Komolyan azt hiszi Orbán, hogy a külpolitikai akrobata mutatványai elfeledtetik, hogy uralma alatt lett Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa?

A „Patrióta” pártcsalád nem más, mint a nacionalizmust újratermelő nemzetállami bürokráciák védekező jellegű pótcselekvése, akkor amikor a demokrácia érvényesüléséhez önkormányzó lokálpatriotizmusra volna szükség és amikor a világ túlnépesedéséből és a klímaválságból fakadó problémákra globális, de legalább kontinensnyi megoldásokra volna szükség!

A felkorbácsolt nacionalizmus egyfelől a valósággal szembenézni gyáva struccpolitika, másfelől a szorongást és a tehetetlenségét háborús fenyegetéssel és kardcsörtetéssel leplező politikai manipuláció.

Káncz Csaba jelenti:  

Michelle Obama 50%-39%-kal veri Trumpot egy hipotetikus mérkőzésen - derül ki a Reuters/Ipsos új felméréséből.

Róla van szó: 

Nem akar Európai Egyesült Államokat Orbán - erről beszélt az uniós elnökség kapcsán celebrált szentmisét követően a közmédiának.

Amit viszont nem mondott el, de sejteni lehet, hogy amennyiben sikerül elfoglalnia Brüsszelt, úgy bevezetné az egyházak által megszentelt állami és diktátori teljhatalmat és betiltaná a Felvilágosodás istentelen eszméit!

És amiképpen a nemzetállam Ura testi fenyítést alkalmazhat a sátáni Nyugatot majmoló ellenzék tagjaival szemben, olyképpen minden családfőnek jogában áll majd a családon belül, bármilyen tiszteletlenség esetén, veréssel büntetni a neki teljes mértékben alávetett asszonyt és gyereket!

Nincs szükség iskolára, tudományra és az embereket puhány liberálissá torzító kultúrára! Az idegen hatalmak befolyása alá került civilek tették erkölcstelenné és dekadenssé Európát, ezért Európa érdekében új, katonás rendre lesz szükség!

A nemzetállam Urának kell engedelmeskednie mindenkinek, a társadalmi, egyházi és katonai hierarchiában betöltött szerepe és beosztása szerint. Ettől lesz szilárd a társadalmi rend: a szegények hetedíziglen szolgálók és nyomorultak maradnak, ugyanakkor hála a belügyekbe való be nem avatkozás és a nemzetállamok egymástól való elszigeteltségének; a gazdagok utódai – ó micsoda öröm! – hetedíziglen is főméltóságok maradnak…:)

 Helyzet van

2024 június 30-án Bécsben közös sajtótájékoztatón jelentette be Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt elnöke, Andrej Babis volt cseh miniszterelnök és Orbán Viktor egy pártszövetséget „Európa csodálatos nemzeteinek erősítésére”.

110 év óta mérgezi a világot a közép-európai sovinizmus, ami az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-es Szerbia-ellenes hadüzenetével kezdődött, aztán az osztrák származású Hitler hatalomra kerülésével, majd a Kelet-Európát bekebelező sztálinista „nagyorosz világmegváltó nacionalizmussal” (tradicionálisan „kisoroszoknak” hívták az ukránokat) folytatódott… így érkeztünk el a mához, amikor az Európai Unió egységét a „Nemzetek Európája” ideológiájával akarják aláaknázni – a nagyorosz pravoszláv világmegváltó Putyin érdekeivel összhangban - a volt Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiból érkező populista politikusok.

Előtörténet

A Kelet és a Nyugat között elterülő „Köztes-Európa” azért játszik főszerepet az elmúlt száz év politikai és háborús konfliktusaiban, mert instabil. Mivel soha nem volt erős, öntudatos polgársága (vagy azok etnikai szempontból „idegenek” voltak: zsidók, svábok, görögök, szerbek, örmények), ezért az állami alkalmazásban lévő polgárság volt túlsúlyban. Ez az „állam-közvetlen” polgárság egyszerre volt örököse a regionalizmus, a sokféle vallást toleráló feudális abszolutizmusnak és a modern nemzetállamnak. De Nyugat-Európa polgári demokráciáit olyanok is csodálták, mint az anglomán Horthy Miklós, ugyanakkor a tisztikar és a hivatalnoki kar számára taszító volt a „vitatkozó, totojázó” parlamentarizmus. Úgy látták - és látják ma is sokan - hogy a válságos helyzetekre csak a szuverén, despotikus Hadiállam a megoldás. Ez annál is inkább kézenfekvő volt, mert a nemzetgazdaság rossz kormányzása, egész osztályok és népek kifosztása esetén mindent a háborús vészhelyzetre lehetett fogni, sőt a vészhelyzet ürügyet adott a még nagyobb centralizációra… Természetesen a Hadiállam háborúkat is indíthatott, amely amellett, hogy elterelte a figyelmet az életszínvonal romlásáról „dicsőséget szerzett” a diktátornak.

Perspektívák

A militarista Hadiállamok népszerűsége abban rejlik, hogy leegyszerűsítik a valóságot, mondván a cél: a nemzet függetlensége, illetve a nemzetállam terjeszkedése; aki pedig ezt vitatja az hazaáruló. Ez a 19. században még talán elment, de a 21. században már semmiképp; a nemzeti szemellenzővel rendelkező közemberek és politikusok rossz kérdésre rossz választ adnak!

Egy ország a mozgásterét és befolyását ma már nem a határok kiterjesztésével tudja növelni, hanem a világpiaci sikereivel. Egyáltalán, az olyan kis, tőkeszegény országok, mint Csehország, Ausztria és Magyarország csak egy világhatalmi blokkban képesek igazán érvényesülni! (Az első világháború legtragikusabb következménye, Trianon mellett, az Osztrák-Magyar Monarchia helyén létrejött sok kis nacionalista/antiszemita hadiállam volt.)

A 21. század korparancsa az, hogy el kell vetni a kétdimenziós; a határok mögé bezárkózó, vagy azok „tologatásán” alapuló politikát és át kell térni a háromdimenziós; kontinensnyi, vagy egyenesen a bolygó szintű ökoszisztémában való gondolkodásra. Világossá kell tenni mindenki számára, hogy a bioszféra pusztulását nem lehet a nemzetállamok szintjén megakadályozni! 

Káncz Csaba jelenti: „Közszereplőknek minősített a bíróság jobboldali véleményvezéreket, akiknek civilek kutatnák a titkosszolgálati múltját.  Azt akarják tudni, hogy az Oroszországgal szimpatizáló jobboldali megmondóemberek, Nógrádi György, Georg Spöttle, Ómolnár Miklós, Stier Gábor, Bogár László, Stefka István együttműködtek-e korábban a kommunista titkosszolgálatokkal.  https://magyarnarancs.hu/belpol/kozszereploknek-minositett-a-birosag-jobboldali-velemenyvezereket-akiknek-civilek-kutatnak-a-titkosszolgalati-multjat-269026

Megjegyzés: az egykori kommunista ügynökök zavartalanul álltak vissza Oroszország Anyácska információs hadviselésének szolgálatába.”

Az Európai Unió tagállamainak vezetői arról döntöttek 2023-ban Granadában, hogy az alábbi témáknak kell kiemelt szerepet biztosítani a következő ötéves ciklusban: „globális szerepvállalás”, „bővítés”, „migráció”, „energia”, „biztonság és védelem”, valamint „ellenállóképesség és versenyképesség”.

Abban az évtizedben, amikor a világ többpólusúvá válik és a klímakatasztrófa következtében népmozgások várhatók a világ politikusainak nagy része – engedve a tömeglélektan törvényszerűségeinek – az alaktalan zavart és szorongást megfogható háborús konfliktusokkal kívánják „csillapítani”. (Ehhez hasonló történt az 1930-as nagy világgazdasági válság idején is, amikor a tömegembernek az agresszív fasizmus és a magabiztos kommunizmus még mindig jobb alternatívának tűnt lélektani szempontból, mint a kapaszkodó nélküli, végtelen bizonytalanság.)

Tehát ebben a háborúkkal terhes időszakban Európa akkor jár el helyesen, ha erőt és kiutat mutat a válságból!

• Globális szerepvállalás – A majd félmilliárd lakosú EU-nak tekintélyt kell kivívnia a többi világhatalom közt, ezért nem játszhatja tovább az Egyesült Államok „kistestvérének” szerepét; a saját lábára kell állnia… Ennek a javasolt menetrendje:
  • az erő az egységből születik, tehát a globális szerepvállaláshoz szükség lenne egy új alkotmányozási folyamat beindítására, amelynek a végcélja az autonóm régiókra épülő Európai Köztársaság kialakítása volna; közvetlen európai parlamenti-, és európai köztársasági elnökválasztással.
  • A NATO-ban az Európai Köztársaságnak, az Egyesült Államokkal egyenrangú partnerként, saját ütőképes haderővel és kibervédelmi képeséggel kellene rendelkeznie.
  • Az európai civilizációnak már ma is kitapintható három megkülönböztető sajátosságát kéne még jobban kidolgozni és felmutatni a világ számára:
    • Nemcsak a megosztó és rivalizálásra késztető nemzetállamiság leépítése lenne fontos, hanem a Bioszféra védelme is!
    • Nemcsak a jogállamiság fontos, hanem a szociális igazságosság kérdése is, vagyis a gazdagok vagyoni és örökösödési adóinak megemelésével létrejövő pénzügyi alapból kellene kiutalni az emberhez méltó életet biztosító minimális alapjövedelmet minden európai állampolgárnak.
    • Európa már ma is élen jár a digitális szabályozás terén és a továbbiakban is arra kellene törekednie, hogy az amúgy elfogulatlan, előítélet-mentes Mesterséges Intelligenciát beépítse a konfliktusok kezelésébe oly módon, hogy a M.I. ágenseit, a törvényi algoritmusok alapján, „ügyészi” és „védői” szerepben alkalmazza, miközben a végső döntést az emberi mérlegelésre és bölcsességre bízná.
  • Európának javaslatot kellene tennie az ENSZ átalakítására, hogy az levethesse a második világháború végén kialakult és mára elavult jellegét és a többpólusú világnak megfelelően a Világhatalmi Pólusok, valamint a Bioszféra érdekeit szem előtt tartó tudósokból, papokból, művészekből stb. álló Ombudsmani Tanács együtt alkothassa azt a (mai Biztonsági Tanácshoz hasonló) testületet, amely a földi bioszféra és benne az emberi civilizáció hosszú távú fennmaradását garantáló intézménnyé válna.
• Bővítés – Európának erősnek és nagynak kell lennie! Vissza kell fogadni a Brexittel zsákutcába került Egyesült Királyságot (és azt, ami megmarad a Brit Nemzetközösségből). Európának szoros szövetséget kell kiépíteni a Földközi-tenger térségében élő arab és zsidó néppel, valamint a kelet-európai szláv és nem szláv etnikumokkal.
• Migráció – Csak olyan betelepülni szándékozó kaphatna európai állampolgárságot, aki magáévá teszi a nem vallási jellegű, az egyéni szabadságot és a természeti környezetet tiszteletben tartó köztársasági alapeszményt.
• Energia – Az Európai Unió, mint minden más civilizáció, addig marad virágzó, ameddig az ivóvíz, az élelmiszer és az energia mindenki számára olcsón elérhető. Ebből következően ajánlatos a többlábon állás; a megújuló energiaforrások mellett szükség lesz az atomenergiára, az élelmiszertermelésben a klíma felmelegedését elviselni képes genetikailag módosult növényzeten alapuló mezőgazdaságra és a használt vizek tisztítására, illetve újrahasznosítására.
• Biztonság és védelem – Itt a legsürgősebb feladat az ellenséges digitális behatolás ellen nehezen védhető nemzetállami védelmi kapacitásának felváltása lesz egy hatékony, kontinentális kibervédelemmel. Ha ez biztosítva lesz, akkor nyugodtabbak lehetünk az energiabiztonság és az ellenséges dezinformáció elleni védelem tekintetében is.
• Ellenállóképesség és versenyképesség – Az innováció hajtómotorja az oktatás és a motiváció. Olyan iskolai modellre lesz szüksége Európának a 21. században, amelyben valódi esélyegyenlőség talaján történik a tehetséggondozás. Vagyis egyfelől a finn-modellhez hasonló ingyenes, magas színvonalú közoktatásra lesz szükség, másfelől a kínai mandarin-vizsgákhoz hasonló megmérettetésre; amelyre bárki jelentkezhet és amelynél nem a bemagolt tudás mennyisége a mérvadó, hanem az abból hasznosuló problémamegoldó, empatikus, művészi és etikus emberi minőség – mert csak ezekkel az erényekkel maradhat az emberi elme versenyképes a Mesterséges Intelligenciával szemben Európában és a világon mindenütt.

„Orbán a héten közölte, hogy Magyarország kész támogatni Mark Rutte jelölését a NATO-főtitkári posztjára, miután Orbán szerint a távozó holland miniszterelnök megerősítette, hogy kinevezése esetén támogatni fogja Magyarország kimaradását a NATO ukrajnai műveleteiből. Csakhogy az Orbán által kiharcolt garancia valójában olyasmit garantál, ami alanyi jogon eleve adott egy NATO-tagállam, így Magyarország számára is.” - Akkor viszont mi motiválhatta Orbánt, akinek a csőcselék-sajtója szerint a Soros-birodalom által vezérelt Mark Rutte hazug, pedofíliát és zoofíliát támogató, nagyképű nyugati szarjankó? (telex.hu/zacc/2024/06/21/mi-utott-orban-viktorba-hogy-egy-nagykepu-szarjankora-bizna-a-nato-t)

A „nagyképű nyugati” annyit tesz, hogy kritizálta a magyar jogállam leépítését. Ez a kritika szegény Varga Judit számára érthetetlen volt, mert hiszen formailag minden jogszerű volt: a parlamenti kétharmad Orbán minden gazságát igazolta, törvényesítette, akkor meg mit akar az Európai Unió? Minden le volt papírozva, nem ez jelenti a jogállamot? (Nem.) 

De Orbán számára nem az idealista „nagyképű nyugati” jelenti az igazi veszélyt, hanem az a kelet-európai politikus, aki átlát rajta, aki ismeri a fajtáját, mint a rossz pénzt és megvesztegethetetlen!

Ezért gyűlölte Orbán a „politikai értékek és átláthatóság” téma biztosát Vera Jourovát, ezért tett meg mindent, hogy az Európai Ügyészség vezetője Laura Codruta Kövesi ne lásson bele a piszkos lapjaiba és ezért nem akarta, hogy a román államfő Klaus Iohannis legyen a NATO főtitkára!

A kelet-európai politikusok, eltérően sok nyugat-európai kollégájuktól, általában messze nem "liberális balekok", ezért választotta Orbán (feltehetően Putyin engedélyével) a számára kisebbik rosszat ; Mark Rutte-t.