MaGYAUR

MaGYAUR

Csak globális elit létezik!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2022. szeptember 12. - Magyaur

Csak globális elit létezik, nincs nemzeti politikai-gazdasági elit! A globális eliten belül aztán átfedések vannak az állami, banki, nagyvállalati, hadsereg-titkosszolgálati szektorok, valamint a szervezett bűnözés közt... 

8 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-gyaur.blog.hu/api/trackback/id/tr1517929799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2022.09.12. 21:08:29

Az Orbán slepp tuti nem tartozik a globális elithez. Vagy nem is nevezhetjük őket elitnek?
Válasz erre 

György Csaba Nagy 2022.09.13. 10:31:24

Eszement állítás. Persze hogy létezik nemzetek feletti "nagy elit", és mellette nemzeti politikai-gazdasági elit is. A gazdaság jó része nemzetek felettivé vált, a részvényvásárlás révén bárki bárhol tulajdont szerezhet, ha pénze van rá, s fizikailag is ipart telepíthet, kereskedhet, szolgáltathat szinte bárhol a világban, ha tőkeerős és versenyképes, vagy fondorlatos eszközökkel monopóliumot szerez, ami a világ legjobb üzlete. E nagy keretben azonban szépen megférnek a nemzeti elitek. Orbán maffiája nem vehető a világelit részének, verbális és valós harcban áll vele, de létezését tagadni vakság, hisz bőrünkön érezzük naponta. A helyi elitek daraboltak fel államokat (SZU, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Szudán, korábban India, Etiópia, Kongó), s ez a folyamat zajlik, mert a politikai hatalom gazdasági előnyöket teremt a helyi elit számára.
Válasz erre 

MEDVE1978 2022.09.13. 16:56:54

Igazából lényegtelen, hogy az elit nemzeti vagy nemzetközi abból a szempontból, hogy a "hanyatlást" globális kapitalizmus jellege okozza, nem pedig a marxista terminológiával élve kizsákmányoló nemzeti hovatartozása. A videóban is idézett Piketty nagyon jól leírja magát a hanyatlást és a fejlett társadalmakat, valamint a hozzánk hasonló félperifériákat sújtó problémákat. Két fontos problémát is feszegetnek a videóban, amelyek nagyon jó tünetei ennek a hanyatlásnak: az egyik a képzettségi gát. Ennek lényege, hogy az állam egyre inkább kivonul a képzésből, ezért egyre inkább anyagi helyzettől függő lesz, hogy ki az, aki megfelelő képzettséghez tud jutni, így megfelelő álláshoz tud jutni. Így termeli magát újra az elit: aki gazdag, megengedheti magának, hogy nemzetközi hírű intézménybe írassa a gyereket, aki így kapcsolati hálót és versenyképes tudást kap. A szegénynek marad a csökkent színvonalú állami iskola, ahonnan limitált a továbblépés lehetősége és a kapcsolati hálóban is hozzá hasonló emberek lesznek.

A másik a piacra lépés problémája (erre mondja Pogátsa a monopóliumokat, oligopóliumokat). Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nagyon nagy mennyiségű termék / szolgáltatás esetében csak úgy tudsz piacra lépni, ha milliárdok vannak mögötted, amelyekkel tudsz piacot befolyásolni.

A régmúltban mind a képzettségi tényező, mind a piacra lépés más egyensúlyban volt. A képzések esetében a világ legtöbb részén sokkal erősebb volt az állami szerepvállalás, így sokkal több jól képzett ember lépett a munkaerőpiacokra. Magyarországon ez kb. a kétezres évek elejéig tartott első körben, amikor Gyurcsány megpróbálta bevezetni a tandíjat. Mivel ezt a FIDESZ politikai okból ellehetetlenítette, ezért a közoktatás a megfelelő fejlesztések híján lepusztult. A tandíj végül mégis be lett vezetve, csak költségtérítésnek hívták és egyszerűen az államilag finanszírozott helyek számát / arányát csökkentették le.

A piacra lépési dilemma korábban a világgazdasági korlátok miatt egyszerűbb volt. A briteknél azért akart Bentleyt vagy Mini Morrist az angol, mert kevésbé jutott hozzá a Volkswagenhez és a BMW-hez, a Toyotához pedig egyáltalán nem. A magyar nem akart skót whiskeyt inni, csak magyar pálinkát vagy orosz vodkát, mert azt lehetett kapni. Lehetne sorolni. A nemzetközi kereskedelem megkönnyítése jegyében ugyanakkor a korlátok döntő részét lebontották, a technikai fejlődéssel és kereskedelmi bővüléssel óriási távolságokból is lehet rendelni árukat. A világ így kisebb lett és a tömegtermelhető tartós dolgokat a dél-kelet ázsiaiak verhetetlen áron tudják adni, így óriási mennyiségű pénz kellene ahhoz, hogy olyan vertikumot alakítson bárki ki, amellyel tud versenyezni velük. Ugyanez igaz csak az előállítás komplexitása miatt a high tech szektorra is, oda is milliárdok kellenek, csak, hogy valaki be tudjon szállni.
Ez kicsiben is igaz. Ha pékséget akarok létrehozni a sarkon, akkor az csak X Ft-ba kerül. Ha pékség láncot akarok létrehozni, az nem csak 3 X ha három pékség van, hanem lehet, hogy több. Mert versenyeznem kell 3 hipermarkettel, két szupermarkettel és a másik pékségfranchise-al.
Sem mikro, sem makro szinten nem működik a gazdaság döntő részén a meritokratikus kapitalista elv vagy az amerikai álom (kicsivel kezdesz és utána milliárdos leszel, végigjárva a ranglétrát).
És valóban, a mostani 10 leggazdagabb ember közül talán 2-3 olyan, aki sima középosztálybeliként indult (ők sem szegényként), a többiek kifejezetten gazdagok voltak már gyerekként is.
Válasz erre 

HaD 2022.09.13. 23:21:12

a valódi verseny korlátozása (az un elit protekcionista leosztó magatartása)érthetö,de káros ezért el nem fogadható....hanyatlásról ennyit
Válasz erre 
süti beállítások módosítása