1.) A rendszerváltás első dominóját a kommunista Gorbacsov döntötte le, mert a Szovjetunió és vele együtt az egész szocialista tábor elvesztette a hidegháborút. Lemaradtunk életszínvonalban, mert a Szovjetunió erején felül fejlesztette a hadseregét (mint ma Oroszország) és a szocialista társadalmak életszínvonala alacsony szinten stagnált.
2.) Ráadásul a technikai-technológiai lemaradás már a haderő ütőképességét is fenyegette.
3.) Ezért Gorbacsov úgy döntött, hogy "kiegyezik" az Egyesült Államokkal... nem fokozza a fegyverkezési versenyt, hanem igyekszik emelni az életszínvonalon és engedni szabadságjogokat érvényesülni. Ezt abban a tudatban tette, hogy meg volt győződve a szocializmus felsőbbrendűségéről a kapitalizmussal szemben.
4.) A szellem kiszabadult a palackból, ugyanolyan láncreakció indult be, mint Csernobilban: az orosz-szovjet imperializmussal szemben fellázadtak nemcsak a csatlós államok, hanem a különböző tagköztársaságok is. A legtöbb szenvedést elszenvedett baltiak először... de jöttek aztán a déli, muzulmán radikálisok által fellázított muszlimok.
5.) 1991-ben megszűnt a Szovjetunió. És vele együtt hamarosan a KGST.
6.) Megyszűnt a zárt belső tervpiac, amelyben mindenki a rossz minőségű áruit rossz minőségű árukért cserélhetett.
7.) A tőkeszegény Magyarország olyan gazdaságszerkezettel rendelkezett, amely nem volt képes a világpiacon jól eladható termékeket előállítani... modernizálni meg csak a külföldi tőke bevonásával lehetett.
8.) A magyar politikai vezetés nem volt képes egy normális ipari/mezőgazdasági stratégiát kialakítani (lehetett volna azt a kevés pénzt, amivel rendelkeztünk például csak a gyógyszeriparra koncentrálni, vagy melegházas, intenzív mezőgazdaságot létrehozni stb. - de nem értettek hozzá.)
9.) Orbánék már értették a csíziót, de inkább a maguk kis privát bizniszét hajtották...
Hát így állunk.
+
Facebookos megjegyzésekre reagálások:
Az akkori rendszerváltók valóban kutyaütők voltak, illetve ész nélkül másolták a nyugati mintákat. Ugyanakkor egy kapitalista világgazdaságban csak nagyon körültekintően avatkozhat be az állam a piacgazdaságba. Ezt úgy oldotta meg Dél-Korea, hogy az első időszakban engedték a szabadversenyt kibontakozni és aztán amelyik cég a leghatékonyabb és a legsikeresebb volt a világpiacon azt a céget - és csakis azt - teletömték állami pénzekkel. (Nagyjából ez zajlott le Kínában is) A lényeg tehát az exportképesség... amiben, paradox módon, nem áll rosszul a mai Magyarország, csak éppen mivel az elmúlt 35 évben a német nagyiparnak való bedolgozásra állt rá a gazdaság, ezért nem itt csapódik le a profit és nem alakul ki magyar hozzáadott, innovatív érték!:(
+
Marx kommunista ideájában nincs szigorú munkamegosztás, nincs munkakényszer!!!
A jóhír az, hogy ez a korszak a nem túl távoli jövőben eljöhet a robotizáció és a Mesterséges Okosság elterjedésével, mert amiképpen kikopott a nehéz fizikai munka a gazdaságból, olyképpen kikopik majd maga a kötött, stresszes "rabszolgamunka" is...