- Putyin nem őrült meg: egy rövid és főleg sikeres háború stabilizálná őt, nemcsak a hazai közvélemény, a vele szemben egyre kritikusabb tisztikar szemében, de nemzetközi színtéren is.
- Putyin célja az, hogy Oroszországból a világtól, a „globalizációtól” független, görög-keleti szakrális-militarista civilizációs egységet hozzon létre. Ezért az ukrajnai agresszióját büntető nemzetközi szankciók nemhogy nem sértik, de pont hogy egybevágnak a Nyugatról való leválás 19. századi orosz szlavofil stratégiával!
- Az oroszok nagy tömegei támogatják a birodalmi törekvéseiben, mert olyan országban élnek (a világ sok más országában élő emberrel együtt), amelyben „az agyonfegyelmezett intézményi struktúrák… rendszerint nem fejlesztenek ki lelkileg egészséges embereket. A merev munkamegosztás és a kasztok elkülönülése kiegyesúlyozatlan jellemeket formál, míg a mechanikus rutin nemcsak mértékadónak tekinti, de meg is jutalmazza azokat a kényszerneurózisos egyéneket, akik nem mernek élni az élet zavarba ejtő gazdagságával”/1/ Vagyis a rendmániás és a testi vágyakat álszent módon elhazudó jobb és/vagy baloldali tömegeket a háború, a militarista-jellegű rendszer racionális félelemmel tölti el és paradox módon így megszabadítja őket az irracionális, megfoghatatlan bűntudattal küszködő, neurotikus szorongástól/2/
- Az angol törtész Ian Kershaw szerint: „A hidegháborús megosztottság ma is meghatározó gyökere az egykori Kelet és Nyugat közötti sokszálú különbségeknek és szembenállásoknak. Nyugat- és Kelet-Európa fejlődéstörténete csak együtt érthető meg. Nyugaton a demokratikus normák megerősödése és a piacgazdaság szinte akadálytalan elterjedése korántsem természetes fejlődésvonulat, hanem jelentős részben a hidegháborús fenyegetés, a szovjet modelltől való félelem következménye. Szerinte a az európai integráció sem kezdődött volna el, ha a Nyugatot nem fenyegeti a Szovjetunió. /3/
- Ukrajna orosz inváziója, Belarusz és Moldávia-Transznisztria gyakorlatilag orosz irányítás alá helyezése válságot okozhat, de új lehetőségeket is rejthet magában az Európai Unió számára. Az Európát fenyegető a putyini agresszió miatt az egyik legsürgetőbb feladat a EU-s közös költségvetés növelése volna a nemzetállami büdzsé rovására.
- De a rendkívüli helyzetre való tekintettel érdemes volna átalakítani az EU döntéshozási folyamatát is, méghozzá különösebb alkotmányozási procedúra nélkül. Ennek a lényege a nehézkes és időrabló nemzetállami egyeztetések mellett és helyett új, rugalmas struktúrák kialakítása lenne; a magyar politikai életből tudjuk, hogy nemcsak az országgyűlési választásokon megválasztott politikusok legitimek, hanem az ugyancsak választások útján a régióközpontként működő városok élére kerülő polgármesterek is. Tehát a bürokratikus és önérdekei miatt „szuverenitás-mániás” nemzetállami szervezetek lobbizójává váló kormányfők mellett és helyett új döntéshozó szervet is ki lehetne alakítani a nagyvárosok, fővárosok már megválasztott – igaz, sokszor kormánykritikus, de általában Európa-barát - első embereiből!
- Az Európa Unió megújításának koncepcióját Emmanuel Macron már 2017-ben ismertette a Sorbonne-on, lényeges pontjai: ütőképes, közös európai hadsereg; közös menekültpolitika (csak valódi, üldözött menekültek befogadása, másoké nem); közös oktatási, egészségügyi és energiapolitikai fejlesztések, közös környezetvédelmi politika; Európa innovációs képességeinek közös fejlesztése /4/.
- Ki kellene0 használni a reformok véghezvitelére azt a körülményt, hogy Macron 2022 -ben az EU elnöki tisztségét tölti be. És bár francia elnökválasztás is ebben az félévben zajlik, de az egyik ellenfele az a Marine Le Pen, akit az Európai Uniót aláásni kívánó Putyin anyagilag is támogatott.
- A jövő Európája legyen a putyini állam ellentettje (még ha sokan úgy is gondolják, hogy Európa az Urálig tart). Az Európai Unió, szemben a görög-keleti szakrális-militarista civilizációval, nem lesz sem hadiállam, sem szakrális, vallásalapú állam.
Európa küldetése az, hogy mutasson példát és irányt a világ többi civilizáció-egységének a nyitott, kreatívan gondolkodó, kiegyensúlyozott és a bioszféra megvédéséért cselekedni kész félmilliárd európai állampolgárával!
/1/ Lewis Mumford: A gép mítosza – Európa Könyvkiadó, 1986; 80. old.
/2/ U.o. 80.old.
/3/ BBC History, 2019. július; idézi Papp Gábor, 5.old.
/4/ https://index.hu/kulfold/eurologus/2017/09/26/macron_eu_reform_nemet_valasztas/
