Helyzet van
2024 június 30-án Bécsben közös sajtótájékoztatón jelentette be Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke, Andrej Babis volt cseh miniszterelnök és Orbán Viktor egy pártszövetséget „Európa csodálatos nemzeteinek erősítésére”.
110 év óta mérgezi a világot a közép-európai sovinizmus, ami az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-es Szerbia-ellenes hadüzenetével kezdődött, aztán az osztrák származású Hitler hatalomra kerülésével, majd a Kelet-Európát bekebelező sztálinista „nagyorosz világmegváltó nacionalizmussal” (tradicionálisan „kisoroszoknak” hívták az ukránokat) folytatódott… így érkeztünk el a mához, amikor az Európai Unió egységét a „Nemzetek Európája” ideológiájával akarják aláaknázni – a nagyorosz pravoszláv világmegváltó Putyin érdekeivel összhangban - a volt Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiból érkező populista politikusok.
Előtörténet
A Kelet és a Nyugat között elterülő „Köztes-Európa” azért játszik főszerepet az elmúlt száz év politikai és háborús konfliktusaiban, mert instabil. Mivel soha nem volt erős, öntudatos polgársága (vagy azok etnikai szempontból „idegenek” voltak: zsidók, svábok, görögök, szerbek, örmények), ezért az állami alkalmazásban lévő polgárság volt túlsúlyban. Ez az „állam-közvetlen” polgárság egyszerre volt örököse a regionalizmus, a sokféle vallást toleráló feudális abszolutizmusnak és a modern nemzetállamnak. De Nyugat-Európa polgári demokráciáit olyanok is csodálták, mint az anglomán Horthy Miklós, ugyanakkor a tisztikar és a hivatalnoki kar számára taszító volt a „vitatkozó, totojázó” parlamentarizmus. Úgy látták - és látják ma is sokan - hogy a válságos helyzetekre csak a szuverén, despotikus Hadiállam a megoldás. Ez annál is inkább kézenfekvő volt, mert a nemzetgazdaság rossz kormányzása, egész osztályok és népek kifosztása esetén mindent a háborús vészhelyzetre lehetett fogni, sőt a vészhelyzet ürügyet adott a még nagyobb centralizációra… Természetesen a Hadiállam háborúkat is indíthatott, amely amellett, hogy elterelte a figyelmet az életszínvonal romlásáról „dicsőséget szerzett” a diktátornak.
Perspektívák
A militarista Hadiállamok népszerűsége abban rejlik, hogy leegyszerűsítik a valóságot, mondván a cél: a nemzet függetlensége, illetve a nemzetállam terjeszkedése; aki pedig ezt vitatja az hazaáruló. Ez a 19. században még talán elment, de a 21. században már semmiképp; a nemzeti szemellenzővel rendelkező közemberek és politikusok rossz kérdésre rossz választ adnak!
Egy ország a mozgásterét és befolyását ma már nem a határok kiterjesztésével tudja növelni, hanem a világpiaci sikereivel. Egyáltalán, az olyan kis, tőkeszegény országok, mint Csehország, Ausztria és Magyarország csak egy világhatalmi blokkban képesek igazán érvényesülni! (Az első világháború legtragikusabb következménye, Trianon mellett, az Osztrák-Magyar Monarchia helyén létrejött sok kis nacionalista/antiszemita hadiállam volt.)
A 21. század korparancsa az, hogy el kell vetni a kétdimenziós; a határok mögé bezárkózó, vagy azok „tologatásán” alapuló politikát és át kell térni a háromdimenziós; kontinensnyi, vagy egyenesen a bolygó szintű ökoszisztémában való gondolkodásra. Világossá kell tenni mindenki számára, hogy a bioszféra pusztulását nem lehet a nemzetállamok szintjén megakadályozni!