• Mivel Oroszország agresszor volt, ezért meg kell büntetni.
• Miközben megtarthatja az általa elfoglalt ukrán területeket - beleértve a Krím félszigetet is – aközben, ennek fejében, ki kell ürítenie Kalinyingrádot és át kell adni ezt a beékelődést az Európai Uniónak.
• Hogy semmiképpen se ismétlődhessék meg egy hasonló Európa-ellenes orvtámadás, ezért műszaki határzárat kell létesíteni az Európai Unióval és Ukrajnával közös orosz és belarusz határszakaszokon, valamint a határellenőrzés érdekében egy geoszinkron műholdat kell feljuttatni a terület fölé.
• Amennyiben az orosz fél vonakodik teljesíteni a békefeltételeket, úgy le kell foglalni a nyugat-európai és amerikai bankokban tartott összes orosz állami-, és magánvagyont és abból egy meghatározott ütemben (például naponta) és nagyságrendben (például százmillió dollár értékben) át kell utalni összegeket, - kártalanítás céljából - az Ukrán Nemzeti Bankba.

Több, mint hetven éve átok ül a magyar gazdaságpolitikán. A döntési helyzetben lévő, a gazdasági-, és országismerettel nem rendelkező, a gazdasághoz nem értő politikusaink az ötvenes években a „vas és acél országát” akarták felépíteni, ma pedig a nyersanyag, energia-, és vízhiányos Magyarországon egy „autó és akkugyártó nagyhatalmat” hoznának létre, aminek újabb állomása a kecskeméti Mercedes üzem kibővítése lesz.

A hangsúly Orbánnál/Szijjártónál a „nagyhatalom” szón van. A rossz úri beidegződéseket követő magyar jobboldal számára nincs fontosabb dolog a nagyság látszatánál, annál, hogy az orbáni vezetés valami világraszólót csináljon - méghozzá „huszáros vágással” - akkor is, ha abba az ország belerokkan.

De nemcsak az abnormális kisebbrendűségi érzés vezet rossz döntésekhez, hanem az illiberális rendszerekre jellemző „férfiatlanság látszatától való” páni félelem is! A magukat a „nőies, tehát a dekadens liberalizmussal” szemben pozícionáló macsó, jobboldali politikusok gazdasági stratégiáját mintha a serdülő fiúgyermekek ízlésvilága határozná meg: építsünk minél több focistadiont, gyártsunk minél több fegyvert, autóalkatrészt és főleg autót!

https://24.hu/belfold/2025/08/03/szijjarto-mercedes-legnagyobb-autogyar-magyarorszag/

Megjegyzések Schmidt Máriának az MCC Feszten elhangzott alábbi kijelentésével kapcsolatban: „Évtizedekkel ezelőtt fel kellett volna venni Ukrajnát és Oroszországot az unióba, mert akkor lenne egy olyan európai térség, amely önállóan fel tud lépni.”

• Való igaz, hogy Franciaország civilizációs küldetésében hívő De Gaulle elnök szívesebben látott volna egy európaias Szovjet-Oroszországot a francia dominanciájú európai nemzetek szövetségében, mint a riválisnak tekintett angolszász hatalmakat. De a második világháborút követően a háború két győztese; az Egyesült Államok és a Szovjetunió diktált Európának és azt felosztották maguk közt.
• A szlavofil-pravoszláv-kommunista „világot megváltani akaró” orosz politika Sztálintól Putyinig az „istentelen, a parlamentarizmusban elpuhult, dekadens”, Atlanti-óceánig tartó, Európát leigázandónak tartotta és tartja. A kialakult kölcsönös bizalmatlanság közepette aztán komolyan szóba sem jöhetett a merev orosz hadiállam beillesztése az európai, piacgazdasági környezetbe.
• Ukrajna megpróbált a saját erejéből „tábort választani” és az Európai Unióhoz, valamint a NATO-hoz közeledni, de láthatjuk, hogy ennek mi lett a következménye: imperialista orosz válaszcsapás. 
• Amióta nem Szovjet-Oroszország, hanem Kína jelenti legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok hegemóniájára azóta Amerika egyre inkább igyekszik eltávolodni az Európai Uniótól és mellesleg a közel-keleti válsággóctól. De, amiképpen az önálló izraeli hadiipar és védelmi képesség megerősödött, olyképpen kellene az elkényelmesedett és nem „uniószerűen” egységes Európai Uniónak saját ütőképességét felfejlesztenie! Azt akár jó előjelnek is vehetjük, hogy az európai Bizottság élén egy volt hadügyminiszter, Ursula von der Leyen áll.
• Már csak az a kérdés, hogy - Schmidt Mária logikáját követve - Orbán Viktor miért ellenséges azzal az Ukrajnával szemben, amelynek hatalmas erőforrásai révén egy olyan európai térség jöhetne létre, amely még önállóbban tudna fellépni a világpolitikában? A Fidesz miért vádolja „Brüsszelt” egyszerre teszetoszasággal és államszerű szuverenitásra való törekvéssel? Vajon miért akar Schmidt Mária „Nagy-Európát” és ugyanakkor Orbán Viktor „Kis-Európát”?

Orbán ugyan normálisan kormányozni nem tud, csak ahhoz ért, hogy a maga hasznára fordítsa a konfliktusokat. Bármi is fog történni a következő hónapokban Trump, Putyin és Hszi Csin-ping közt azt fel fogja használni a belpolitikában Magyar Péter ellen…

Bukott „világpolitikai tényezőként” már csak a sz.rkeverésre futja a tehetségéből.

Most látszik csak igazán, hogy mennyire voltak rövid távú, taktikai célokat szolgáló „politikai termékek” a Fidesz által 2002-ben létrehozott Polgári Körök! Orbán stratégiájában nem volt és ma sincs helye a hálózati jellegű, decentralizált, civil jellegű szerveződésnek!

Orbán eleve nem egy „civakodó”, parlamentáris-köztársasági modellben gondolkodott, hanem a kézivezérléses hierarchikus, a bevett egyházakat is magában foglaló, egynemű nemzetállamban. Aztán a kétharmados győzelmek révén lehetővé vált számára egy, - ha többre nem is alkalmas, de a saját hatalmát újratermelni képes - pártállam kiépítése. Így érkezünk el 2025-höz, amikor a Fidesz a belpolitikai válság miatt vissza akarna térni a már egyszer bevált „polgári körök” sémához… ám a helyzet közben teljesen megváltozott. Nem lehet 15 évi enyveskezű, tekintélyuralmi kormányzás után újra előadni a már lejárt lemezt, hogy: „jaj, ha netán a keleti kötődésű liberál-kommunisták kerülnének a hatalom közelébe, akkor csak Orbán képes megmenteni a magyarságot a nemzetet egyedül képviselő „szabadság kisköreivel”, mert mindez Magyar Péter mellett már nem működik, sőt nevetséges.

De itt többről, másról is szó van; méghozzá a nacionalista, korlátolt nemzetállami paradigma válságáról!

A „patrióta” látószög helyett egyre inkább előtérbe kerül, főleg a klíma-, és környezetvédelmet komolyan vevő fiatal generációk esetében, egyfelől a globális biológiai sokszínűséget megőrizni kívánó szemlélet, másfelől a helyi, nemzetállami szint alatt lévő lokális politika. Az új „hálózatos politika” paradigmája a vertikális, hierarchikus logika helyett a horizontális, régiókhoz való lokálpatrióta kötődésnek kedvez. A digitális kommunikáció elterjedése maga után vonta a hatalmi piramisok lelapítását: egyre kevesebb a közvetítő (egyben hír-ellenőrző) közeg és egyre több a közvetlen megszólítás, megszólalás és párbeszéd.

Az ipari forradalom idején létrejött merev intézményrendszer és bürokratikus pártstruktúra helyébe egyre inkább önszerveződő, koordinált, helyben cselekvő platformok jönnek létre, mint például a TISZA Szigetek. A Fidesz képtelen átlépni a saját hierarchikus-konzervatív árnyékát, ily módon Magyarországon egyszerre létezik 2026-ig egy „ó-ellenzék” és egy „avítt, lejárt szavatosságú kormányerő”…

Csak nem a bebörtönzött Karácsony lesz korunk Táncsics Mihálya, akit a 2026-os választási győzelem után Budapest népe örömünnep közepette kiszabadít a börtönéből?!

Íme az Egyesül Államokban élő George Lazar írása: "Ne legyenek illuzióik! Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét, a magyar nyomozó hatóság gyanúsítottként idézte be és a kihallgatására a jövő héten kerül sor.