mint írtam, ami optatív és germán.

Ja: kausatívképzés, ami lesz úgymond tárgyas

ja: a fenti egybeesik a birtokos képzéssel

ja: felszólítómód

ja: a kausatívképzés a főnévekeben és az igékben

engem: én+germán és indogermán erősítő partikel, ga, ami egyben a he is, mint látja-he

téged: úgy mint fentebb

maga: ma germán és indogermán ln, egy erősíto partikellel, ezt harmadik persónábann ja-val kell képzeni

magad: az én visszamutat a te-re.

rája: germán ra, idngoermán ar, és ro gyök(rend, rege,rak, remer, remény, arány), árja ro, ír ro

ja: birtokos képzés

rám: mint az írben

rajtam: ra+ja+t, ami germán t, hely és tárgyeset+germán om, mint az írben.

Gelimeraj 2021.03.26. 11:30:31

Szakad a hámom, vagy ered a folyó, vagy szakít a hasító.
d: indogermán d kaustívképzés, szak gyökből, ami germán, skeidan,
d: jelenképző is, mint az ered, vagy árad, germán szavak, de árjában is:
er tőből:
ered: er+ed, tán árja a többi germán
rohan: rennen
roham: roh+ma
riad: riod, vagy ide vagy a rázhoz
erény: arnj
ered: ered, rinnen
óriás: er-tőből, Riese, wrisja
orom: mint a görög orós, magyar belső képzés a germán ar tőből, germán om, om-val
ár:aer, ar
árt: germán artjan, szanszkrit arti, a germagyarban germán
irigy: argi, argjó
réved: germán reven reben, refen, jelentésük réved, megindul
erdő: Arduenna , er nőni tő, meredek, magas, latin arbor fa, kurd ard fa, germán-kelta Arduenna

Az ered és az ár germán szavak.
t: kausatívképzés, szakít, a germán skeitan

Szakad a hámom: germán hama, a hu gyökből, az om meg germán képzés, amúgy indogermán, tehát a mondat germán.

Ered a folyó: ered árja-germán, a folyó a germán flau-ból, mint flaumó a folyam, flauta a folyat, kausatívképzéssel. A mondat germán.

szakít a hasító: has a szak másik formája, mikor lekopik az sz:
has: germán has, hasít
háncs: skend, hant, áncs
hánt: skend
had: germán hodu, indogermán kat
hasáb:
harap: skarp

chrisred 2021.03.26. 11:31:51

@Gelimeraj: Erről győzd meg a merovingokat meg az összes Capet leszármazottat.

Gelimeraj 2021.03.26. 11:32:39

om képző:
germán barma, barom: a bír gyökből. Jelentésje birtok, de mivel bír ezért terhes is, tehát melléknévként
folyam: flaumó
félelem, vagy félmó: germán félmó, a flattern, folyik
vélmó, velma: a vél gyökből, mint vél és választ

Gelimeraj 2021.03.26. 11:33:49

@chrisred:
mégis miről makogsz? nem ismered a trzsit, se a primitvet, csak makogsz.
Nagy agymosott láci vagy, vagyhát ahhoz nem kell agymosottnak lenni.

chrisred 2021.03.26. 11:34:29

@Gelimeraj: A szókészlet semmire nem érv vagy magyarázat, a szókincs változása ugyanolyan migráció, mint az embereké, természetes, logikus folyamat. Amúgy a germán nyelvek is tele vannak jövevényszavakkal.

Gelimeraj 2021.03.26. 11:37:52

@chrisred:
He? Szókincs? Én a nyelvről is beszélek, az egész szerkezetről, ami germán.

nem fogod fel, hogy nem arról beszélek. De igazad van, mert a kettő egy és uyganaz, a szerkezet és a szókincs.

Szókincs változás? Nem Kirgen , a germagyar nyelv Asja esetében, csak libcsi emberek csinálnak ilyet.

A német többel van tele mint a germagyar, és több idegen nyugati szellemi áramlattal, mint a germagyar.

Fel tudod fogni az elemzett mondatokat, meg a nak, meg ut-ana meg a többi szót, meg a képzőket?
Nem?

chrisred 2021.03.26. 11:38:24

@Gelimeraj: Bárcsak az érvelési technikád és az agresszivitásod fordított arányban működne, akkor lehetne normálisan vitázni. Azt elismerem, hogy a "láci" kifejezés hamisítatlan germán eredetű. :)

chrisred 2021.03.26. 11:42:47

@Gelimeraj: "De igazad van, mert a kettő egy és uyganaz, a szerkezet és a szókincs."

Nem, a kettő egy élő nyelvnél teljesen más, az egyik a forma, a másik a nyersanyag. Te szépen visszaelemzed, hogy a kanál és a repülő alapanyaga egyaránt a bauxit, és megállapítod, hogy ezért a kanálon is lehet repülni.

Gelimeraj 2021.03.26. 11:47:00

@chrisred:
Nem, nem az, mert az egy nyelv, nem más, ez Kirgen. De igaz, hogy a magyar nyelv szerkezitleg indogermán és germán, és persze a szókincsje is, mert az is a nyelvszerkezet részje, a hozott nyak például: hunjak. A ja a tárgyas vagy kausatívképzés, a k me egy egy indogermán k.

Kirgen nem bírja ezeket, ha emberek, meglibcsült, vagy meglácult emberek szavakat vesznek át, az megtöri a rendet.

A rend a struktúra, és a germagyar nyelvet ez behálózja.

Gelimeraj 2021.03.26. 11:47:36

@chrisred:
Én nagyon jól érvelek, csakhát te nem tudod felfogni, mert nem vagy primitív.

Gelimeraj 2021.03.26. 12:11:02

Na most egy másik mondat:
Honnantól látja rajtam, hogy ódzkodok, utálkodok, engem őrjít:
honnan: hwa, germán hwannan, mint a germán ennan az onnan, vagy innen.
Ez az az ana, ami benne van az után-ban is.
Hwa: ha, hogy, honnan
ki: hé, hént, hün
t: germán t, ír d, latin dé, ami tárgyas is, mint az onnant-ban
el: mint az ír el, le, a től összeolvadás, mint a ról
A látja és a rajtam le volt elemezve.
kó: germán kó képző, ami jelen és akció, mint a latinban
skó: mint ódzkodik, ugyanaz a szerepje mint a kó-nak, és germán
d: jelen képző és kausatív, de le volt elemezve, a szakad-nál és ered-nél
kod: a k és a d sszeolvadásja

utál. germán at, ut, ami az od, mint odzkodik, ebből az átok szó is,

Engem. le volt elemezve, germán szó.
őrjít:
uei, é, í:
íj: vej, vaj
émely: germán wimeln
ín: görög ín, ínek
imbolyog: germán wimb, wimbel
ipar: ermán weper, waper a latin vibrál rokona
éber: vipr, vibr
vessző: germán veze
viskó: wiskó

uer tő vagy re tő: őr, ír ér, ör,far, fer,

farkas: wargs, wargr
féreg: frige mai ír nyelvben is, a germánban is,
öről: wriwōn, ureu (csak germánban) wribbeln őröl a lét forma együttese
őrül: wóra
wreng, wrjitn: őrjön, örjít
irha: wrihan, wriha, befedni, burok,
ér+ték, érték: werdi(csak a germánban)
redő: wriþō
varsa: versóz, halászhaló, lehet germagyar? szlávban
orsó?
örvény mint warp, vagy a hwarwa
ideg: wid, widón
irgalom: germán wriggle(mint gonosz, hiba)

inog: wingen, winke, wang
ugar: wagr, wags,

Lehet látni, hogy se az ín, se az íj, se az ideg, nem fingár szavak, a fingár szó, amúgy lehet, hogy indogermán, csak zátemnyelvi. Az íjt, ipart, imbolyt, inogot, ín könnyen lehet egy sorba tenni, mert látszik itt. az f-sek kis elhajlások, mint a fal esetében, ami mint az ír fál, vagy a fegyver esetében ami az üt gyökből ered, veader, vagy a férfi ami egy az úrral, wer, az űz gyökből.

A szavak képzésjei a nyelvszerkezet része:
mb, mp: imboly
m: émely
n: ín
b:éber
p: ipar
ő
Az n tehát a nyelvszerkezet része, mint a róna esetében, a ró gyökből, ami a germán rainó, raina.
mp: csámpa, a stamp-ból

Gelimeraj 2021.03.26. 12:14:45

A fenti példákból is látszik, hogy a germán mondja meg, hogy elől milyen magánhangzó lesz:
wogh: ige, ez k-val és m germán képzővel, mint folyam, barom, ihma,
wagh: ígér ez k-val wak: esetleg az ügy, mint ühgy, wahdj, wihdj, wihgy,

chrisred 2021.03.26. 12:20:55

@Gelimeraj: "Honnantól látja rajtam, hogy ódzkodok, utálkodok, engem őrjít": ki az, aki így beszél?

Gelimeraj 2021.03.26. 12:50:02

@chrisred:
Nem tudsz magyarul?

Amúgy nem ki, hanem hé, ahogy nem kinn hanem hüna, vagy hünn, ahogy nem hént, hanem hént, mint ember hént, vagy emberhént.

Ezeket s azavakat magyarosítani kell, mint ahogy nem
szarvas: harvas
szál: hanem hala
golyó: hanemkuló

Gelimeraj 2021.03.26. 13:01:28

De mégegy mondat:
A bátor a buta koponyájának a bunkót suhintja.
Bátor: aspirantis a bő gyökből:
ba tő, bővül:

bő:beu tő
buja: a szláv bujь, ugyanabból a tőből ered mint a germán ból, ami buját jelent, a szláv szó vadat és balgát, talán a germán az alapja, a germagyarban germán
beu+ germán b.= búb ebből
bubbeln: búbor, a szlovénban germagyyr jövevényszó
buborék: bubhor, szlovén buhor
bödön: byden, mint bő és dön
bátor: baldr aspirantos, a bhel tőből
bővüleg: belgan, Balg
bővülged, bővülget: buldigó
balga: balginn, balga
bula: árja és germán bulle, bula, ami vulvát jelent
bősz: baus, beu+s

a beu idngoermánban kialakult változata a peu, ebből lesz a germán fochen, amiből lesz a fakad

a b-p változás a germán lesz peu:
bimbó: beumb: bimbó
ebből lesz:
pampog: pempan, felfújja magát fontoskodik jelentésben
a bukka-ból lesz k-val vagy c-vel:
pocak: búc, púc germánul
ehhez jön:
pucsít: az oroszban van puchati, ez inkább germán beu lehet eredetileg

A beu germán peu formájához tartozik még:
pokol: pukó, puckel, zsákosember, pokol
pudding: puddig, megdagadt
puttony: putt+nja
puffad: puffan

Gelimeraj 2021.03.26. 13:12:27

Buta: egy bau üt gyökből, da és ta melléknévképzővel. Ez a melléknévképző is a magyar nyelv szerkezetjéhez tartozik, mint suta, a sújt suhint gyökből, tehát a germagyar nyelv rendjébe illik.
Germán bauda, buta a buta, rokonja a bot, bódul szó, vagy a badar, ami mondjuk az írben van jelen.

Koponya: kupjó, a germagyarban nja gót nőnemű képzéssel.A ku gyökből, mint kúp, korong, kunyhó, könyök, kerék germán szavak.
ja: fentebb írtam, hogy mi is ez
nak: indogermán enek, ami így hoz értelemben, ír aig, yng, nach és noch, az ír úgy használja mint a germagyar

bunkó: germán ban gyökbő, int üt, ebből a bán, majd kausatívképzéssel bánt, és g-vel a bong, ebből a bengály, és a bunkó, germán bungó, bunkó. Bánkódik a germán bankón, igen kó képzővel, a d meg a germán és indogermán d képző.

t: tárgy rag, ír dé, latin dé, germán t, jelentésje az és ott, mint az ennant-ban, ami az onnant. Benna van az az ana, ami az után-ban is, ahogy fentebb írtam az ut-ana logikáját.
Ez összeolvad től-re, az el-vel, mint a ről, ami a germán ra, er, ír ro, árja ar, és ro.

Suhint vagy suhong:
int: indogemán képző, gyakori a litvánban, régebbi szavaknál end
ong: germán képző, mint a dúrong, a dringen, indogermán ter-ből.

A német mondat: das Thier drängt annyi magyarul mint a dühör dúrongja.
A düh a deuza, deur, vagy dühör gyökje, máshogy dőre is lehet. A ja képző itt a tárgyas, vagy kausatívképző, ami a németből kikopott, ezért lett flektáló, ahogy az om-is kikopott.

Suh, seue:
germán swi tő:

sújt: swējan
suhan:
suta:: mint ütött, su+ta, mint buta
suhint: schwingen, suh+indh. int
suhogat: swigatjan
suhít, suhítja. swakatjan
szeka, szekálni: swīka
sodor, mint sodor és sodródik: swi+da: svaða
szédül: swi+da vagy nda+l: Schwindel
seprű, söpredék= swaipa
seperni=swaipan
sebte: svipta
szapora: svipr

Gelimeraj 2021.03.26. 13:13:30

A mondat tehát teljsen germán mondat: a bátor a buta koponyájának, vagy nak a koponyja, a bunkót suhintja.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.03.28. 13:42:20

A hont foglalók, azaz a későbbi nemességünk keletről jött, ez nagyon valószínű (történelmi és archeogenetikai bizonyítékok alapján szinte biztos). Hogy milyen nyelven beszéltek? Nem tudjuk. A személy nevek alapján akár törökös - türk népek is lehettek, de alapvetően nem számít. Miért nem? Mert a hont foglalók kevesen voltak. Nagyon kevesen.

Az akkor jobbára paraszti köznépről viszont tudjuk hogy a neolitikum óta folyamatosan betöltötte a Kárpát-medencét. Szintén archeogenetikai vizsgálatokból tudjuk hogy ez a paraszti népesség mindig is európaiak volt.

Nyelvünk. Miért nem magyar nyelvcsalád a finn-ugor, ha egyszer az ebbe a nyelvcsaládba beskatulyázott nyelvet beszélők többsége magyarul beszél?

A finnek úgy tudják hogy délről érkeztek mai lakhelyükre, úgy 9 ezer évvel ezelőtt. Az urali nyelvrokonaink úgy tudják hogy nyugatról érkeztek a mai lakhelyükre, úgy 6 ezer évvel ezelőtt. A két vándorlási irány metszete a Kárpát-medence. :-)

A jobbára paraszti népesség nem jött sehonnan sem. Szerintem őshonosak vagyunk itt sacc tízezer éve. :-)

Gelimeraj 2021.03.28. 14:25:12

@rdos:
. A személy nevek alapján akár törökös - türk népek is lehettek,
--------------

Nincsnek törökös persónanevek, csak elmekarancsulás.
----------------

Az urali nyelvrokonaink úgy tudják
--------------

Uráli nyelvrokon nincs, mert a magyar nyelv indogermán és germán.
-.--------------

A hont foglalók, azaz a későbbi nemességünk keletről jött, ez nagyon valószínű.

Nemesség? A nemes és a nép egy, aki nem nemes, vagy ingennus az láci.
---------------

Mert a hont foglalók kevesen voltak. Nagyon kevesen.
-------------

Hát valszeg vagy 150 000 Germagyar vagy 200 000, de ez száz év alatt megsokszorozódott.
Nincs őshonos népesség a magyarságban, mert ha volt itt 500 000 895-ben, akkor az 1000-ra 100 000 alá ment, a germagyarság meg 150 000-ről vagy 800 000-re.
A bejövő Germagyarok szép lassan kiirtották az itteni népességet, úgy hogy a készleteket hünaszarták és felették.

Földművelő? A Magyar egyben földművelő is, habár egyben a nőhöz tartozik, tehát a nő a fő földművelő, csak később a férfi is besegített, hisz a férfi az ölő, az űző. Minden Magyarnak, Germagyarnak, hé sorsja(sor, szer gyökből, latin sors, a sor és a szer magyar, mert germán) a föld, és az Allmände.

A föld(fuld, feld) tehát sorsja a Magyarnak, Germagyarnak, azért mert ehhez a közösséghez tartozik, ámbár teljes jogú Germagyar csak egy humanoid megölésjével lesz.
A férfi az úr akkor lesz férfi elébb, ha a toga után, a fegyverfelszentelés ut-ana megöl egy humanoidot, öléssel, nem gyilokkal. Ilyenkor némely germán haját vágja a hulla felett, és ihat a férfi az ünnepen a kürtből, mint a szkítáknál.

A hadi(hasít, szakít, hodu, hadu) állapotban vagy alkotmányban az úr az első humanoid vadászat után lesz, űznije kell azt. Tehát a beavatási szertartás sok humanoidba kerül.
Ha mondjuk volt 60 000 férfi a honfoglalóknál, akkor minden egyes férfinek 1 humanoidot meg kellett ölnie, hgy férfi legyen, úr. Van olyan ahi csak egyet ölt, van aki 10-et, van ahé fiatalon halt van ahé később. Szal akkor 60 000 ezer férfira kell legalább 150 000 humanoid, nem számolva a gyerekeket és nőket, akiket még megölnek. De ha nincs háború, akkor lehet űzni az őshonos népességet, és az űző férfi lesz, úr.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.03.28. 15:07:07

@Gelimeraj: Tanulj meg magyarul és akkor majd beszélgetek veled.

Mondtad, ha jól értettem. " Szal akkor 60 000 ezer férfira kell legalább 150 000 humanoid, nem számolva a gyerekeket és nőket, akiket még megölnek"

Miért ölték volna az adózó köznépet? Belőlük éltek. Mint ma a fityisz. :-(

Húszezer harcos, ennyi volt Árpád serege. Ha volt családjuk akkor az százezer fő. A vidéki népesség pedig a neolitikum óta annyi a Kárpát-medencében, amennyi ma. 2 millió fő.

Amúgy a nyelvészeti érveid semmit sem érnek. A nyelv"tudomány" szerint a baszkoknak nincs nyelvrokonuk. Ugyanakkor a baszkok az egyéb népekkel nemzőképes utódokat tudnak létrehozni, azaz ők is a Homo Sapiens-hez tartoznak. Rokon, de nem nyelvrokon? Basszák meg a nyelvészek az etimókust. :-( Meg az etimológiájukat és a madárjósaikat. :-(

Gelimeraj 2021.03.28. 15:49:42

@rdos:
Magyarul beszélek, germagyarul, épp én beszélem azt, és nem az újmagyart, amit nem értek.
Azt tudnám mondani, hogy te nem beszélsz magyarul.

Adó? Mik voltak ezek libcsik? Ha elveszem az őshonosak te el(től) a készletet, akkor tudok 20 gyereket is csinálni.

Éltek belőlük? Volt minden Germagyarnak sorsja, tehát földje, és állatja, az meg saját maguknak bőven elég, de ha elveszik akkor fel lehet turbózni a készletet, és jól lehet élni, és sok gyereket csinálni.

A szaporodni képesség nem számít a fajhoz, az oroszlán és a tigris is tud, mégse egy faj.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.03.28. 17:20:54

@Gelimeraj: Hú cexuáld meg. Mondtad. "Adó? Mik voltak ezek libcsik? Ha elveszem az őshonosak te el(től) a készletet, akkor tudok 20 gyereket is csinálni."

Maradjunk az adóknál, mert csak a halál és az adók a biztosak. .-( Idézett mondandód többi részét nem értem, de biztosan csak azért mert hozzád képest tudatlan vagyok. :-) Ókori római birodalomban tudod mennyi volt az adó? 2 %, Nősmagyarok mikor ide tették az orcájukat (honfoglalás az kurultáj szerint), 10%. Megjött az István a király? 20%.

Megjött a moszkovitya? 70%.

Ha csak azt a 27% áfát nézem (világbajnok, ennyi sehol sincs), egy ezer forintos bankjegy 8oo forintot sem ér. :-(

Ennyire még soha nem zsákmányoltak ki minket, mint az elmúlt 11 évben.

A többi duma. :-(

De nem veled és nem ellened. Beszélgessen veled a bányarém.

Gelimeraj 2021.03.28. 17:28:39

@rdos:
Pedig érteni kéne, hogy mit írok, most máskülönben mit írjak még?

Adó? Mióta biztos? Magyar nem adózott, csak a láci, hét a néptestből kiszeltek.

chrisred 2021.03.29. 07:36:14

@Gelimeraj: "Magyarul beszélek, germagyarul, épp én beszélem azt, és nem az újmagyart, amit nem értek.
Azt tudnám mondani, hogy te nem beszélsz magyarul."

Ez az érv nagyjából olyan, mintha tizenegy ujjal születtél volna, és a tizenegyes számrendszert használnád, erre azt mondanád, hogy a tízes számrendszert használók tévednek. Tizenvalahány millió magyar nagyon jól elvan azzal a nyelvvel, amit nem értesz.

Gelimeraj 2021.03.29. 10:15:46

@chrisred:
Én magyarul, germagyarul beszélek, nem libcsijül.

Billy Hill 2021.03.31. 18:01:21

(A kórokozók meg germ-magyarul beszélnek?)

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.04.30. 12:45:39

@Gelimeraj: tehát gyártottál egy nyelvet, ami nincs. Erre vered magad, büszke vagy, hogy germagyarul beszélsz, te, aki sem germán, sem magyar nem vagy.

Rodney_2 2021.05.01. 03:21:43

Szerintem rajtad kívül ma már senki nem állítja hogy a finnekkel genetikai rokonság lenne. Csak nyelvrokonságról beszélnek, ami sok módon kialakulhatott. Az "ősmagyar" valószinűleg az "ősbolgár"-hoz hasonló népség lehetett genetikailag. (az "ősbolgár" nem szláv, csak beolvadtak a meghódított nagyobb számú szláv népességbe. Ez is elég ismerős...)
A nagyszentmiklósi kincset érdemes nézegetni, amiről a magyarok és bolgárok is állítják, hogy az ő őseik csinálták.

Gelimeraj 2021.05.01. 21:33:08

@Igazamvanvagyigazamvan?:

Ami nincs az a fingár. Nagyon nem tudsz te magyarul, ahogy látom, mert a magyar germagyar nyelv.
Én vahgyok a Magyar, te meg nem mert nem beszélsz magyarul.

Gelimeraj 2021.05.01. 21:34:14

@Rodney_2:
Nem nincs nyelvrokonság, de lehet genetikai, persze. Bolgár, mint türk? Jó lenne, ha beszélnél magyarul is, nem csak makognád azt.

Rodney_2 2021.05.01. 21:43:11

@Gelimeraj: Te már fentebb bebizonyítottad, hogy elmebeteg vagy. Most azt is, hogy funkcionális analfabéta is. Nem magyarázom el, mert reménytelen. További jó örjöngést!

Gelimeraj 2021.05.01. 22:14:15

@Rodney_2:
Nem te vahgy az elmebeteg, a nyelv alapján, Kirgennek utana. Amit te a libcsi agyaddal annak vélsz, az az igazság igazából. Őseink a mai szemmel, libcsi-kretény szemmel, azok voltak, de ez a nyelv, Kirgen, és ha Kirgen az, és a többi, akkor te vahgy az,az elmekorcsult.

Mit? Itt én magyarázok, mert magyarul beszélek, míg te csak makogod, máshülönben értenéd, hogy mit írok, de ezt nem teszed.

Gelimeraj 2021.05.02. 07:52:18

@Gelimeraj:
Nem, te vahgy az elmebeteg... helyesen

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.05.02. 23:26:17

@Gelimeraj: kreáltál egy nyelvet magadnak, te vagy az egyetlen germagyar. Szerencsére így szaporodni sem tudsz.

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.05.02. 23:27:43

@Gelimeraj: "
Mit? Itt én magyarázok, mert magyarul beszélek, míg te csak makogod, máshülönben értenéd, hogy mit írok, de ezt nem teszed"

Látod, idióta, keversz régi és új szavakat...

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.05.02. 23:31:08

@Gelimeraj: nem magyar-moger, mogeri. Esetleg magar...

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.05.03. 00:14:44

@Gelimeraj: azért sem beszélhetsz germagyart, mert olyan nincs. A nyelvtan nem stimmel.

Gelimeraj 2021.05.03. 10:06:28

@Igazamvanvagyigazamvan?:
He? A nyelvtan? Az germagyar, indogermán és germán.

Gelimeraj 2021.05.03. 10:08:10

@Igazamvanvagyigazamvan?:
Itt nem n kreáltam, hanem a láci fajtad, meg az értelmetlenségiek, én primitívül beszélek, magyarul, germagarul, ami nem kreált, nem művi, hanem igazi.
Nem, a magyar a germagyar,te pedig láci vahgy.

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.05.03. 10:38:49

@Gelimeraj: A magyar agglutináló , a német flektáló nyelv. Teljesen más a nyelvtana.

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.05.03. 10:52:03

@Gelimeraj: turbózni? Készletet? Humanoid? Te nem valami ősi nyelven beszélsz.
Te még azt is levezeted, hogy a Hóman a humán szóból ered, hóember szavunkból.

Gelimeraj 2021.05.03. 11:28:54

@Igazamvanvagyigazamvan?:
A magyar nyelv úgy agglutinál mint az indogermán, vagy a germán, a nyelvtanjuk teljesen megegyező.
Ami a flektálást illeti: vegyük a bír szót, ennek másik formája a bar, ebből lesz a barom, germán barma, barom, ami az árjában még megvan a germánban csak réészletijeiben, vagy a bér, ami a germán byra.
Más flektáló jelelenség azért vahn a németben, de nem a germánban, mert a németből kikopott az om és a ja:
Das Thier drängt, magyarul, germagyarul a dühör dúrongja. A deuz, deur a düh gyökből ered, a drängen meg a dúr gyökből, indogermán ter.

Jah és hé beszélt a németről? Én a germánról beszéltem, nem a németről mert a német nem a germán, hanem a germán a magyar. hogy még ennyi se megy a fejdbe?

Gelimeraj 2021.05.03. 11:29:31

@Igazamvanvagyigazamvan?:
Nem, ez a fingár-sumár-türk szokásja. most komolyan miért akarod a saját hülyeségedet másra vetni?

Gelimeraj 2021.05.03. 11:31:53

@Igazamvanvagyigazamvan?:
A magyar egy rabló dúló szőke dühör, mert germán, germagyar, ahé mást mond az libcsi.
Az egész kútúhrbuziság egy libcsi dolog, a magyar nyelv szubsztanciális, amúgy Humbolt:
1. Sprachen, in welchen Gleichheit oder Aehnlichkeit concreter grammatischer Bezeichnungen sichtbar ist, (und nur solche) gehören zu demselben Stamm.[356]

2. Sprachen, welche, ohne eine solche Gleichheit concreter grammatischer Bezeichnungen, einen Theil ihres Wörtervorraths mit einander gemein haben, gehören zu demselben Gebiet.

3. Sprachen, welche weder gemeinsame grammatische Bezeichnungen, noch gemeinsamen Wörtervorrath besitzen, allein Gleichheit oder Aehnlichkeit in der grammatischen Ansicht (der Sprachform dem Begriff nach) verrathen, gehören zu derselben Classe.

Humbolt azt mondja amúgy, hogy mert nyelvészetileg valami azonos, mint mondjuk tárgyas ragozás, és ez a funkció mindkét nyelvben megvan, attól még nem rokon, ha a szó nem egyezik. Erre példa, a finnugor sz, és a germagyar ja, ami a germán és indogermán ja képzés, kausatív.

A felsoroltak közül:
1. magyar indogermán, germán
2.magyarban vahn pár fingár szó, talán hetven, jövevényszavak, erre példa:
- kés, kard, kurta, kasza, kéreg
-szál, árja sala, szarv, száj,
-ezer, száz,
-ólom, arany, ezüst

A fentiek mind indogermán, de kiállnak a magyarból, ezért területi szavak, így ebbe beletartozhat a fingár.
3. Nincs közös grammatikus megegyezés, nincs közös szókincs, csak a területi, de a grammatikus látásban lehet némi fingár.

Gelimeraj 2021.05.03. 11:42:41

@Igazamvanvagyigazamvan?:
A magyar nyelv nem úgy agglutináló mint a fingár, hanem úgy mint az indogermán:

Pár rövid mondatok:

nekem ut-ana:
nek: az alapja az indogermán ne gyök, ami azt jelenti, az és ott, ez lesz képezve k-val, ebből lesz a nach, noch, és az ír aig, yng, ag, nähern. Az ír pontosan úgy használja mint a germagyar.
Ez a ne, ni az indogermán e, a o, ő partikellel lesz képezve ana, ami az és ott, mint ama.
Ez találaható meg a honnan-ban is, ami germán hwanan, vagy az onnan-ban is, ami a germán ennen, vagy onnant, vagy innent a ennent.
A nekem-ben az om a germán om, ami indogermán om, igei indogermán első persónájú képzés.

Után, vagy utana, vagy utánja, vagy utánaja: az alapja a germán ut, ami hét, mint kint jelent máshogy.
Az utana én vohnatkoztatásjú, tehát az én az kiinduló pont, az én mutatja az ut-ot, mint ki, vagy hét, és amikor azt mondja, hogy ana akkor az előremutatásból lefelé mutatás lesz. Ami így datívos lesz, nak-os, mert annak utana egy tolás jön. Eyfajta mortal kombat kombó.

Tehát: nekem utana egy germán mondat.

Hogy is fogalmat Humbolt? hát: Sprachen, in welchen Gleichheit oder Aehnlichkeit concreter grammatischer Bezeichnungen sichtbar ist, (und nur solche) gehören zu demselben Stamm.

Ezek konkrét garramtikai jelölések, melyek látahatók, tehát a magyar nyelv indogermán és germán.

Gelimeraj 2021.05.03. 11:49:56

@Gelimeraj:

A magyar nyelv úgy agglutináló mint az indogermán, vagy a germán.

De vegyünk két mondatot:
háznak: ez lehet mondani nak a ház, vagy nak ház-hént is
mezőre: ra medu, mezu, ami magyar szó mert germán

A ra az indogermán ra, ar, mint illeszt, rak, ebből a rak, germán rakjan, a rend, a raid, raind, a rege, remer, mint remény germán szavak.

Mivel ezek jól láthatóan germán és indogermán szavak, ezért értelmesek präfiumhént is. De még toldalékba rakja, attól még nem nem finnugor, csupán itt egy osztályba tartozik vele, valódi konkrét grammaitikai jelölések nélkül, és igazi közös szókincs nélkül.

Gelimeraj 2021.05.03. 12:04:43

Vagy egy másik példa, a tárgyas ragozás, ami valójában kausatív:
www.nyest.hu/renhirek/nincs-is-targyas-ragozas-a-finnugor-nyelvekben?force_desktop

Attól, hogy grammatikailag valamit, hogy neveznek, fogalmilag, és azt ráhúzzák két külön nyelvre, az attól még nem fog megállni. attól, hogy vahn olyan fingár nyelv, amiben vahn tárgyas képzés, attól még a magyar nem tárgyas, és nem sz lesz.

Mi a látható? Hát az indogermán ja, ami kausatívképzés, mint wlitjan, leitjan, ami látja, ez egy germán szó. Vagy írtam a dúrongja szót, ami a drängen.
Ez a képzés olyan szavakban vahn meg mint a nyak, vagy a konyul, kanyar, könyök szavak.

Lázható, szabad szemmel látható a grammatikai jelölés, míg a fingárnál nem. Persze a libcsik ilyenkor progressziót vélnének beépíteni, Herdernek utana, de ez teljsesen hamis.

Gelimeraj 2021.05.03. 12:08:34

Mondjuk: rakja a halmat a mezőre.
Rak: ra és re gyök, germán rakjan, a ja képzés itt látható, harmadik persónában, ami alap
halma: magyarul a szalma lenne, ahogy a szál a hala
om képzés: világosan látható, hogy germán a magyarban, és indogermán, mint barom, vagy flaumó a folyam, a falu gyökből, híromás, a hrioms, a hír gyökből, félmó a félelem, a fél gyökből, vélma, vélmó a vélem, vagy vélemény
mező: medu
ra: a rakja is belőle jön.

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.05.03. 16:52:06

@Gelimeraj: a tárgyeset szar példa, germán nyelvekben sem igaz, hogy létezik. Például angol. Míg a német nemcraggal képzi, mint a magyar, hisz nem agglutináló.
Tehát a tárgyeset nem határozza meg egy nyelvi csoportba való tartozást.

Igazamvanvagyigazamvan? 2021.05.03. 16:54:55

@Gelimeraj: a szavakkal pedig hiába játszol, az nem definiálja a nyelvet.
Oly mértékben beépülnek a szavak az élő nyelvbe, hogy teljesen megváltozik a szóhasználat.
Lásd angol: viking, francia, latin...

Gelimeraj 2021.05.03. 17:07:16

@Igazamvanvagyigazamvan?:
Az úgynevett tárgyas ragozást mondtam, ami kausatív eredetileg, és germánban is részben úgymond tárgyas. Ami a ja.

A tárgyeset a t, ez a germán t, ír dé, latin dé. A t ebből alakult ki, ami ott és az jelent, ebből jön az te és az el összeolvadásjával a től.

Gelimeraj 2021.05.03. 17:08:23

@Igazamvanvagyigazamvan?:
A magyar nyelv úgy agglutináló mint a germán és az indogermán. Minden képzés germán és indogermán a magyar nyelvben. A magyar nyelv nem úgy agglutináló mint a fingár, vagy más.

Gelimeraj 2021.05.03. 17:15:17

@Igazamvanvagyigazamvan?:
Erről most hé beszélt? A sazvak persze a nyelv. Fentebb leírtam a besorolást, a humboltit.
Össze-vissza makogsz, mert nem figyelsz, hogy mit írok, ezért hülyeségeket válaszolsz.
1. A szavak és a nyelvtan egy, ha egy igaz nyelvről vahn szó, és a magyar nyelv szókincsje 70 százalékben germán, a többi indogermán jövevénszó, vagy területi.
A magyar nyelv szerkezetje indogermán és germán.
2. Miért jössz hént vagy hüne)kint) álló szavakkal? Ezer, száz, ólom, szarv... Ezek területi szavak. Tehát a fingár nyelvrokonság mellett ezek a nem magyar szavak szólnának, de ezek csak szavak, amiknek nincs közük a magyar nyelvhez, mert a törzsje germán, ami 70 százalék vagy több.

3. Miért jössz libcsi nyelvvel? a magyar a legkevésbé olyan mint az angol, ami nem is nyelv. Az ilyennézőpont ellen egy iaz magyar, germagyar ellen vahn, mert a magyar nyelv nem ilyen, csak a területit lehet kivenni belőle.

De akkor meg jönnél itt a prgoresszióval, amit már felhoztam Herder kapcsán, de egy igaz magyar, Kirgenen is át ezzel szemben csak átalkodni tudna, mert a magyar nem libcsi.

Nem tudom, miért hozol fel olyasmiket, amikre már írtam, csak nem figyelsz oda.

Gelimeraj 2021.05.03. 17:19:33

@Igazamvanvagyigazamvan?:

A germán úgy agglutináló mint a magyar, és most nem a németről vahn szó. Elmondtam, hogy az eredeti árja flektálás csak töredékekben vahn meg a magyar nyelvben, de úgy persze az angolban is, magyar példa: bír, bér, bar, mint barom.

Billy Hill 2021.05.03. 19:13:55

Azért van itt baj rendesen... ;-) Amiből a by, a bay és a Bayer is származik, baj-the-Weh. Persze nem ebben a mai álnémetben, hanem a germagyarban, ami jóval régebbi, mint az ß/anto, példának okádék...

Gelimeraj 2021.05.03. 19:20:05

@Billy Hill:
Rokonja a Bayernek a baj. Ezek a bau üt gyökből erednek, de a baj inkább a bal j-s formája, ami a germán bal, balu, bala mint melléknév. A Boii népnév a harcos, az ütő.
A szláv boj rokonja a Bayernek, ami a Boii. A magyar meg inkább a bal, tehát nem baj, csak boj.
süti beállítások módosítása