MaGYAUR

MaGYAUR

Aranybulla: amire büszkék lehetünk és amire nem

Történelmi misztifikálás helyett…

2022. szeptember 30. - Magyaur

Néhány megjegyzés Novák Katalin beszédéhez kapcsolódóan, amelyet az Aranybulla kiadásának 800 éves évfordulójának alkalmából mondott a parlamentben: /az 1222-es Aranybulla/ „a ma magyarjainak is megerősítés és önbecsülésünk egyik forrása; megerősít bennünket abban, hogy méltók vagyunk atyáink örökségére és mások tiszteletére, arra emlékeztet, hogy nem elszenvedjük, hanem magunk is írjuk Európa történelmét”.

  • Nem lehetünk túlzottan büszkék II. Andrásra.

Szegény szerencsétlen II. András (uralkodási ideje: 1205-1235) valóban szegény király volt, akit ráadásul a pápai hatalom belekényszerített egy költséges keresztes háborúba, amitől még szegényebb lett.

„1216 során szánta el magát a hadjárat megindítására, melynek fedezetét az itáliai kereskedőházaktól felvett hitelek, illetve áruba bocsájtott értékes ékszerek teremtették meg. Az uralkodó anyagi nehézségeit jól mutatja, hogy az utazáshoz szükséges flotta biztosításáért cserében arra is hajlandó volt, hogy lemondjon Zára városára vonatkozó igényéről a gályákat bérbe adó Velence javára. … A magyar sereg részt vett Beiszan városának elfoglalásában és a Tábor hegyén álló erődítmény ostromában – melyet az egyiptomi szultán erői végül önszántukból ürítettek ki és romboltak le –, András azonban ideje nagy részét kegyhelyek látogatására és ereklyék gyűjtésére fordította. Az uralkodó négyhónapos szentföldi tartózkodása alatt Antiochiai Szent Margit fejét, Tamás és Bertalan apostolok jobb kezét, valamint a kánai menyegzőn használt egyik vizeskancsót is megszerezte. … a magyar király feltehetően azután határozott a hazatérésről, hogy serege egy könnyelmű támadás során – 1217 végén – komoly veszteségeket szenvedett Beaufort erődje alatt. A források szerint az uralkodót betegség is gyötörte, miután azonban fél éve sem tartózkodott a Szentföldön, döntése vezértársaiban és az európai közvéleményben is megütközést keltett.” (1)

  • Az Aranybulla kiadásának körülményei

A kudarcos szentföldi hadjárat, - a várt hadizsákmány helyett - rendkívüli vér és anyagi áldozatot követelt a magyar nemességtől, amely ezért eleve dühös volt a királyra. „De mélyebb okai is voltak a II. András kormányzása által kiváltott általános elégedetlenség kirobbanásának, mely szinte minden joggal bíró társadalmi réteget érintett. A bárók körében az váltott ki feszültséget, hogy András velük szemben külföldi bizalmasainak juttatott számos pozíciót, illetve, hogy szorult anyagi helyzetében a szaracénoktól /araboktól/ és a zsidóktól kért pénzügyi segítséget, akik az uzsora révén jelentős befolyást szereztek a magyarországi sókereskedelemben. A szervienseket /köznemeseket/ a királyi befolyás hanyatlása más oldalról érintette negatívan, ők elsősorban jogaik sérelmét, a bárók hatalmaskodását rótták fel Andrásnak, aki a királyi vármegye gyengülése, a birtokok elosztogatása után egyes vidékeken már semmilyen befolyással nem rendelkezett.

A sérelmekből eredő feszültség eredményeként az érdekszövetségre lépő különböző társadalmi csoportok az 1222. évi törvénylátó napokon rákényszerítették II. Andrást követeléseik elfogadására és törvénybe iktatására, ezeket összegezte a kiadott Aranybulla.” (2)

  • „A hatalom forrása: a nép”

Az uralkodóval szembeni ellenállás gondolata VII. Gergelyhez vezethető vissza: „1080 táján egy radikális gregoriánus értekezés fejtegette, hogy az uralkodót a „néphez” (populus) „szerződés” (pactum) köti; ha az uralkodó „a szerződést, mellyel megválasztották, megszegi” – jogosult a szerződés felbontása, az ellenállás.” (3)

A Magyar Királyságban 1222-ben a „nép” fogalmán a magyar nemességet értették.

  • És amire büszkék lehetünk…

„A Nyugathoz képest alig néhány évtizedes késéssel jelennek meg itt is, ott is földesurak és parasztok hiteleshelyek előtt sajátos „szerződéses” megállapodásokra. Mindez éles cezúrával határolja el a Kárpát-medencét (s egyidejűleg a cseh medencét, a lengyel síkságot stb.) az „autochton” kelet-európai szerkezetektől, ahol az egyház a fejedelmi hatalom alá rendelődött, a fejedelmektől és bojároktól függő nemesség archaikus „szolgáló” jellege kizárt bármiféle korporatív /rendi/ egységet, a városi népesség nem vált autonóm polgársággá… a paraszt maradt személyi függés változatos fokozatain át a rabszolgai holop állapotig…” (4)

 „Tulajdonképpen még a 14. századra egységesülő jobbágyság volt az a képlet, mely a középkor vége előtt a magyar társadalomszerkezet legkevesebb torzulás nélküli „nyugatias” alkateleme volt, s ezt kifejezésre is juttatta, midőn elnyert „szabadságainak” elemi fenyegetettségei idején universitas öntudatával (1437 – Budai Nagy Antal-féle felkelésében) vagy választott „áldott népként” (1514 – Dózsa György parasztháborújában) próbált szembeszegülni a nyugatias szerkezet pereméről való lecsúszásnak.” (5) – De sikertelenül.

Nem az Aranybullára kellene büszkének lennünk, hanem az elnyomásnak ellenálló magyar parasztságra, amely a nyugatias, árutermelésbe bekapcsolódó, vállalkozó, szabad paraszti létet, vagyis a Nyugatot választotta!

1) https://rubicon.hu/kalendarium/1217-augusztus-26-ii-andras-keresztes-hadaval-utra-kel-a-szentfoldre?gc_id=14734383555&h_ad_id=547570060264&gclid=CjwKCAjwhNWZBhB_EiwAPzlhNsz1OTwswg9qq7zLtInmwPUEia5otYpDqbhcgOiKHy2TF7-FE9xOcRoCUmkQAvD_BwE

2) https://rubicon.hu/kalendarium/1222-aprilis-24-ii-andras-kiadja-az-aranybullat-fehervaron

3./ Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról – Magvető, 1983; 34. old

  1. U.o.; 59old.

5) U.o.; 65. old.

https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/09/29/novak-katalin-az-aranybulla-kibocsatasa-ezereves-allamisagunk-meghatarozo-esemenye

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-gyaur.blog.hu/api/trackback/id/tr6817943400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

istvankah 2022.09.30. 08:33:02

Már akkor is voltak olyanok akik hit nevében eladták javainkat bagóért vagy reménybeli haszonért!Az adót mindig rajtunk verték le az "urak"!A mai rendszar ezt a mószert folytatja 89 óta sikerrel!

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.09.30. 12:43:01

A hatalom forrása a néo, n em a nagytőke vagy az álcivilek, tehát András fasiszta volt.

Rubasov et. 2022.09.30. 15:44:25

Eleve rossz az a megközelítés amikor valaki valamilyen (rég)múltbeli eseményt mai szemmel néz és azzal próbál értelmezni. De itt nem csak ez baj, hanem az is, hogy súlyos történelmi tévedésen alapszik az egész bejegyzés.
Amit posztban dícsérsz, a farmerré váló jobbágyság, nyugaton is csak a nagy pestisjárvány utáb jelenik meg. A XIII. század első felében egy francia, vagy angol jobbágy helyzete semmivel sem volt jobb, mint egy magyar jobbágyé, lényegében ugyanúgy kiszolgáltatott volt a földesúrnak és emiatt ugyanúgy félrabszolga-sorban élt.
Nyugaton a XIV. században válnak lényegében fizetésért dolgozó földműves-munkavállalókká, aminek oka az volt, hogy a járvány jóval nagyobb mértékben érintette őket, mint azt a nemességet, akik a járvány elől el tudtak relytőzni valamelyik félreeső kastélyukba. A járvány után sok helyen nem maradt aki művelje a földeket, így ha a földesúr nem akart kapálni, akkor bizony kecsegtető ajánlattal kellett előrukkolni az életbenmaradt jobbágyok számára, akik tömegkummunikációs eszközök híján is érzékelték a drasztikusan megváltozott körülményeket és ki is használták azt. Ez bár kétségtelenül sokat segített abban, hogy a Nyugat azzá váljon amivé, de ez azért messze van a mai értelemben vett nyugatosságtól.
Nálunk és úgy általában Kelet-Európában jóval kisebb intenzitással tombolt a járvány a viszonylagos elszigeteltség és félreesettség nyomán. Emiatt idehaza a jobbágyság nem tudott olyan helyzetbe kerülni, mint Ny.-Európában. A két nagy középkori parasztfelkelés pont nem arra enged következtetni, hogy nálunk a jobbágyok szabad farmerekké váltak volna, hanem az ellenkezőjére.

Az Aranybullát tehát ebben a kontextusban érdemes vizsgálni. Emiatt pedig előremutató, még akkor is, hogy a nép itt csak a nemességre korlátozódik, hiszen az uralkodó már korlátlan hatalommal rendelkezik, hanem elszámoltathatóvá válik. Ez egyébként illeszkedik a nyugati trendekbe, I. Földnélküli János angol király is kicsivel előbb bocsájtott ki hasonlót.

Bandibacsi34 2022.09.30. 22:22:56

A Rubicon miota megbizhato forras? Csak ismeretterjesztö folyoirat. Inkabb komolyabb munkakat kellett volna idezni pl Szilagyi: A magyar nemzet tortenete -bol(hiaba 127 eves, meg mindig a legjobb politikatorteneti osszefoglalo). Athajozni az mindig is k..sok penz volt. A kiralyok altalaban hiteleket vettek fel penzben es eves jovedelmek haszonelvezeteben fizettek azokat vissza.
Mar III Belat b..tatta a papa a hadjarattal, II Andrast meg kotelezte is. Ez kb olyan, mintha ma Washington kerne valamit pl Irakba menni.
Az izmaelitak muszlimok, de nem arabok vagy szaracenok, csak a vallasuk volt ugyanaz.
A nep az a nemesseg volt, vagyis inkabb a harcos reteg, amely "fegyverrel fizette az adot"(es akkor meg tenyleg!).
A minta az angol Magna Charta volt.

Magyaur 2022.10.03. 14:10:43

Elvileg nincs vele probléma: egy vesztes királytól kizsarolják a politikába való beleszólás jogát az urak, de nem a szabadságjogokról szól Novák, mert akkor a sztrájkjogról beszélne, hanem az Európai Unióval való szembeszegülés jogáról és büntetlenségéről...

György Csaba Nagy 2022.10.07. 19:49:59

Próbáljuk akkori történelmi összefüggésben szemlélni a Bullát. Sztem a lényeges kiváltó ok a pápa és a világi uralkodók közti hatalmi harc volt. A korai és középső középkorban az egyház feje a király volt, Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt. A lelkek feletti hatalmát gazdasági hatalomra akarta váltani a megerősödött egyház feje, a pápa. Ez nyugaton nem okozott nagy ribilliót, mert a királyok is örültek, hogy megszabadulnak a "mindent az elsőszülött fiú örököl" törvény miatt vagyontalan, elégedetlen főúri csemetéktől: jobb, ha ezek elmennek meghalni egy álságos ideológia ürügyén, vagy megbüntetik az eretnek Konstantinápolyt. Andrással nehezebb volt, egyházi átok kellett, hogy a helyi papság buzgatta babonás nép lázadásveszélye kényszerítse a királyt. A tessék-lássék hadjárat teljes kudarcot hozott, a had megsemmisült, a hazaigyekvő királyt elfogták, csak tetemes váltságdíjért szabadulhatott. Ebben a gyenge helyzetében megpuccsolták a főurak, hatalommegosztást kierőszakolva, s mellesleg megszerezve azokat a pozíciókat, melyeket András olasz felesége kísérőinek osztogatott. A köznemesség ezekből kapott valamicskét, a paraszt semmit, akkor nem volt semmiféle érdekérvényesítő képessége. 2-3 évszázaddal később történteket nem szabad ide keverni. A parasztságról annyit, hogy mint a világon mindenütt, minden parasztfelkelés elbukott, mert a parasztság nem bizonyult történelemformáló progresszív erőnek. A századokkal később megerősödött polgárság erőszakolta ki a jobbágyság megszüntetését, hogy ezzel még egyet rúgjon a feudális uralkodóosztály oldalába. Egyetlen kivétel a távoli Haiti, ahol a francia pancserség ezt előhozta. Nálunk 1853-ig kellett várni a jobbágyság eltörlésére.
A Magna Carta nem ihlette a Bullát 2 okból. Egyrészt annak léte, pláne tartalma nem lehetett ismert nálunk. Másrészt az ottani társadalmi-gazdasági viszonyok teljesen eltérőek voltak: ott akkor kezdődött az a hosszú folyamat, hogy a földesurak földjük bérbeadására kezdtek áttérni, a jobbágy bérlővé emelkedhetett, ha tudott és akart.
süti beállítások módosítása