- Olyasvalakit keresünk, aki ismeri Magyarország helyzetét térben és időben.
- Olyasvalakit keresünk, aki jól ismeri a hazai viszonyokat; Romsics vidékről, nem értelmiségi családból érkezve, a lehető legtisztességesebb módon küzdve érdemelte ki az akadémiai tagságát.
- Olyasvalakit keresünk, akinek a nemzettudata nem beszűkült, márpedig Romsics, - aki a történész példaképéhez, Kosáry Domokoshoz hasonlóan - képes úgy hazafi lenni, hogy közben kritikusan tekint a magyar történelmi folyamatokra.
- Olyasvalakit keresünk, aki képes felülemelkedni a napi politikai küzdelmeken, aki a történelmi múlt feldolgozásából olyan ismereteket halmozott fel, amelyek révén képes előre látni a jövőt meghatározó erővonalakat.
- Olyasvalakit keresünk, aki képes ünnepi alkalmak, de katasztrófa idején is megszólítani a nemzetet, vagyis az összmagyarságot és ha szükséges akkor erőt adni neki.
- Olyasvalakit keresünk, aki megtestesítője az európaias magyar népléleknek, az európaias magyar géniusznak.
Ilyen Romsics Ignác.

https://www.youtube.com/watch?v=RUkF49lB1Lo

• A „becsapódáson” természetesen a közelgő globális klímaválságot értem.
• A „kultúrharcon” pedig a liberalizmus, a globális világrend és a vele szembenálló tekintélyelvű konzervatív, a nemzeti szuverenitás jelszava mögé bújó keményvonalas vallási és birodalmi törekvések ütközését értem.
• A kultúrharc szempontjából az 1945 utáni időszak legfontosabb eseménye az 1968-as diákmozgalom volt, és ami ezzel együtt járt: a női emancipáció, aminek a hátterében az antibébi tabletta elérhetővé válásával a szexuális forradalom húzódott, valamint a formális tekintélyek megkérdőjelezése.
• Az 1968-as hagyományt folytató, „istent és embert nem tisztelő”, szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo- szerkesztőségének jó részét kivégző iszlám terrorizmus áldozatainak 2015-ös temetése „aha” élményt jelentett Orbán Viktornak.
• Orbán Viktornak rá kellett döbbennie a gyászoló, a vallási intolerancia ellen tüntető párizsi, részben színesbőrű kozmopolita tömegben, hogy tulajdonképpen egyetért a vallási érzékenységükben sértett muszlim gyilkosokkal és ez az istentelen, liberális nyugati világ valóban pokolra való!
• Nem véletlen, hogy 2017-ben Budapesten rendezték meg a „Családok XI. Világkongresszusát” (amelyről a kapcsolt 444.hu cikk szól) és amelynek keretében egymásra találtak az orosz és az amerikai vallási fundamentalisták. Ennek keretében az Orbán-függő Novák Katalin - soha meg nem bocsátható módon - egyszerre árulta el a saját nemét és a nyugati civilizációt, amelyen pedig felnevelkedett.
• Azóta a Putyin-Trump-Netanjahu és Orbán nevével fémjelezhető vallásos-nacionalista irányvonal a Nyugat-ellenes (vagy csak egyszerűen Európa-ellenes?) politikájával döntő befolyást gyakorol a világra.
• A világméretű kultúrharcban fordulópontot jelentett Ferenc pápa 2013-as megjelenése. Az általa már Dél-Amerikában megismert és álszentnek tartott vallásos-nacionalista iránnyal szemben a plebejus teológiát képviselte. Az egyház legyen elsősorban a szegényekért és az elesettekért (beleértve a földönfutókat is) amennyire lehet be kell vonni a nőket a Vatikán vezetésébe és a fogyasztói társadalom elítélése mellett a bioszféra megmentését, a „Teremtésvédelmet” minden hívő és nem hívő közös ügyévé kívánta tenni.
• A több mint száz évvel ezelőtt született keresztényszocialista mozgalom után Ferenc és XIV. Leó pápa új világnézeti dimenziót nyitott, amelyre már nem a megszokott bal- és jobboldal szembenállás a jellemző, hanem a klímaválság és környezetszennyezés elleni globális, a tudományt és több vallást is magábafoglaló összefogás.
• Közben egy új politikusi nemzedék nőtt fel, amely a hagyományokat már nem görcsösen, hanem lazán kezeli. Közéjük tartozik a muszlim vallású Zohran Kwame Mamdani, New York polgármestere és Magyar Péter, aki számára az ünnepi attila viselet, vagy a szent-korona csak egy jel, egy gesztus - nem több annál.
• A kérdés az, hogy a ma diákjai, a fiatal és kevésbé fiatal gondolkodói mennyire lesznek képesek nyomást gyakorolni a politikusokra, hogy minden nemzeti és vallási problémán túl végre az élővilág sokszínűségének megőrzésére koncentráljanak, amely sajnos nem eléggé tudatosult feltétele az emberi faj túlélésének…

https://444.hu/2017/05/26/az-ensz-es-a-dolgozo-nok-pusztitjak-el-az-emberiseget?

Ha nem tör ki a világháború akkor is kemény megpróbáltatások előtt áll Európa és az egész emberiség. Sok, különféle szakterületen dolgozó tudós 2050-re civilizációs összeomlást jósol a klímaválság, a nyersanyagforrások kimerülése és a környezetszennyezés miatt. Az előttünk álló 25 évben, ha eléggé előrelátók vagyunk, akkor a következő problémák miatt kell kilépnünk a komfortzónánkból:

1.) A konkurenciaharcra épülő piacgazdaság már nem épít, hanem rombol.

2.) A globális klímakatasztrófa küszöbén a nacionalista szűklátókörűséget és a nemzeti önzést folyamatosan újratermelő nemzetállami struktúra több kárt okoz, mint hasznot.

3.) A természetet leigázni kívánó emberközpontú erkölcs végzetesen elavult; a bioszféra sokszínűségét egy - vallásokon és filozófiákon átívelő – új etika védelme alá kell helyezni!

A kiutakról néhány szót:

A 20. század a „gyorsuló idő” évszázada volt, de a 21. századra elértük a növekedés határait és katasztrófához vezet, ha továbbra is ragaszkodunk a fogyasztás-növekedés korábbi üteméhez. A megoldás az ÖNKORLÁTOZÁS fogalmában foglalható össze. Békeidőben is történt már ilyen, gondoljunk a Covid-leállásra! Létezhet a piacgazdaság keretei közt is „tervezett lassítás” különösen a környezetszennyező tengerentúli kereskedelem és tömegturizmus súlyos megadóztatása révén. (Amely adók, más bevételek mellett, alapul szolgálhatnak a robotizáció miatt elkerülhetetlenül bevezetésre kerülő Feltétel Nélküli Alapjövedelemnek).

Ha a fogyasztói társadalmat kiszolgáló világkereskedelmet korlátozzuk, akkor ezzel helyzetbe hozzuk az ÖNELLÁTÁST, méghozzá egyfelől lokális szinten, másfelől olyan országcsoportokon belül, mint amilyen az Európai Unió. Ha komolyan vesszük a „Régiók Európája” ideát, akkor ezzel lénygében kikapcsoljuk a sok tekintetben öncélú és önérdekű nemzetállamot.

Mivel az emberi faj történelme folyamán vándorló életmódhoz volt szokva, ezért lelkiismeretfordulás nélkül képes összeszemetelni a saját élőhelyét, jelen esetben a Földbolygót, de többek közt a túlnépesedés miatt olyan helyzetbe kerültünk, hogy nincs már hova mennünk: itt kell élnünk, halnunk.

A bioszféra és az emberiség kollektív túlélése érdekében a különböző társadalomban élőknek változtatniuk kell az életmódjukon, méghozzá nemcsak a külső kényszer, hanem a saját meggyőződésük, illetve hitbéli meggyőződésük okán is. Szükség volna tehát egy olyan ETIKA kimunkálására, amely a profán filozófián túl magába foglalja az animizmus-sintoizmus-buddhizmus-keresztény Teremtésvédelem ÉLŐVILÁG-VÉDŐ szellemiségét is. Azt diktálná ez az erkölcsiség, hogy az ember a lehető legelővigyázatosabban járjon a „természet kertjében” és ne okozzon több és nagyobb kárt, mint amit eddig okozott a számunkra adatott, egyedüli Paradicsomban…

https://vulkanfolyoirat.hu/orosz-jeno-a-kovetkezo-25-ev-rovid-tortenete/

A Fidesz vezérkar emberei - élükön Orbánnal - olyanok voltak, mint a simlis falusi vállalkozók: pompás ötletnek tartották a "tőlük független" államot kicselezni mondván, hogy „de hiszen minden épeszű ember ezt teszi!”

Az állam átvágását, valamint a Fidesz harcias ellenállását a bürokratikus, jogi intézményekkel szemben pont olyan kurucos virtusnak fogták fel, mint az Európai Unióval szembeni szabadságharcot! Szerintük minden lenyúlás a védekezésre berendezkedett nemzeti oldalt erősítő, elismerésre méltó akció volt a "globális ellenség" hazai, (nem fideszes, tehát hazaáruló) ügynökeivel szemben… :(

A klímakatasztrófa elkerülésének szempontjából Ferenc pápa bámulatos előrelátásról tett tanúbizonyságot, amikor tekintettel a globális válság globális megoldására egyik központi tanítása lett a Teremtésvédelem (magyarán a bioszféra megóvása) és a valódi katolikus (univerzális), tehát minden vallásra kiterjedő együttműködés kezdeményezése volt.

A katolicizmus nem szekta, tehát nem olyan titokzatos, zárt vallás, amiről nem lehet véleménye bárkinek, amennyiben viszont defenzívába vonul, úgy még inkább elveszti a vonzerejét.

Ferenc és XIV. Leó nyitott a világias világ, más vallások és a Globális Dél felé - ettől vált a Vatikán izgalmas világpolitikai tényezővé; olyanná, amelybe még az Európa-gyűlölő, neo-protestáns amerikai elnök is beleköt.  Ugyanakkor a megújuló, a világmindenségért felelősséget vállaló katolicizmus új dimenziót nyitott az emberiségnek!

Köztársasági elnöknek a nemzetközileg elismert akadémikust, ROMSICS IGNÁCOT javaslom, aki a múlt és jelen valóságát mélységében ismeri.

Romsics Ignác
Életrajzi adatok
Született	1951. március 30. (75 éves) Homokmégy
Ismeretes mint	történész
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Kutatási terület	Magyarország XX. századi története
Tudományos fokozat	egyetemi doktori (1978) kandidátus (CSc, 1985) DSc (1994) habilitáció (1996)
Munkahelyek
Eszterházy Károly Egyetem	professzor (2008 óta)
Eötvös Loránd Tudományegyetem	docens, majd egyetemi tanár (1991–2008)
MTA TTI	tudományos munkatárs (1977–1985)
Jelentős munkái	Magyarország története a XX. században A 20. század képes története Magyarország története
Tudományos publikációk száma	284[1]
Szakmai kitüntetések
Akadémiai Díj (2000) Széchenyi-díj (2005)
Akadémiai tagság	MTA tag (lev: 2001, r: 2010)

1970-ben vették fel a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, ahol 1974-ben szerzett tanári diplomát. Ugyanebben az évben kezdte meg egyetemi posztgraduális tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának történelem szakán, ahol 1976-ban szerzett diplomát.

Tudományos pályafutását a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársaként kezdte Kecskeméten. Négy évig volt segédlevéltáros, miközben egyetemi tanulmányait folytatta. 1977-ben az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa lett, majd 1986-ban a Magyarságkutató Intézethez^[2] került, ahol igazgatóhelyettes lett. 1991-ben az ELTE újkori magyar történeti tanszék docense lett, 1998-ban pedig megkapta egyetemi tanári kinevezését. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 1993 és 1998 között több megszakítással az Indianai Egyetem (USA) magyar tanszékének vendégtanára volt, de oktatott a Szegedi Tudományegyetem új és legújabbkori magyar történeti tanszékén is. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézetének főállású oktatója. 2010-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült.

1985-ben védte meg a történelemtudományok kandidátusi, 1994-ben pedig akadémiai doktori értekezését. A Történettudományi Bizottságnak lett tagja. 1996-ban habilitált. 1997 és 2000 között az MTA Közgyűlés képviselője volt, 2001-ben pedig az Akadémia levelező tagjává választották. 2010-ben az MTA rendes tagja lett. 1999 és 2007 között a Magyar Történelmi Társulat főtitkára volt. Dolgozott a Rubicon, a Századok és a The Hungarian Quarterly című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában is.

2020 novemberétől és 2022 júniusáig, a lap megszűnéséig a BBC History történelmi magazin főszerkesztője.

Munkássága

Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra. Külön foglalkozott Bethlen István életével és politikájával. Kutatásai a nagyhatalmak Magyarországgal kapcsolatos politikájának kérdéseire is kiterjednek. Nagy jelentőségű munkája a Magyarország története a XX. században című monográfiája, amely több kiadást is megélt. 2017-ben jelent meg a teljes magyar történelmet feldolgozó könyve, a Magyarország története.

• A felszínen annyi történt, hogy a patrióta Tisza győzött a magát patriótának hazudó, a nemzeti érdekeket eláruló orbánista rablóállam felett, de a dolgok mélyén két politikai filozófia ütközött egymásnak: a „20. századi”; önző, nem-szolidáris, a saját elitjének gazdagodását középpontba állító és ezért akár háborút is kockáztató nemzetállami modell versengett a „21. századi”; a nemzeti és vallási hagyományokat ugyan tiszteletben tartó, de a homogén nemzetállamiságra nem törekvő, szociálisan érzékeny és a hosszú távra tervező modellel.
• Magyarországon a 2026-os választáson a két politikai felfogás generációs ellentétként jelent meg: amíg a szűkebb, konzervatívabb nemzeti látószöggel rendelkező nyugdíjas tábor a Fideszre, addig a fiatalok és fiatal lelkű idősebbek a Tiszára szavaztak.
• Az, hogy az állampolgári aktivitás minden korábbinál nagyobb volt arra utal, hogy - szemben a Brexithez vezető 2016-os Egyesült Királyságbeli választással - most a fiatal generációk éltek a mozgósítás eszközével és leereszkedtek a politika „mocskosnak” tartott világába.
• Magyar Péter első nemzetközi sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy az Európai Unión belül sokkal komolyabban kellene venni az embereket foglalkoztató félelmeket, amik kezelésére nem kényelmes, látszatra humánus megoldást kellene keresni, hanem a problémák gyökeréig kellene lehatolni; például a migráció esetében az afrikai, ázsiai helyi társadalmak önszerveződésének elősegítésére, annak érdekében, hogy el se induljanak a tömegek Európa irányába.
• Egyre világosabb, egyre több ember számára, hogy az ipari termelés okozta üvegházhatás, a kitermelhető ásványkincs rohamos csökkenése, az édesvíz készletek megcsappanása és a környezetszennyezés olyan globális válsághoz vezethet a 2050-es évekre, amelyet csak globálisan lehet kezelni. Már az egyházak is próbálkoznak a „Teremtésvédelem” fogalmának a bevezetésével felkészíteni híveiket a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra, a Bioszféra fokozott védelmére.
• A választási siker nyomán kijelenthető, hogy a felelősen gondolkodó, Európa-párti és szövetkezni képes magyar fiatalság kiállta az első próbát és elindult a jövő felé vezető úton…

444.hu Takács Lili – 2026. április 13.

Donald Trump a vasárnap estéjébe még azt is beiktatta, hogy beszóljon Leó pápának, akinek nem nagy rajongója, mint megtudtuk. Szerinte ugyanis az amerikai származású egyházfő „nem végzi jól a dolgát”, „nagyon liberális”, és azt is hozzátette, hogy „abba kéne hagynia, hogy a radikális baloldalnak kedvezzen”.

Trump bejegyzésében azt írta: a pápa „gyenge a bűnözéssel szemben, és katasztrofális a külpolitikában”, valamint hozzátette: „nem akarok olyan pápát, aki szerint rendben van, ha Iránnak atomfegyvere van.”

Trump problémáját az okozta, hogy a pápa a hétvégén arról beszélt: az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúját egy „a mindenhatóság téveszméje” hajtja. A pápa korábban arról is beszélt, hogy Isten „nem hallgatja meg azok imáit, akik háborút indítanak”, sőt elutasítja őket. A tűzszünet előtt, amikor Trump azzal fenyegette Iránt, hogy „egy egész civilizáció halhat meg ma éjjel”, a pápa teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az elnök kijelentéseit.

Trump azonban vasárnap már nemcsak az iráni háború miatt támadta a pápát. Azt is kifogásolta, hogy a pápa szerinte bírálta az Egyesült Államok venezuelai beavatkozását, amely során leváltották Nicolás Madurot.

Az elnök azt is mondta: nem akar olyan pápát, aki kritizálja az amerikai elnököt, miközben ő „elsöprő győzelemmel” kapott felhatalmazást a választóktól 2024-ben. Trump azt is felvetette, hogy a pápát azért választották meg, mert amerikai, és így akarták „jobban kezelni” őt, mármint az amerikai elnököt. Szerinte ha Trump nem lenne elnök, XIV. Leó sem lenne pápa.

A Trump kormány kormánya a háborút vallási alapon is próbálja igazolni. A hadügyminiszter, Pete Hegseth például arra kérte az amerikaiakat, hogy „Jézus Krisztus nevében” imádkozzanak a győzelemért. Trump pedig arra a kérdésre, hogy szerinte Isten támogatja-e a háborút, azt válaszolta: igen, mert „Isten jó, és azt akarja, hogy az emberekről gondoskodjanak.”

https://444.hu/2026/04/13/trump-nem-akar-olyan-papat-aki-kritizalja-ot