MaGYAUR

MaGYAUR

Mit jelent az "infodémia" és hogyan küzdhetünk ellene?!

"KÖNYVTERASZ" - 2021. 12. 06. | Interjú

2021. december 08. - Magyaur

A LEGJOBB VÉDELEM A TUDÁS – BESZÉLGETÉS ÅSA WIKFORSS-SZAL

 FALUSI DÓRA interjúja

Korunk egyik legnagyobb kihívása, hogy mit kezdünk a tudás ellenségeivel, a különféle platformokon terjesztett dezinformációkkal, és az összeesküvés-elméletekkel. Åsa Wikforss, a Stockholm Egyetem elméleti filozófia professzora, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja több oldalról járja körül az igazság fogalma körül keletkezett újkori bizonytalanságot. A filozófia jelentőségéről, tudás és demokrácia kölcsönhatásáról beszélgettünk, és Orbán Viktor illiberális berendezkedése is szóba került.

– Az alternatív tények korában élünk, írja könyvében, és jobban aggasztja az európai demokrácia jövője, mint az amerikaié. A mű első, 2017-es megjelenése óta változott ennek kapcsán a véleménye?
– Bizonyos értelemben igen. Nem aggódom kevésbé Európáért, de már jobban aggódom az Egyesült Államokért. A Donald Trump elnöksége alatti változások szélsőségesebbek volt, mint amire számítottam. Nemcsak az igazságot hagyta teljesen figyelmen kívül, beleértve a tudomány és a komoly újságírás megvetését, hanem a demokrácia alapjaként funkcionáló normákat is. Például, hogy az elnök ne fenyegesse meg az Igazságügyi Minisztérium tagjait. Nem véletlenül végződött mindez katasztrófával a 2020-as választás után, amikor elterjesztette a „nagy hazugságot”. Azt az állítást, hogy a választást meghamisították a kárára, és Joe Biden illegitim elnök.

– Milyennek látja az Egyesült Államok jelenlegi helyzetét?
– Az az igazán ijesztő, hogy a republikánus szavazók többsége elhiszi ezt a nagy hazugságot, és megpróbálják átírni a történelmet a január 6-i eseményekkel kapcsolatban. Azokra, akik azok a napon megrohamozták a Capitoliumot, ma valamiféle hősként tekintenek, akik igazságos harcot folytatnak a „népért”. Őszintén szólva attól tartok, hogy az Egyesült Államok demokráciája javíthatatlan, és a dolgok nem fognak jól alakulni a 2024-es választás után sem.

– Filozófiai szempontok alapján elemzi, hogy miért hiszünk el olyan sok hazugságot. Hogyan tud segíteni a filozófia korunk vallási, társadalmi, vagy politikai kérdéseiben?
– Nos, mindenekelőtt a filozófia eszközöket ad számunkra, hogy tisztábban gondolkodjunk, és átlássunk a minket érő manipulálási kísérleteken. Megtanít világosan meghatározni, hogy miről beszélünk, képes lényeges megkülönböztetéseket tenni, és elválasztani a jó érveket a rosszaktól. Ugyanakkor a filozófia olyan ismereteket is ad, amelyek szintén hasznosak lehetnek attól függően, hogy milyen társadalmi kérdést tárgyalunk.

Jelenleg az új információs környezet egyfajta „ismeretelméleti válságot”, a tudás válságát idézte elő, amelynek következményeként például az igazsággal és hamissággal, a bizonyítékokkal és dezinformációval kapcsolatos kérdések kiemelt jelentőséggel bírnak.

Röviden, amire most szükségünk van, az magáról a tudásról szóló tudás, és ezt a filozófia tudja biztosítani. Hiszen a filozófusok Platón óta vitatják ezeket a kérdéseket, úgyhogy sok mindent meg kell tanítaniuk nekünk. 

– Az elmúlt évszázadokban sokszor került háttérbe a tudomány, miben más a mostani helyzet?
– Időről időre megfigyelhető bizonyos lázadás az értelem és a tudomány ellen. Ilyenkor a kötetlen érzelmek, intuíciók és mítoszok utáni romantikus vágy lesz az erősebb az érvekkel és a racionális meggyőződésekkel szemben. A jelenlegi helyzetet az új információs technológia különbözteti meg az eddigiektől, és az, hogy ezek a tudományellenes mozgalmak hogyan képesek növekedni és terjeszteni a hitüket. Egyrészt arról van szó, hogy az ilyen tudományellenes gondolkodású emberek könnyedén egymásra találnak az interneten, csoportokat alkotnak a közösségi médiában, ahol megerősíthetik egymás elképzeléseit. A technika segítségével nagyon könnyű a tudományellenes propagandát gyorsan és olcsón elterjeszteni az egész földön. Ennek egyik nyilvánvaló példája, hogy a járvány idején milyen erőssé vált az oltásellenes mozgalom, és hogyan alkalmaztak bizarr összeesküvés-elméleteket a Covid-19 vakcinákkal szembeni ellenállás terjesztésére.

– Hangsúlyozza az oktatás jelentőségét. Mikortól kezdődne, és milyen lenne az az ideális oktatás, amely kellőképp felkészít az alternatív tények kiszűrésére?
– Az alternatív tények elleni legjobb védelem a tények ismerete, vagyis a tudás. Az információ értékelése attól függ, hogy mit hiszünk már a világról, és ha nagyon hiányos a tudásunk, vagy ha már sok dezinformációval találkoztunk, akkor nagyon nehéz lesz megítélni egy információ hitelességét. Például ha valaki nagyon keveset tud arról, hogy a szén-dioxid-kibocsátás hogyan befolyásolja a légkört, akkor sebezhetőbb az éghajlatváltozással kapcsolatos dezinformációkkal szemben.

A lényeg az, hogy a kritikai gondolkodás nem valamilyen általános készség, amelyet a tényszerű tudástól teljesen függetlenül tanulhatunk meg.

A konstruktivista pedagógiai elméletek alapja az a gondolat, hogy a kritikai gondolkodás független a tényszerű tudástól, de ezek az elméletek óriási károkat okoztak a világ számos iskolarendszerében, például a svéd iskolákban is. Tehát az iskoláknak meg kell tanítaniuk a diákoknak a kritikai gondolkodást. Ez elengedhetetlen egy demokráciában, de ehhez az is szükséges, hogy a tanulók számára egy jó és szilárd tudásbázist adjunk. Véleményem szerint ennek az alapelvnek a kezdetektől fogva, már az alsó tagozaton is inspirálnia kellene a tanítást.

– A koronavírus-járvány milyen hatással volt az összeesküvés-elméletekre?
– Nos, ebben a kérdésben még nem tudunk mindent, de van okunk azt gondolni, hogy a járvány hatása e tekintetben vegyes. Világossá vált, hogy milyen veszélyes lehet a félretájékoztatás, például a vakcinák vagy a különféle javasolt „gyógymódokkal” kapcsolatban. Miután Trump 2020 áprilisában azt feltételezte, hogy a beinjekciózott fertőtlenítőszerek gyógyítják a koronavírust, a fertőtlenítőszer-mérgezések száma meredeken emelkedett az Egyesült Államokban. És az is tudható, hogy a világ azon területein, ahol az oltásokkal szembeni szkepticizmus elterjedt, a koronavírus okozta halálozási arány sokkal magasabb. Tehát amikor az emberek élete veszélybe kerül, nagyon világossá válik, hogy a dezinformáció milyen károkat okozhat.

– Megtanultunk kritikusabbak lenni?
– Az okozott károk arra kényszerítették a technológiai platformokat, hogy tegyenek lépéseket a legveszélyesebb félretájékoztatások terjedésének megakadályozására. Úgy gondolom, hogy ez a közvéleményben is felhívta a figyelmet arra, hogy sok online tartalom megbízhatatlan. Ugyanakkor a világjárvány természetesen hamis információk terjedéséhez és félretájékoztatáshoz is vezetett, ezt infodémiának nevezik. De ez várható is volt egy ilyen félelemmel teli helyzetben.

– Miért?
– Kiszolgáltatottabbak vagyunk a megbízhatatlan információkkal szemben, amikor félünk, és ha van pénz a dezinformáció terjesztésére. A legvadabb összeesküvés-elméletek némelyike a vírusra vonatkozott. Például az a teljesen alaptalan állítás, miszerint a vírus egy liberális elit találmánya, élükön Bill Gatesszel, aki az oltóanyagok segítségével nyomon követhető mikrochipeket ültet be az emberekbe.

– A magyar miniszterelnököt, az illiberális demokrácia proklamálóját Trump és Putyin, korunk két meghatározó világpolitikai döntéshozója mellett említette. Hogyan látja Orbán Viktor szerepét?
– Igen, a bevezetőben arról beszélek, hogy a demokrácia hanyatlóban van szerte a világon. Politológusok szerint a járvány ezt felgyorsította, egyes országokban pedig kifejezetten gyorsan zajlik ez a folyamat. Például a Varieties of Democracy Institute (V-Dem) rendelkezik olyan országgrafikonokkal, amelyeken nyomon követhető a demokráciák fejlődése és hanyatlása. Oroszországot már nem a demokrácia, hanem a választási autokrácia közé sorolják, és nagyon súlyosnak tartják azokat a károkat, amelyeket Trump az amerikai demokráciában okozott. A 2020-as jelentésében a V-Dem felsorolja azt a tíz országot, ahol tavaly a leggyorsabb volt a visszaesés, ilyen például India, Brazília, Törökország és Lengyelország.

A lista élén Magyarország áll Orbán Viktorral, amelyet a kutatók az utóbbi idők demokratikus hanyatlásának legszélsőségesebb példájaként jellemeznek.

– Részletesen ír a félretájékoztatással kapcsolatos gondolkodási csapdákról, és arról is, hogy miképp tudjuk megtanulni elkerülni őket. A tények helyes értelmezésében az egyén vagy a média felelőssége a nagyobb?
– Ez egy nagyon fontos kérdés. Úgy gondolom, hogy nekünk, mint egyéneknek felelősségünk van abban, hogy éberek legyünk, és élesítsük a kritikai gondolkodással kapcsolatos készségeinket. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a teljes felelősséget nem lehet az egyénre helyezni. Kicsit olyan ez, mint a klímaváltozás. Egyénként változtatnunk kell a magatartásunkon, például hogy kevesebb húst együnk, de az igazi változást csak politikai cselekvés és szabályozás eredményezheti.

Kényelmes az egyénre hárítani a felelősséget, különösen az olaj- és szénvállalatok számára, de a klímaváltozás elleni küzdelemhez tényleges politikai lépésekre van szükség.

Különösen a technológiai vállalatok részéről hasonlóképpen jellemző a dezinformáció elleni küzdelem felelősségét az egyénre hárítani, de a valódi változáshoz itt is politikai cselekvésre és szabályozásra van szükség. Egyénekként a tudásunk hihetetlenül függ a társadalmi intézményektől. Jól működő iskolákra, komoly újságírásra, és fü

a tudásunk hihetetlenül függ a társadalmi intézményektől. Jól működő iskolákra, komoly újságírásra, és független kutatásokra van szükségünk. Itt is arról van szó, hogy a kritikai gondolkodás a tudástól függ. A technológiai platformokat pedig úgy kell szabályoznunk, hogy azok a tudás eszközeivé váljanak a szenzációhajhász és megbízhatatlan tartalmak helyett.

A kritikai gondolkodás a tudástól függ

– Tervezi újabb könyv megírását?
– Nos, már meg is írtam. Az új könyvem a Miért a demokrácia? címet viseli, és a tudás szerepéről szól a demokratikus társadalomban. Az a kiindulópontja, hogy a demokráciák egyedülállóan értékesek, a demokratikus társadalmak páratlan előnyöket jelentenek számunkra, és ez összefügg azzal, hogy a demokráciákban tudásalapú döntések születnek. A tudás a demokrácia alapja. A szavazási eljárás csak akkor demokratikus, ha a választóknak észszerű esélyük van tájékozódni a társadalomról és a politikáról. Ezért nem létezhet demokrácia számos alapvető személyi és szabadságjog nélkül, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága, szabad sajtó és független kutatóintézetek. Ezek azonban éles ellentétben állnak az autokratikus állammal, ahol mindig törekednek a tudás elnyomására.

– Milyen hatással van a tudásba vetett bizalom a demokráciára?
– Elemzem azt is, hogy a demokrácia milyen sok szempontból függ a tudástól. Továbbá ennek ellenkezőjét, hogy milyen károkat okozhat a dezinformáció a demokráciában, például amikor a szavazók manipulációjáról vagy a bizalomról van szó, akárcsak a nyilvános vita minősége és a polarizáció kapcsán. A demokrácia egyedülállóan értékes, de egyedülállóan sérülékeny is, hiszen rajtunk, választókon múlik, és ki vagyunk téve a különféle manipulációknak, dezinformációknak. A populizmusról is írok, és ennek kapcsán kiemelem azt az érdekes tényt, miszerint ez alapjaiban egy tudás- és rációellenes mozgalom. Ez az egyik oka annak, hogy alapvető módon károsítja a demokráciát.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-gyaur.blog.hu/api/trackback/id/tr3816777000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.12.08. 15:26:34

Mi a lényeg? A liberók jajjveszékelnek, mert kicsúszott kezükből az információ monopóliuma. Ha tudták volna ezt, a legelején betiltották volna az internetet.

midnightcoder2 2021.12.08. 15:37:55

A kritikai gondolkodás azt is magában foglalja, hogy a mainstream ballib gondolkodással, azokkal a folyamatokkal amiket ennek hatásai okoztak a világban és a létezõ demokrácia mûködésével kapcsolatban is kritikusnak kell hogy legyen az ember. A gáz ott van, amikor a nagyon kritikus gondolkodó a saját oldalával kapcsolatban abszolút kritikátlan.

Lehet ekézni az oltáselleneseket - nem is ok nélkül - de azon is el kellene filózni, hogy esetleg ennek az is lehet az oka, hogy a dokik eddig mindent is kommunikáltak ez ügyben. Nem kell maszk, mégis kell maszk, egy oltás elég, két oltás elég, három oltás kell.

Lehet ekézni az illiberális demokráciát, de hova is jutott a kurva demokratikus Európa az elmúlt 30 évben? Oda, hogy messzirõl nézi ahogy az USA megpróbálja megõrizni a globális vezetõ szerepét a kommunista kínával szemben. Miközben az USA-ban és az EU-ban is egyre erõsebbek azok az agresszív-progresszív politikák amik már bõven hozzák a korai nácizmus jellemzõit.

Aztán azon is el lehet filózni, hogy a világ vezetõ hatalmának az elnöki székéért egy Trump és egy Biden versenyzett. Ok, Trump is hülye, de legalább az még él. De tényleg nem volt egy normális elnökjelölt egyik oldalon sem? Ezt tudja produkálni az amcsi politikai élet? Ehhez képest mi még büszkék lehetünk Orbánra és Gyurcsányra.

Magyaur 2021.12.08. 16:43:06

A lakosságon belül mindig voltak és vannak "divatos" babonás hitek, például a magyarországi koleralázadás,1830 körül, azért tört ki, mert a karanténba zárt és azt egyre rosszabbul tűrő szlovák és magyar jobbágyok azt hitték, hogy amikor a kutakba rossz ízű fertőtlenítőszert öntöttek a hatóságok, akkor az "urak meg akarják őket mérgezni". Az interjú alapján ezt kell gondolnunk, hogy elsősorban a kritikai gondolkodás ellenségei: a manipuláló populista hatalmak és hatalmasságok terjesztik, vagy engedik terjedni a dezinformációt és a babonás félelmet - mert ez az érdekük...

midnightcoder2 2021.12.08. 17:03:48

@Magyaur: Azon is el lehetne gondolkodni, hogy kinek az érdeke hogy az átlagpolgár általános iskolában egyre kevesebb természettudományt tanul. Mert hogy ugye a gugli mindent megtalál, és amúgy is minek tudni a mûkörömépítõnek a víz kémiai képletét? Nos, a mûkörömépítõ felnõ és szavazópolgár lesz. Ezért kellett volna. És nem csak nálunk.

MEDVE1978 2021.12.09. 18:22:59

Kritikai gondolkodás. Nyilván a hölgy mondjuk azt már nem preferálná, hogy ha a diákok az emancipációval, a demokráciával "szemben" gyakorolnák ezt a kritikai gondolkodást.

Sajnos hozzátartozik az igazsághoz, hogy az internet megjelenésével teljesen transzparensek lettek a kormányok hazugságai. Korábban a mainstream médiacsatornák jutottak csak el az átlagemberhez, most már minden eljut, ami csak létezik. Ennek egyik mellékhatása, hogy a társadalmak döntő többsége számára nyugaton az állam a megbízható képviselő volt, a közbizalom jóval magasabban van és volt, mint mondjuk Magyarországon vagy a keleti blokkban. Itt nálunk ugyanis az állandó bizalmatlanságnak a megszállások és a szoci éra miatt hagyománya van.
Mára viszont ez megrendült nyugaton is. Régen valószínűleg a TV azt kommunikálta az átlagamerikainak, hogy a kormány dolgozik a megvédéseden és neki az egyik eszköze a CIA. A CIA nem mindig tiszta eszközökkel játszik, de az esetek többségében a tradicionáis média ezt nem hangsúlyozta ki.Most viszont rákeresel a wikipedián és hosszan láthatod, hogy folyamatosan hogyan sértik meg a titkosszolgálatok az elvileg rájuk vonatkozó jogszabályokat. Korábban az átlagamerikai lehetetlennek tartotta, hogy a saját állama drogokkal kísérletezik a polgárokon a beleegyezésükön kívül (project MKULTRA) vagy például négereket fertőz meg szándékosan szifilisszel, hogy lássa hová vezet a kezeletlen betegség. Lehet, hogy amikor ezek a botrányok kirobbannak, nagy hullámokat vernek, de az internet emlékezete miatt folyamatosan elérhetők és interpretálhatók.

A bizalmi helyzeten nem javít, hogy a kormányzatok, nemzetközi szervezetek a legújabb válsághelyzetben is hazudnak. A WHO álláspontja számos esetben megkérdőjelezhető, de Kína feltétel nélküli szeretete nullára viszi a respektjüket. 2020. elején számos kormány hazudott arról, hogy a maszkhordás segít-e. Ennek egyébként pozitív oka volt, mivel kevés maszk volt az országokban és féltek, hogy a lakosság felvásárolja a maszkokat és nem marad az egészségügyi személyzetnek, valamint attól is, hogy pánik tör ki, ha nincs elég maszk, holott kimondják, hogy véd a betegség ellen. (2020. elejétől kezdve tudni lehetett, hogy a többi koronavírushoz hasonlóan a maszk jól véd a fertőzés ellen).

Persze a kritikai hozzáállásban igaza van, de ez politikailag nem nagyon érdeke senkinek, még a szent svédeknek sem. Ahogy írtam, ők se örülnének annak, ha hirtelen valaki már olyan kritikusan gondolkodna, hogy látná, hogy ők az emancipációval már mondjuk átestek a ló túloldalára. Nálunk pedig főképpen nem érdek a kritikai gondolkodás, hiszen kormányunk engedelmes alattvalókat szeretne.

MEDVE1978 2021.12.09. 18:57:33

@midnightcoder2: A baj ezzel az, hogy a világ egyre specifikáltabb, rengeteg új részterület jön létre.
Tehát, ha én mondjuk geofizikus akarok lenni, akkor nekem nagyon fontos lenne, hogy tanuljak természettudományokat, de ha könyvelő, jogász vagy bölcsész, akkor nagyjából irtózatosan mindegy.
Az egyes tudományterületek pedig próbálnak minél több tananyagot belezsúfolni a gyerekek fejébe, ebből adódik a mai gyerekek túlterheltsége és óriási óraszáma. No meg persze az, hogy sokszor elmaradnak az alapok. Engem felnőttként nagyon érdekeltek a természettudományok, sajnos viszont az iskolában már engem is részben alkalmatlan, kontraszelektált tanárok tanítottak, pedig ez 25-35 éve volt! Azóta a tanári pálya extrémen devalválódott, ezért vélhetően a természettudományos oktatás színvonala méginkább alacsonyabb lett.
A helyzet tehát az, hogy nincs megfelelő oktatói gárda egy jól működő természettudományi oktatási rendszer működtetésére. A kulcsnak az ismeretterjesztés jellegű oktatásnak kellene lennie: tehát a gyerekek inkább filmekből tanuljanak alapokat. Specializáció pedig csak később - mondjuk középiskolában kellene, hogy következzen.

Mivel nem fogsz tudni több ezer fizika, kémia, földrajz, biológia, matektanárt előhúzni pillanatok alatt, ezért ez az egyetlen megoldás, talán a matek kivételével. A matek ugyanis a tudományok és a logikai gondolkodás alapvető nyelve, ezért elengedhetetlen. (Bár matekból sem értem, hogy halmazelmélet, függvények miért kellenek egy általános iskolás tananyagban, ahogy azt sem, hogy a deriválás / integrálás, bonyolultabb valószínűségszámítás mit keres a középiskolaiban).

midnight coder 2021.12.10. 07:52:01

@MEDVE1978: Az a baj, hogy a dolog csak az egyik irányból mûködik. Mindenki arról beszél, hogy miért kell a bölcsésznek, jogásznak, könyvelõnek, de azon senki nem hogy akkor miért kell a mérnöknek az Antigonéval vagy az Arany virágcseréppel szívnia. Merthogy ugye ha ezeket nem ismered akkor tahó vagy, de ha fogalmad sincs a körülötted lévõ világ mûködésérõl és azt hiszed, hogy az áram a konnektorból jön, a hamburger pedig fán terem, az teljesen rendben van, attól te még lehetsz roppant mûvelt és intelligens ember.

Amúgy a halmazelmélet annyira nem bonyolult dolog, és szerintem alapvetõen fontos a világ megértéséhez, ahogy a függvények is, ezzel szemben viszont Pl. Petõfi életútjának ismerete nélkül egész jól el lehet lenni a világban.
süti beállítások módosítása