"Fejlövések, kínzások és elvágott torkok": az ENSZ főnyomozója az ukrán civilek elleni elképzelhetetlen erőszakról számolt be
Erik Møse az ENSZ megbízásából vizsgálja az ukrajnai orosz háborús bűnöket. A CH Mediának adott interjúban beszél a szörnyű tettekről és azok mértékéről.
Készítette: Jan Dirk Herbermann, Fordította: Waldvogel-Bencze Judit
Mekkora a Putyin egységei által Ukrajnában elkövetett háborús bűnök mértéke?
Erik Møse: Az ukrajnai háborús bűnök mértéke felbecsülhetetlen. Nem tudjuk dokumentálni az összes bűncselekményt.
Milyen típusú háborús bűnöket dokumentálnak?
A Bizottság négy régióban, Kijevben, Csernyihivben, Harkovban és Szumiban önkényes kivégzéseket, törvénytelen fogvatartásokat, kínzásokat, rossz bánásmódot, nemi erőszakot, egyéb szexuális erőszakot, emberrablásokat, iskolák, kórházak és más polgári célpontok bombázását dokumentálta. Most az ukrán lakosság energiaellátása elleni támadásokat vizsgáljuk.
Ki a felelős azokért a bűncselekményekért, amelyek dokumentációját eddig nyilvánosságra hozták?
Az orosz fegyveres erők felelősek a feltárt jogsértések túlnyomó többségéért, beleértve a háborús bűncselekményeket is. Néhány esetben az ukrán fegyveres erők is megsértették a nemzetközi humanitárius jogot, beleértve két olyan incidenst, amely háborús bűncselekménynek minősül.
Melyik háborús bűnök sokkolták a legjobban?
A kijevi, csernihivi, harkovi és szumi vizsgálatok feltárták, hogy az orosz erők által megszállt területeken önkényes kivégzésekre került sor. Ezek az élethez való jog megsértését jelentik, és háborús bűnöknek minősülnek. Az áldozatokon a kivégzések közös nyomait találták meg: Fejlövések, tompa trauma vagy átvágott torok. Néhány esetben kínzás nyomai is voltak a testeken, mint például zúzódások, sebek és törések. Megdöbbentőek voltak az orosz fegyveres erők egyes katonái által elkövetett nemi erőszakok is. Az áldozatok életkora a négy éves kortól a 80 év feletti korig terjedt.
A Kreml csapatai gyermekeket rabolnak el otthonukból, hogy megfosszák őket ukrán identitásuktól, és oroszokká változtassák őket. Mit tud erről a különösen aljas bűncselekményről?
Jelenleg nagyon alaposan kivizsgáljuk ezeket az eseményeket, és 2023 márciusában megjelenő jelentésünkben beszámolunk róluk.
A nyomozás során a szemtanúk beszámolóira támaszkodik. Mennyire megbízhatóak az Ön által kikérdezett személyek vallomásai?
A szemtanúk a legfontosabb forrásaink. Természetesen nem mondhatjuk, hogy a tanúvallomások mindig teljes képet adnak. Ha egy szemtanú például egy iskola elleni támadást ír le, nem tudhatja, hogy a harcoló felek katonai célokra használják-e az épületet. Egy másik példa a szexuális erőszak tanúi és áldozatai. Ők gyakran súlyosan traumatizáltak. Ez megnehezíti számukra, hogy elmondják a nyomozóknak, mi történt. Amikor kihallgatjuk őket, nem szabad őket újra traumatizálni. Ezek nagyon nehéz helyzetek.
Van bármilyen kapcsolata az orosz kormánnyal vagy a Kreml hadseregével?
Többször próbáltunk kapcsolatba lépni az orosz hatóságokkal. Nem fogadták el az együttműködésre és információcserére vonatkozó kezdeményezésünket. De folytatjuk az erőfeszítéseinket.
Ön volt a Ruandai Nemzetközi Törvényszék elnöke. Ruandában 1994-ben népirtás történt. Most ukrán tisztviselők az oroszokat vádolják népirtás elkövetésével. Lát bizonyítékot arra, hogy Oroszország népirtást követett el Ukrajnában?
Az ENSZ Közgyűlésnek benyújtott jelentésünkben megállapítottuk, hogy háborús bűnöket követtek el. Vizsgálataink folytatódnak, és 2023 márciusában nyújtjuk be átfogó jelentésünket.
Az orosz bűntettek kivételesen brutális szintet értek el?
Nagyon nehéz összehasonlítani az emberi szenvedést különböző országokban és különböző helyzetekben. Minden konfliktusban az embereknek és különösen a civil lakosságnak elképzelhetetlenül szörnyű bűnöket kell elviselniük.
Mi történik az Ön és a vizsgálóbizottság által összegyűjtött bizonyítékokkal és az Ön által készített jelentésekkel?
Bizonyítékokat és jelentéseket nyújtunk be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az ENSZ Közgyűlésének. A Bizottság megbízatása szerint az anyagoknak rendelkezésre kell állniuk a feltételezett elkövetők elleni büntetőeljárásban. A cél az, hogy az állítólagos elkövetőket felelősségre vonják a bűncselekményeikért, és hogy az áldozatok igazságot kapjanak.
Lesz-e valaha bírósági eljárás az egyenruhás elkövetők és pártfogóik ellen, Putyin elnökig bezárólag?
Vizsgálóbizottságunk az emberi jogok, a nemzetközi humanitárius jog és az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatos egyéb bűncselekmények megsértéséért felelős személyeket és szervezeteket fogja kivizsgálni. A Bizottság 2023 márciusában ajánlásokat fog tenni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának bírósági felülvizsgálatra, beleértve az egyéni büntetőeljárásokat is. Mégpedig az elkövetés minden szintjén. Ezután a Tanács feladata lesz, hogy döntsön a nyomon követési intézkedésekről.
Erik Møse és az Ukrajnával foglalkozó vizsgálóbizottság
A 72 éves Erik Møse az Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság elnöke. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2022 márciusában hozta létre a bizottságot. Feladata, hogy bizonyítékokat keressen és biztosítson a háborús bűnökre és az emberi jogok megsértésére az Oroszország által indított támadó háború áldozatául esett országban. A bizottság egy nyomozókból és törvényszéki szakértőkből álló csapattal együtt több missziót is vállalt Ukrajnában. Møse a norvég legfelsőbb bíróság bírája volt, 2003 és 2007 között pedig a ruandai Nemzetközi Törvényszék elnöke. 2011 és 2018 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt.
https://www.aargauerzeitung.ch/.../interview-kopfschuesse...
