MaGYAUR

MaGYAUR

110 év óta mérgezi a világot a közép-európai nacionalizmus

2024. június 30. - Magyaur

 Helyzet van

2024 június 30-án Bécsben közös sajtótájékoztatón jelentette be Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke, Andrej Babis volt cseh miniszterelnök és Orbán Viktor egy pártszövetséget „Európa csodálatos nemzeteinek erősítésére”.

110 év óta mérgezi a világot a közép-európai sovinizmus, ami az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-es Szerbia-ellenes hadüzenetével kezdődött, aztán az osztrák származású Hitler hatalomra kerülésével, majd a Kelet-Európát bekebelező sztálinista „nagyorosz világmegváltó nacionalizmussal” (tradicionálisan „kisoroszoknak” hívták az ukránokat) folytatódott… így érkeztünk el a mához, amikor az Európai Unió egységét a „Nemzetek Európája” ideológiájával akarják aláaknázni – a nagyorosz pravoszláv világmegváltó Putyin érdekeivel összhangban - a volt Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiból érkező populista politikusok.

Előtörténet

A Kelet és a Nyugat között elterülő „Köztes-Európa” azért játszik főszerepet az elmúlt száz év politikai és háborús konfliktusaiban, mert instabil. Mivel soha nem volt erős, öntudatos polgársága (vagy azok etnikai szempontból „idegenek” voltak: zsidók, svábok, görögök, szerbek, örmények), ezért az állami alkalmazásban lévő polgárság volt túlsúlyban. Ez az „állam-közvetlen” polgárság egyszerre volt örököse a regionalizmus, a sokféle vallást toleráló feudális abszolutizmusnak és a modern nemzetállamnak. De Nyugat-Európa polgári demokráciáit olyanok is csodálták, mint az anglomán Horthy Miklós, ugyanakkor a tisztikar és a hivatalnoki kar számára taszító volt a „vitatkozó, totojázó” parlamentarizmus. Úgy látták - és látják ma is sokan - hogy a válságos helyzetekre csak a szuverén, despotikus Hadiállam a megoldás. Ez annál is inkább kézenfekvő volt, mert a nemzetgazdaság rossz kormányzása, egész osztályok és népek kifosztása esetén mindent a háborús vészhelyzetre lehetett fogni, sőt a vészhelyzet ürügyet adott a még nagyobb centralizációra… Természetesen a Hadiállam háborúkat is indíthatott, amely amellett, hogy elterelte a figyelmet az életszínvonal romlásáról „dicsőséget szerzett” a diktátornak.

Perspektívák

A militarista Hadiállamok népszerűsége abban rejlik, hogy leegyszerűsítik a valóságot, mondván a cél: a nemzet függetlensége, illetve a nemzetállam terjeszkedése; aki pedig ezt vitatja az hazaáruló. Ez a 19. században még talán elment, de a 21. században már semmiképp; a nemzeti szemellenzővel rendelkező közemberek és politikusok rossz kérdésre rossz választ adnak!

Egy ország a mozgásterét és befolyását ma már nem a határok kiterjesztésével tudja növelni, hanem a világpiaci sikereivel. Egyáltalán, az olyan kis, tőkeszegény országok, mint Csehország, Ausztria és Magyarország csak egy világhatalmi blokkban képesek igazán érvényesülni! (Az első világháború legtragikusabb következménye, Trianon mellett, az Osztrák-Magyar Monarchia helyén létrejött sok kis nacionalista/antiszemita hadiállam volt.)

A 21. század korparancsa az, hogy el kell vetni a kétdimenziós; a határok mögé bezárkózó, vagy azok „tologatásán” alapuló politikát és át kell térni a háromdimenziós; kontinensnyi, vagy egyenesen a bolygó szintű ökoszisztémában való gondolkodásra. Világossá kell tenni mindenki számára, hogy a bioszféra pusztulását nem lehet a nemzetállamok szintjén megakadályozni! 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-gyaur.blog.hu/api/trackback/id/tr8218438125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a nagy hohoohooo 2024.06.30. 21:03:25

"Ez ország társadalmának gyökeres nagy átalakuláson kellene átmennie, de nagyon sokaknak áll érdekükben, hogy ez az átalakulás meg ne történjék. Igazságossággal kellene szolgálni sok-sok elnyomottnak, nyomorgónak, de az igazságosságtól félnek a kiváltságosak. Hogy hát az átalakulást megakadályozzák: adnak a beugratható naivaknak vallásmaszlagot, hazafias maszlagot, erkölcs-maszlagot, s száll az ige főpapok székéből, főurak ajkáról:
– Legyetek vallásosak és erkölcsösek. Tűrőké a mennyeknek országa. Védelmezzétek vallásotokat és hazátokat, mert istentelenek hada készül ellenük. Ne világosítsátok, ne oktassátok a népet, mert a szegény nép csak szerencsétlenebb lesz, ha olvasni és tudni fog.
A prédikálók azonban ragyogó isteni jómódban élnek; milliókat nyernek, vesztenek esténként. Hazafias gondok nem bántják szíveiket. Futtatnak paripáikkal a gyepen. Amennyi ragyogó asszony, mind az ő számukra - öltözik. Nem imádkoznak, de nem is dolgoznak. Ha néha megrettennek az alantuk megmozduló mobtól, hát prédikálnak egy kicsit nékik a vallásról, az erkölcsről s a veszedelmes istentelenekről. A mob többnyire beugrik a mennyek országának, s nem veszi észre azt a csekélységet, hogy a földi ország csak néhányaké…"
/Ady Endre: A hétről. NN 1902. január 12./

a nagy hohoohooo 2024.06.30. 21:20:39

Márai Sándor a „jó magyarokról”
Posted by adrianalcott
„Magyarországon úgy mondjuk, hogy csak akkor lehetsz jó európai, ha jó magyar vagy” (Orbán Viktor a Sternnek).
Márai Sándor
>”A „jó magyarok” figyeltek, neszeltek. Kezdetben, márciusban, kissé gyanakodtak is. – Jó lesz ez, sógor? – kérdezték egymástól halkan és összehajoltak. – Fog ez menni? Nem lesz baj belőle?… Aztán látták egy napon, hogy „megy a dolog”; az oroszok még messze voltak, Franciaországban, Belgiumban még a németek strázsáltak; a zsidók közel voltak, ki lehetett rabolni, meg lehetett gyilkolni őket. Erre a jó magyarok – miniszterek, államtitkárok, képviselők, jegyzők, szolgabírák, csendőrök, s a hozzájuk csatlakozott népség és katonaság – nekigyürkőztek, megpederték a bajszukat, s magyaros lendülettel nekiláttak az ügynek. S látták, hogy „megy…””

Márai Sándor: /Napló 1943-1944/(244-245.)

ORSZÁGIMÁZS à la MÁRAI A magyarság tekintélyes része jobboldali: ez gyakorlatilag a bugris, műveletlen, de erőszakos, kirekesztő, intoleráns, antiszemita népséget takarja, akik a Horthy-korszakban hatalmon voltak. (És 2010 óta megint hatalmon vannak!) A magyarság tulajdonképpen a szíve mélyén egy fasiszta (esetleg fasisztoid) csőcselék, aki végtelenül távol éli életét a „minőségtől”, minden tekintetben, s amint egy picit leveszik róla a pórázt és a szájkosarat, előjön az őrjöngő szélsőjobboldali.

„Az európai ember, hosszú időn át, nyugodt bizalommal ezt mondta: „Az én Istenem.” Aztán, váratlan felhördüléssel, komoran és fenyegető hangon ezt: „ Az én vallásom.” Majd, hadaró izgalomban, szajkolni kezdte: „Az én hazám, az én nemzetem.” Most, vérben forgó szemekkel, eszelős dadogással ezt gajdolja: „Az én fajtám.” Ebben a pillanatban szűnt meg európai ember lenni.” (Márai Sándor: Napló 1943–1944)

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

"A valódi nacionalizmus szép országa a léleknek. Megbecsül, megtűr maga mellett minden meleg érzést. A bölcsődal reminiszcenciájától az individium[!] büszke, de felséges önteltségéig. Minden meleg, emberi érzést. Az igazi nacionalizmus meghódít olyan lánglelket, mint a Jules Lemaitre-é. Kell benne legalább annyi igazságnak lenni hát, mint a világtestvériség fantazmájában, ami pedig olyan varázsos a krisztusi lelkekre.
Az újfajtájú nacionalizmus nem is nacionalizmus. Kátéját jezsuiták csinálhatták. Gyűlölet lángol sorai közül. Szavak burkolják célját. Indulatok pótolják a lelkét. A lepergett évszázadokat akarja összerázni. Sötét káoszt akar, melyben a járást csak ők tudják, a kiválóbbak…
Hogy a fiatal lelkekre vadásznak – nem csodáljuk. A magyar nevelés gyámoltalanságot nevel. Belénk olt egész légió lejárt, öreg igazságot. Gyámoltalanná tesz bennünket éppen a szavakkal szemben. És ők a szavakkal, a jelszavakkal vadásznak a fiatal lelkekre.
Az újfajtájú nacionalizmus posványa fenyegeti ezt a kis országot. Amennyi piszkos ere van – pedig sok van – a magyar életnek, mind ebben a posványban készül találkozni. Jaj azoknak, akik félrevezetve azt hiszik, hogy a náció életét ilyen erek táplálják."
/Ady Endre: Diákdolgok, Nagyváradi Napló 1901. szeptember 21./

a nagy hohoohooo 2024.06.30. 21:38:17

Lengyel László: Válaszúton
„Milyen hálátlan szerep lesz mind­azok szerepe, akiknek fel kell számolni a Nemzet, a Kereszténység, a Haza meghamisított eszményeit! Sajnálom őket” – írta Márai Sándor 1944-ben a naplójába. Szívesen vállalnám ezt a hálátlan szerepet a barátaimmal együtt. Csakhogy ez a felszámolás megvalósulhat véresen és brutálisan, vagy békésen és megállapodással.
Magyarország nem oszlik meg annak a gondolatnak a mentén, hogy az egyik oldalon az okosak, az észszerűen gondolkodók, a tiszták, a hősök, az ellenállók, a másikon pedig a buták, az őrült hívők, a tolvajok és erőszakoskodók, az árulók és kollaboránsok állnak. Bármennyire ez a látszat, nem vagyunk fehér-fekete ország. Bármennyit írtam a fejlett Pannóniáról és a fejletlen Hunniáról, nem vagyunk egymással szemben álló igaz pannonok és barbár hunok. Nemcsak azért, mert az ember lehet jó és tiszta, rossz és gonosz, de az emberek nem jók és tiszták, rosszak és gonoszok, hanem sokfélék és mások. Nemcsak azért, mert Pannónia tele hunokkal, s Hunnia pannonokkal, s bennünk is ott keveredik a pannon és a hun különböző arányban. Hanem azért, mert még vannak hidak, ha gyaloghidak is, amelyek egymás felé vezetnek, s amelyek felégetése végzetes megosztottságot eredményezne.Honnan hová vezetnek ezek a gyaloghidak? Ma az igazi választóvonal nem jobb- és baloldal, hanem az Oroszország felé menetelő Kelet-hívők és az Európa felé tekintő Nyugat-barátok között húzódik. Ez a Magyarország és a magyarok sorsát korszakosan eldöntő választás. „Különös magyar jelenség azonban az, hogy az ország történetének legújabb kori szakaszában, különösen pedig a 19. század végétől kezdve, döntő történeti pillanatokban, mindenekelőtt 1914–1920 között és 1938–1944 között végzetesen képtelennek bizonyult arra, hogy saját helyzetének valóságos adottságait és az ebből fakadó feladatokat meglássa (…) Vezetőkben és a közösség egyes tagjaiban döntő pillanatokban végzetesen hiányzott vagy megzavarodott a közösség érdekeinek felismerésére irányuló morális ösztön – ami nem valami misztikus kollektív jelenség, hanem a közösség egyes tagjainak ép ítélőképességéből tevődik össze –, s úgy látjuk, hogy más népek hasonló kritikus helyzetekben »ösztönösen« helyesebben, igazabban s a maguk közösségi érdekeiknek megfelelően viselkednek” – írta Bibó.

Orbán Viktornak és közvetlen hívei­nek már régen nincs morális, de most már politikai ösztöne sem. Elhiteti magával és környezetével, hogy már csak addig kell kitartani, amíg Donald Trumpot újraválasztják, és ezzel Magyarország a győztesek közé kerül. Ezért nem számít neki, hogy a mai Amerikában és Európában elszigetelődik,
nepszava.hu/3196008_lengyel-laszlo-valaszutonAz ami most itt folyik - ami nem egyszerűen egy rossz vezetés, hanem nyilt hazaárulás, anyagi célú nemzetrombolás - egyszerűen nem úszható meg!
süti beállítások módosítása