Rácz András: Tíz pontban Kollár Kinga megszólalásáról és hogy miért teljes ostobaság, amit a kormány állít
-------------------------------------------------------------------------------------------
Kollár Kinga megszólalása óta a kormány az EU-pénzek felfüggesztéséért most a Tiszát igyekszik hibáztatni, de ez tartalmilag teljesen megalapozatlan. A fő probléma ugyanis a kormányzati korrupció, nem az ellenzék. Fun fact: Orbán 2006-ban formálisan erősebb pozícióból, az Európai Néppárt egyik alelnökeként próbálta elérni ugyanazt, amiért most Kollárt (megalapozatlanul) hibáztatja.
.
1) Ott érdemes kezdeni, hogy a jogállamisági eljárás a kormány, nem pedig az ellenzék felelőssége. Az eljárás röviden arról szól, hogy az uniós adófizetők pénzének védelme érdekében fel lehet függeszteni bizonyos uniós források kifizetését annak a tagállamnak, ahol nem biztosított, hogy az uniós forrásokat az uniós jogszabályokkal összhangban költik el. Egyszerűen fogalmazva: azok ellen szól, akik korrupt módon használják fel az uniós pénzeket. Mivel az EU-nak mint klubnak az a szabálya, hogy nem illik lopni a közösből, ezért az, aki nem tartja be a klub szabályait és lop, számolnia kell a következményekkel. És ugye az uniós pénzek felhasználásáról (minimális kivétellel) mindenhol az épp aktuális kormány dönt, nem pedig az ellenzéki pártok. A korrupció elleni hatékony fellépés is a kormány feladata (lenne), ezért a jogállamisági eljárásért az ellenzéket hibáztatni teljesen megalapozatlan. Az eljárás részleteiről lásd az 1. hivatkozást a kommentekben.
.
2) Az eljárás elindításáról a Bizottság dönt, amit a tagállamokból (!) álló Európai Tanácsnak jóvá kell hagynia. Az Európai Parlamentnek a folyamatban csak véleményezési szerepe van, döntési jogköre nincs. Ergo, az, hogy Kollár Kinga, mint egyéni EP képviselő mit mond és mit nem, tartalmilag kb. irreleváns lenne még akkor is, ha az eljárás elindulásakor már az EP-ben lett volna (nem volt, lásd később). EU-s intézményi szempontból lényegében mindegy, hogy egy egyéni Európai Parlament képviselő mit mond a jogállamisági eljárásról.
.
3) A jogállamisági eljárás azért indult el tehát, mert nemcsak a Bizottság, de Magyarországon kívül az összes többi tagállam is úgy gondolta, hogy Magyarországon annyira súlyos a korrupciós helyzet, hogy indokolt a pénzek egy részének felfüggesztése. Az a korrupciós helyzet a probléma, amiről alapvetően a kormány tehet. Ez a történet ilyen értelemben egyébként a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági-és Külügyminisztérium, illetve az akkor még Varga Judit által vezetett Igazságügyi Minisztérium (ide tartoztak az EU-s ügyek) súlyos kudarca is, hiszen nem tudták elhárítani az eljárás megindítását.
.
4) A Fidesz azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a jogállamisági eljárás az ellenzék és a kormánnyal állítólag szemben álló civil szervezetek hibája lenne. Valójában azonban a Bizottság és a Tanács értelemszerűen nem csak a helyi civil szervezetektől és ellenzéki pártoktól tájékozódik. A Bizottság éves szinten készít egy ún. jogállamisági jelentést, amihez egyébként a tagállamok is tehetnek észrevételeket. Emellett figyelembe veszi az Európai Bíróság döntéseit és az Európai Számvevőszék jelentéseit, valamint más nemzetközi szervezetek ajánlásait is. Szóval nagyon nem úgy működik a dolog, hogy a sanda ellenzék suttog a még sandább Bizottság sanda füleibe és akkor abból rögtön döntés lesz.
(Olvasom, hogy Takács Péter államtitkár be akarja mutatni, hogy milyen kórházak felújítását akadályozta meg a Tisza… nos, őszintén remélem, hogy államtitkár úr simán „csak” hazudik, és nem annyira hülye, hogy komolyan azt gondolná, hogy a 720 fős EP-ban hét (!) darab tiszás képviselő bármit el tudna érni vagy meg tudna akadályozni…)
.
5) Magyarország ellen az az eljárás, ami ténylegesen a pénzek felfüggesztéséhez vezetett, 2022 áprilisában indult – két évvel a Tisza Párt megalakulása előtt. Könnyen belátható, hogy a folyamat 2022-es elindulásához a Tiszának vajmi kevés köze lehetett, mivel a párt csak 2024-ben jött létre. (Magyar Péter 2022-ben még a NER egyik funkcionáriusa volt, a jogállamisági eljárás – sikertelen - kezelésért felelős miniszter pedig a volt felesége, Varga Judit),
.
6) Az az Európai Parlament, amiben Kollár Kinga a Tisza Pártot képviseli, csak tavaly, a 2024-es EP választások eredményeként jött létre. A korábbi Európai Parlamentben sem a Tisza nem volt jelen, sem Kollár Kinga. Ergo, a Magyarország elleni jogállamisági eljárás 2022-es elindulásában definíció szerint nem játszhatott semmilyen szerepet sem Kollár, sem a Tisza Párt.
.
7) Kollár Kinga, mint egyéni EP képviselő nyilatkozott, nem pedig mint a Tisza Párt EP képviselőcsoportjának nevében és főleg a Tiszát is a soraiban tudó Európai Néppárt nevű politikai csoport (ez a frakciók neve az EP-ben) nevében. Egyénileg mondott valamit egy szakértői meghallgatáson, semmi több. Az egyes egyéni képviselők jelentőségét nem érdemes túlbecsülni – ami egyébként jó is, mert így a Deutsch Tamás-szerű figurák is csak korlátozottan képesek károkat okozni.
.
8. Érdemes elolvasni a teljes szövegét Kollár Kinga hozzászólásának (2. hivatkozás), a kormány ugyanis csak egy kivágott részletet próbál használni. Szakmai bizottsági meghallgatás volt (Költségvetési Ellenőrzési Bizottság), Kollár szakértőként nyilatkozott. Én is voltam ilyen helyzetben meghívott szakértőként az EP-ben is, a Bundestagban is, és más helyen is, úgyhogy tapasztalatból mondom: szakmailag teljesen korrekt volt a megszólalása. Elmondta a jogállamisági eljárás hatásait és hogy ez mit jelent a kormány és az ellenzék számára (negatív, illetve pozitív). Korrektül elmondta azt is, hogy a lakosság egészét hátrányosan érinti, hiszen egy csomó beruházás nem tud megvalósulni pénz hiányában.
Azt pedig, hogy hozzátette, hogy ő személy szerint bizakodik a 2026-os választásokat illetően… nos, Kollár EP képviselő. Az a dolga, hogy a pártja politikai álláspontját képviselje, a pártok célja pedig az, hogy választást nyerjenek. A fideszes Deutsch Tamás pont ugyanezt csinálta, amikor megpróbálta elérni, hogy a Helsinki Bizottság szakértőjét leszedjék a már elfogadott (!) napirendről - a különbség csak annyi, hogy Deutschnak ehhez nem volt joga, úgyhogy nyilván nem is sikerült neki. (Fun fact: az illető helsinkis szakértő a magyar Léderer András volt – tehát Deutsch Tamás magyar EP képviselőként egy magyar állampolgár EP-hozzászólását akarta volna megakadályozni… ennyit arról, hogy a Fidesz soha nem hallgattatna el senkit.)
.
9) Azért pikáns főleg a Fidesz vergődése, mert míg Kollár Kinga valódi jelentősége igen korlátozott (minden EP képviselőé az, egyénileg legalábbis), addig Orbán Viktor viszont volt miniszterelnökként, az Európai Néppárt alelnökeként próbálta elérni a Magyarországnak járó európai források felfüggesztését még 2006-ban. Ergo, formálisan erősebb pozícióból próbálta elérni ugyanazt, amiért most Kollárt hibáztatja (és amit viszont Kollár ténylegesen NEM próbált elérni). Érdemes elolvasni Orbán vonatkozó beszédét (3. forrás). Ennek tükrében már-már patologikus, hogy a most pénteki rádióbeszédében specifikusan szégyellni valónak nevezte Kollárt. Szerencsére 2006-ban Orbán sem volt döntési helyzetben.
.
10) Összességében az, ami az elmúlt néhány napban a magyar médiatérben kormányzati oldalról zajlik, egy teljesen megalapozatlan, nettó hazugságözön. Nem az hangzott el, amit állítanak, nem úgy hangzott el, és nem is azt jelenti. A kormányzati sajtómunkások között nyilván van elég sok olyan, akik annyira buták, hogy TÉNYLEG nem tudják, hogy nem a valóságot mondják, pl. Mandiner, Megafon és környéke (végülis, miért kellene tudnom a jogállamisági eljárás részleteit, ha már beszélek róla, nem? ) … de mivel nem a saját véleményüket mondják, hanem azt, amit utasításba kapnak, ezért ez tartalmilag irreleváns. És persze az is hazugság, hogy ez egy újabb öszödi beszéd lenne. Gyurcsány öszödi beszédének volt valóságalapja és igen, szerintem is le kellett volna mondania utána. A Kollár beszéde körüli balhé viszont teljesen koholt.
Summa: hazugság az egész történet, az elejétől a végéig. Ebből következik az is, hogy a sztori mintegy mellékhatásként beárazza mindazokat, aki tovább próbálják ismételgetni. És akkor is hazugság marad, ha tüntetnek érte.
.
Az uniós pénzek azért nem jönnek, mert a kormány végletesen korrupt és ráadásul az EU által elvárt, korrupció elleni intézkedéseket sem hajlandó teljesíteni. Ehhez az ellenzéknek lényegében semmi köze nincs.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Kollár Kinga megszólalása óta a kormány az EU-pénzek felfüggesztéséért most a Tiszát igyekszik hibáztatni, de ez tartalmilag teljesen megalapozatlan. A fő probléma ugyanis a kormányzati korrupció, nem az ellenzék. Fun fact: Orbán 2006-ban formálisan erősebb pozícióból, az Európai Néppárt egyik alelnökeként próbálta elérni ugyanazt, amiért most Kollárt (megalapozatlanul) hibáztatja.
.
1) Ott érdemes kezdeni, hogy a jogállamisági eljárás a kormány, nem pedig az ellenzék felelőssége. Az eljárás röviden arról szól, hogy az uniós adófizetők pénzének védelme érdekében fel lehet függeszteni bizonyos uniós források kifizetését annak a tagállamnak, ahol nem biztosított, hogy az uniós forrásokat az uniós jogszabályokkal összhangban költik el. Egyszerűen fogalmazva: azok ellen szól, akik korrupt módon használják fel az uniós pénzeket. Mivel az EU-nak mint klubnak az a szabálya, hogy nem illik lopni a közösből, ezért az, aki nem tartja be a klub szabályait és lop, számolnia kell a következményekkel. És ugye az uniós pénzek felhasználásáról (minimális kivétellel) mindenhol az épp aktuális kormány dönt, nem pedig az ellenzéki pártok. A korrupció elleni hatékony fellépés is a kormány feladata (lenne), ezért a jogállamisági eljárásért az ellenzéket hibáztatni teljesen megalapozatlan. Az eljárás részleteiről lásd az 1. hivatkozást a kommentekben.
.
2) Az eljárás elindításáról a Bizottság dönt, amit a tagállamokból (!) álló Európai Tanácsnak jóvá kell hagynia. Az Európai Parlamentnek a folyamatban csak véleményezési szerepe van, döntési jogköre nincs. Ergo, az, hogy Kollár Kinga, mint egyéni EP képviselő mit mond és mit nem, tartalmilag kb. irreleváns lenne még akkor is, ha az eljárás elindulásakor már az EP-ben lett volna (nem volt, lásd később). EU-s intézményi szempontból lényegében mindegy, hogy egy egyéni Európai Parlament képviselő mit mond a jogállamisági eljárásról.
.
3) A jogállamisági eljárás azért indult el tehát, mert nemcsak a Bizottság, de Magyarországon kívül az összes többi tagállam is úgy gondolta, hogy Magyarországon annyira súlyos a korrupciós helyzet, hogy indokolt a pénzek egy részének felfüggesztése. Az a korrupciós helyzet a probléma, amiről alapvetően a kormány tehet. Ez a történet ilyen értelemben egyébként a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági-és Külügyminisztérium, illetve az akkor még Varga Judit által vezetett Igazságügyi Minisztérium (ide tartoztak az EU-s ügyek) súlyos kudarca is, hiszen nem tudták elhárítani az eljárás megindítását.
.
4) A Fidesz azt a látszatot próbálja kelteni, hogy a jogállamisági eljárás az ellenzék és a kormánnyal állítólag szemben álló civil szervezetek hibája lenne. Valójában azonban a Bizottság és a Tanács értelemszerűen nem csak a helyi civil szervezetektől és ellenzéki pártoktól tájékozódik. A Bizottság éves szinten készít egy ún. jogállamisági jelentést, amihez egyébként a tagállamok is tehetnek észrevételeket. Emellett figyelembe veszi az Európai Bíróság döntéseit és az Európai Számvevőszék jelentéseit, valamint más nemzetközi szervezetek ajánlásait is. Szóval nagyon nem úgy működik a dolog, hogy a sanda ellenzék suttog a még sandább Bizottság sanda füleibe és akkor abból rögtön döntés lesz.
(Olvasom, hogy Takács Péter államtitkár be akarja mutatni, hogy milyen kórházak felújítását akadályozta meg a Tisza… nos, őszintén remélem, hogy államtitkár úr simán „csak” hazudik, és nem annyira hülye, hogy komolyan azt gondolná, hogy a 720 fős EP-ban hét (!) darab tiszás képviselő bármit el tudna érni vagy meg tudna akadályozni…).
5) Magyarország ellen az az eljárás, ami ténylegesen a pénzek felfüggesztéséhez vezetett, 2022 áprilisában indult – két évvel a Tisza Párt megalakulása előtt. Könnyen belátható, hogy a folyamat 2022-es elindulásához a Tiszának vajmi kevés köze lehetett, mivel a párt csak 2024-ben jött létre. (Magyar Péter 2022-ben még a NER egyik funkcionáriusa volt, a jogállamisági eljárás – sikertelen - kezelésért felelős miniszter pedig a volt felesége, Varga Judit),
.
6) Az az Európai Parlament, amiben Kollár Kinga a Tisza Pártot képviseli, csak tavaly, a 2024-es EP választások eredményeként jött létre. A korábbi Európai Parlamentben sem a Tisza nem volt jelen, sem Kollár Kinga. Ergo, a Magyarország elleni jogállamisági eljárás 2022-es elindulásában definíció szerint nem játszhatott semmilyen szerepet sem Kollár, sem a Tisza Párt.
.
7) Kollár Kinga, mint egyéni EP képviselő nyilatkozott, nem pedig mint a Tisza Párt EP képviselőcsoportjának nevében és főleg a Tiszát is a soraiban tudó Európai Néppárt nevű politikai csoport (ez a frakciók neve az EP-ben) nevében. Egyénileg mondott valamit egy szakértői meghallgatáson, semmi több. Az egyes egyéni képviselők jelentőségét nem érdemes túlbecsülni – ami egyébként jó is, mert így a Deutsch Tamás-szerű figurák is csak korlátozottan képesek károkat okozni.
.
8. Érdemes elolvasni a teljes szövegét Kollár Kinga hozzászólásának (2. hivatkozás), a kormány ugyanis csak egy kivágott részletet próbál használni. Szakmai bizottsági meghallgatás volt (Költségvetési Ellenőrzési Bizottság), Kollár szakértőként nyilatkozott. Én is voltam ilyen helyzetben meghívott szakértőként az EP-ben is, a Bundestagban is, és más helyen is, úgyhogy tapasztalatból mondom: szakmailag teljesen korrekt volt a megszólalása. Elmondta a jogállamisági eljárás hatásait és hogy ez mit jelent a kormány és az ellenzék számára (negatív, illetve pozitív). Korrektül elmondta azt is, hogy a lakosság egészét hátrányosan érinti, hiszen egy csomó beruházás nem tud megvalósulni pénz hiányában.
Azt pedig, hogy hozzátette, hogy ő személy szerint bizakodik a 2026-os választásokat illetően… nos, Kollár EP képviselő. Az a dolga, hogy a pártja politikai álláspontját képviselje, a pártok célja pedig az, hogy választást nyerjenek. A fideszes Deutsch Tamás pont ugyanezt csinálta, amikor megpróbálta elérni, hogy a Helsinki Bizottság szakértőjét leszedjék a már elfogadott (!) napirendről - a különbség csak annyi, hogy Deutschnak ehhez nem volt joga, úgyhogy nyilván nem is sikerült neki. (Fun fact: az illető helsinkis szakértő a magyar Léderer András volt – tehát Deutsch Tamás magyar EP képviselőként egy magyar állampolgár EP-hozzászólását akarta volna megakadályozni… ennyit arról, hogy a Fidesz soha nem hallgattatna el senkit.)
.
9) Azért pikáns főleg a Fidesz vergődése, mert míg Kollár Kinga valódi jelentősége igen korlátozott (minden EP képviselőé az, egyénileg legalábbis), addig Orbán Viktor viszont volt miniszterelnökként, az Európai Néppárt alelnökeként próbálta elérni a Magyarországnak járó európai források felfüggesztését még 2006-ban. Ergo, formálisan erősebb pozícióból próbálta elérni ugyanazt, amiért most Kollárt hibáztatja (és amit viszont Kollár ténylegesen NEM próbált elérni). Érdemes elolvasni Orbán vonatkozó beszédét (3. forrás). Ennek tükrében már-már patologikus, hogy a most pénteki rádióbeszédében specifikusan szégyellni valónak nevezte Kollárt. Szerencsére 2006-ban Orbán sem volt döntési helyzetben.
.
10) Összességében az, ami az elmúlt néhány napban a magyar médiatérben kormányzati oldalról zajlik, egy teljesen megalapozatlan, nettó hazugságözön. Nem az hangzott el, amit állítanak, nem úgy hangzott el, és nem is azt jelenti. A kormányzati sajtómunkások között nyilván van elég sok olyan, akik annyira buták, hogy TÉNYLEG nem tudják, hogy nem a valóságot mondják, pl. Mandiner, Megafon és környéke (végülis, miért kellene tudnom a jogállamisági eljárás részleteit, ha már beszélek róla, nem?
) … de mivel nem a saját véleményüket mondják, hanem azt, amit utasításba kapnak, ezért ez tartalmilag irreleváns. És persze az is hazugság, hogy ez egy újabb öszödi beszéd lenne. Gyurcsány öszödi beszédének volt valóságalapja és igen, szerintem is le kellett volna mondania utána. A Kollár beszéde körüli balhé viszont teljesen koholt.Summa: hazugság az egész történet, az elejétől a végéig. Ebből következik az is, hogy a sztori mintegy mellékhatásként beárazza mindazokat, aki tovább próbálják ismételgetni. És akkor is hazugság marad, ha tüntetnek érte.
.
Az uniós pénzek azért nem jönnek, mert a kormány végletesen korrupt és ráadásul az EU által elvárt, korrupció elleni intézkedéseket sem hajlandó teljesíteni. Ehhez az ellenzéknek lényegében semmi köze nincs.
