KITÖRT A VULKÁN!!!! Szépen csöndben. Bizonyára rosszul időzítve, alapos előkészület nélkül, nemprofin. Pedig itt van, elindul. www.vulkanfolyoirat.hu Másféltucat remek szerző: írók, publicisták, ökológusok, tárcanovellisták és mások írásai. Rengeteg tudás és gondolat. Egy folyóirat, amely alcímében irodalmi és ökológiai lapként határozza meg magát. S hogy miért vulkán? Mert most az induláskor jelentős mértékben szentgyörgyhegyiek, badacsonyiak írjuk. S azért, ahogy Orbán Ottó gyönyörű verse írja le a vulkán természetét. Orbán Ottó Az alvó vulkán vannak korok amikor úgy látszik hogy mindenben a gazdagoknak van igaza hisz látnivaló hogy nem csak a pénz az övék de a megértés luxusa is és az ő nőik alakja jó a legtovább minthogy az ő nőik fordíthatják a legtöbb időt a sportra és az ésszerű étkezésre míg a szegények most érkeznek a kőkorszakból és egymást taposva tolongnak a Földpályaudvar szemetes peronján a jövőbe nyíló kijárat felé és a nőik koravén öregasszonyok vannak korok amikor úgy látszik hogy a forradalmak csak zűrzavart okoznak és a legjobb szabályosan közlekedni kitenni az indexet és várni míg jön egy lázas év vagy az öregség és kanyarodhatunk ilyen korokban a legtöbb ember költő persze anélkül hogy tudna róla mert amúgy ki nem állhatja az érthetetlen verseket és nincs is benne semmi a hivatásosból aki ha szorul a hurok még mindig föladhat egy sürgős segélyt kérő jelképtáviratot nem ő csak megy az utcán vagy vár a sorára a pult előtt és közben múlnak az évek és a hét tenger kalóza akinek fiatalon mindenki képzeli magát mindinkább megérzi az időjárásváltozást és az egyetlen tenger amelyikre még kimerészkedik a sör ott viszont nagy előadást tart a tanulságokról hogy jobb ma a biztos zsákmány mint holnap a világmegváltás majd szétnéz az imbolygó asztal fedélzetén a csikké szívott évszázad fölött és váratlan dühvel azt mondja A KESERVES KURVA ÚRISTENIT a történelem vulkán és gyomrában a megválaszolatlan kérdések lávája izzik és megválaszolatlan kérdés az is hogy meddig a természetnek nincs erkölcsi érzéke a Nap konokul mosolyog én az istenséget esendőnek képzelem azaz mélyen emberinek ha szívósnak is hogy túlélje a fogalomrobbanást a kitörés reggelén valaki zörög a kulccsal és kilép a panelház kapuján naiv egy lény hisz fajunkbeli de a maszlagot hogy az igen és nem végül is egyre megy nem veszi be és megkülönbözteti az űrjáró bolygó luxusfedélzetét a fortyogó hajófenéktől.
Bojár Iván András
nápolyiak vagyunk...
♦ OROSZ JENŐ
Nem szükséges félteni a „görög–római–zsidó–keresztény-felvilágosodáskori” hagyományok ötvöződéséből létrejött európaiságot, annál kevésbé mivel a középkor elején, több száz éven keresztül a keresztény, a zsidó és a muszlim kultúra szimbiózisban élt egymással (ha az arabok nem őrzik meg, nem fejlesztik tovább a fanatikus keresztények által módszeresen megsemmisített antik filozófiai, tudományos és művészeti alkotásokat, akkor nem létezne európai kultúra!).
A középkor és a barokk Nápolya az európai történelem egyik fényességes központja volt, amiről épületei, múzeumai és zenetörténeti jelentősége tanúskodik. A természeti környezete; a nápolyi öböllel, háttérben a Vezúvval olyan mesés, hogy szállóigévé vált a „Nápolyt látni és meghalni”.
Mára viszont aggasztóvá vált a hajdan pompás város helyzete. Először is túlnépesedett, hiszen az elővárosaival együtt már több mint 3 millióan lakják, ami eleve közegészségügyi, járványveszélyt rejt magában egy felmelegedő klímájú környezetben. A túlnépesedés következtében nemcsak rengeteg nehezen eltüntethető szemét keletkezik, hanem ráadásul a városi szemétszállítás és megsemmisítés ügye a nápolyi maffia, a Camorra kezébe került. Ez nemcsak azért jelent kockázatot, mert amiképpen meg is történt, a Camorra a szemetesek sztrájkjával zsarolhatja az önkormányzatot, hanem azért, mert a maffia beszivárgott az államigazgatásba. A 21. század egyik megoldandó problémája az lesz, hogy miképpen lehet megakadályozni hogy ne hódíthassák meg az önkormányzati, vagy állami intézményi szférát a bűnre, vagy bűnös meggazdagodásra szövetkező, sokszor látszólag az alsó néprétegek érdekében fellépő demagóg és populista alakzatok.
De Nápoly azáltal válhat az emberi civilizáció legsebezhetőbb pontjává, hogy szó szerint egy vulkán tetején helyezkedik el. Nem a Pompeit elpusztító Vezúvra célzok, bár az sem aludt ki, hanem arra a szupervulkánra, amely a nápolyi öböl alatt húzódik. A 30 kilométer átmérőjű beszakadt kráter, a Campi Flegrei körülbelül 40 000 évvel ezelőtt tört ki és sok tudós azt gondolja, hogy ez a katasztrófa, amelynek hatását a mai Ukrajnáig lehet nyomon követni, pecsételte meg véglegesen a neandervölgyi emberek sorsát.
Persze a „Nápoly-szindróma” csak egy metafora. Arra utal, hogy az európai, de az egész emberi civilizáció puskaporos hordón ül. A lényeg az, hogy tudatában legyünk a civilizációnk törékenységével és igyekezzünk, amennyire lehet felkészülni például egy áramszolgáltatás-nélküli időszakra is. Gondolkodni kellene az értékmentés mikéntjéről, hogy a természet, vagy az ember által okozott kataklizma esetleges túlélői ne a kőkorszaknál kezdjék újra az emberi fejlődést!
https://vulkanfolyoirat.hu/orosz-jeno-napolyiak-vagyunk/
