Ha igaz, amit Rétvári mond, hogy az orbáni-Magyarország szavazati jogának felfüggesztése miatt a Fidesznek szándékában áll kilépni az Európai Unióból, akkor ez a híd felégetését jelenti nemcsak az EU, de az Egyesült Államok felé is, amelyiktől ezek szerint nem kapta meg Orbán a politikai túléléséhez szükséges anyagi támogatást.

Marad tehát Kína, és Orbán kész a "hálátlan", a Magyar Péter mögé felsorakozó Magyarországot inkább a Kínai Kommunista Párt uralma alá lökni - de nem engedi át a hatalmat!

Ha így lesz, akkor jöhet a mindenkinek minden lépését megfigyelő digitális diktatúra, a magyar és kínai rendőrök közös járőrözése és nem utolsósorban az ellenzéki gondolkodásúak "átnevelőtáborba" deportálása...
https://www.facebook.com/photo/?fbid=1065779738754249&set=a.173519217980310

Szájer József és a „Szabad Európa Intézet” munkatársai „szuverenitásvédelmi indexet” dolgoztak ki, amely szándékaik szerint „egy kiteljesedett, mintaszerű, 21. századi szuverenitáskoncepciót képvisel” - ami nem igaz.

Az első világháború előtt a szuverenitás letéteményese a szuverén uralkodó volt, illetve annak az absztrakciója: a korona. Az európai monarchiák összeomlása után viszont a modern nemzetállam követelte magának a teljes politikai, cselekvési szabadság, a „szuverenitás” jogát.

Amíg a kormányzó bürokráciát féken tartja, a hatalmi ágak szétválasztása révén: a parlament, az Alkotmánybíróság és a pénzügyi egyensúlyért felelős intézményrendszer addig nincs baj, addig a szuverén állam a polgári rendszer szolgáltatójaként működik. Akkor válik problematikussá az állami szuverenitás, amikor vészhelyzetre hivatkozva kontroll nélkül marad a végrehajtóhatalom, a hozzá kapcsolódó rendőrséggel és katonasággal együtt. Az állam hatalmi gépezete ugyanis - a nemzet védelmére hivatkozva - hajlamos önálló életre kelni, sőt visszaélni a hatalom monopóliumával. A Szájer-féle szuverenitáskoncepció nem új, hanem a „körkörös védelmen” alapuló, bezárkózó állam ideológiája.

Egyáltalán miért olyan fontos a nemzetállami szuverenitás egy változó, uniós szövetségi rendszerben mozgó apparátusnak? Miért fontosabb a patrióta szuverenitás a lokálpatrióta, önkormányzati szuverenitásnál? Miért fontosabb a nemzetállam szuverenitása a közösségbe beilleszkedő egyéniség szuverenitásánál?

Ráadásul a nacionalista-populisták globalizmus-ellenessége, korlátoltsága nemcsak a nemzetközi, multinacionális és nemzetek feletti intézményrendszert veszélyeztetik, hanem a globális ökoszisztémát is. A 21. században nem az önző, rövid távon gondolkodó, hataloméhes politikusok érdekei a legfontosabbak, hanem a bioszféra és benne az ember túlélési esélyének növelése.

Nem az a társadalom lesz a nyertese ennek a századnak, amelyik a „legszuverénebb”, hanem amelyik képes lesz tiszta vizet, egészséges ételt, jó iskolát, örömteli és szolidáris közéletet biztosítani polgárainak… a hosszú távú túlélés érdekében!

A populista vezér attól „populista”, hogy problémák esetén (látszólag) a „tömegekhez” fordul politikai felhatalmazásért, hogy aztán akár terrorral is, de „rendet teremtsen”.

Orbán úgy tűnik elszalasztotta a megfelelő pillanatot, hogy olyan népgyűlést tartson, mint más nacionál-bolsevik vezér: Ceausescu, Milosevics és Putyin. Egyelőre Orbánnak nem volt jobb ötlete annál, minthogy magát 1956-os „utcai harcosnak”, „Pesti Srácnak” maszkírozza és hogy mint ilyen szervezze meg a „nemzeti ellenállást” a 2026-os választásokig.

Az előzmények nélküli, hiteltelen Harcosok Klubja nem lesz képes olyan közhangulatot teremteni, mely szerint Orbán választási veresége egyenlő lesz a nemzethalállal, sőt a szurkolói mentalitású, érzelmektől túlfűtött „klubtagok” vitaképessége is kérdéses, hiszen az Orbán iránti elfogultságuk és a Fideszen belüli szolgalelkűség megakadályozza őket abban, hogy saját szavaikkal, racionálisan és másokat meggyőzve érveljenek...

"A politikában nem az a kérdés, hogy ki milyen ember. Hanem az, hogy mit tesz – és mi az eredménye.

1. Tanítás, amit nem felejtek

Izrael helyettes vezérkari főnöke magyarázta: 1973-ban Izrael majdnem elpusztult, mert túl sokat okoskodtunk. 800 egyiptomi tank állt a Szuezi-csatorna keleti partján, teljes harckészültségben. A támadás jelei nyilvánvalóak voltak. Mégis a Moszad, a teljes katonai elhárítás, a vezérkar azon tépelődött, hogy mi lehet Szadat fejében? Támadni fog, vagy csak blöfföl? Hiba volt. A tankok megindultak, hatalmas kezdeti veszteségek után Izrael csak rendkívüli áldozatok árán élte túl a jom kippuri háborút.A tábornok tanítását nem felejtem: Ne találgass. Ne okoskodj. Ne próbáld kitalálni, mit akar a másik. Egyszerűen csak higgy a szemednek. Persze így is tévedhetsz – de jóval ritkábban és kisebbet.

2. Orbánt 35 éve figyelem

Pszichológusként szívesen spekulálnék a személyiségéről. De nem teszem. Évtizedek óta csak azt nézem, mit tesz – és mi az eredménye. Az eredmény pedig lesújtó: roncsolt jogállam - végnélküli propaganda - mértéktelen lopás - kiszolgáltatottság Oroszországnak - egy ország, ahol a hatalom a saját népe ellen fordult. A kérdés nem az, hogy Orbán milyen ember. A kérdés az, hogy mit tett – és kinek az érdekében.

3. Ukrajna, 2022

Több mint 200 ezer orosz katona gyülekezett az Ukrán határon. A műholdképek, a hírszerzés azt jelzi, hogy háború lesz. De a világ – köztük Orbán Viktor – inkább a megérzéseinek hisz. Azt mondták: Putyin csak zsarol. Ez csak pszichés nyomás. Nem lesz háború… Aztán a tankok elindultak és mi újra tévedtünk.

4. Gyurcsány és Dobrev – róluk sem spekulálok

Három évtizede ismerem Gyurcsány Ferencet. De érdektelen, hogy mit gondolok róla, milyen embernek ismertem meg. Csak az a kérdés, hogy politikusként mit tett és a döntéseinek mi lett az eredménye. Például, mi lett az MSZP-vel, a DK-val és a baloldallal? És nyilván pozitív változásokat is lehet sorolni. Most Dobrev Klára van soron. Őt még közelebbről ismerem. Beszélni fog arról, hogy mit tervez és hogyan képzeli el a DK vezetését. Szimpátiával hallgatom majd, de továbbra sem pszichologizálok, csak azt figyelem, hogy a döntéseinek mi lesz az eredménye. Kérdezheted, hogy miért kéne ennyire tartózkodni az értelmezéstől? Miért ne gondolkodhatnánk a vezetőinkről? Azért, mert nem jól csináljuk. Mert az ítéleteink gyengék. Az emberi gondolkodás nem racionális, nem tiszta és nem megbízható. Gondolkodásunk teli van torzításokkal. Pszichológusok legalább 150 féle torzítást írnak le, illusztrálásként most négyet említek:

1. Leggyakoribb hibánk a megerősítési torzítás – a végtelen hírözönből azokat az információkat szelektálod ki és használod, amelyek megerősítik a már korábban létrejött hiedelmeidet.
2. Vágyvezérelt gondolkodás – azt hiszed el, amit szeretnél igaznak látni.
3. Személyiség-túlhangsúlyozás – hajlamos vagy mindent az ember jellemére visszavezetni, és alábecsülni a tettek súlyát.
4. Projekció – saját félelmeidet vetíted ki a politikusra, ahelyett, hogy azt látnád, ami valóban történik.

Ezért amikor azt mondom: ne spekulálj, ne okoskodj, ne próbáld kitalálni, mit akar a politikus – az emberi érettségről beszélek. A szavazó helyes döntésének nem az az oka, hogy belelát a politikus fejébe. Hanem az, hogy a cselekedeteit és a kapott eredményeit figyeli meg.Magyar Péter – és a spekulációs reflex.

5. Magyar Péter esetében is sokan a személyiségét és a szándékait próbálják kiokoskodni: Orbán embere? Az ellenzéket jött szétverni? Leendő diktátor, vagy csak egy nárcisztikus őrült? Pedig az eltelt 15 hónap alatt minden a szemünk előtt történt. Mindaz látható, amit tett:

– A NER belső embere volt, kilépett, szembefordult a rendszerrel.

– Napi 24 órában rombolja Orbán rendszerét.

– Mozgalmat épít városokban, falvakban – az apátia legmélyén.

– Nem pártokkal egyezkedik, hanem a választókkal köt szövetséget.

– Új nyelvet, új stílust, új történetet hozott.

– A legfontosabb ügyeket tematizálja: oktatás, egészségügy, jogállam, Európa

6. A demokrácia nem karakterdrámák csatája

Lehet nem szeretni Magyar Pétert. Gondolhatod úgy, hogy ő egy lélek és szív nélküli terminátor. Bármit gondolhatsz róla. De tudnod kell, hogy a demokrácia nem karakterdrámák csatája. Nem az a kérdés, hogy ő milyen ember. Hanem az, hogy mit tesz – és annak mi az eredménye. Gyakran úgy beszélünk politikusokról, mintha drámai hősök vagy gonosztevők volnának: ő tisztességes ember, ő pedig nárcisztikus. Ő áruló, ő maga a remény. Ez karakterdrámává teszi a politikát. De a demokrácia nem színpad. Nem karakterek versenye. Hanem folyamat, cselekvések, döntések és következmények.  A választás nem casting, ahol a legszimpatikusabb szereplőt kell kiválasztanunk, hanem döntés arról, hogy ki mit csinált eddig, és mit fog csinálni ezután – és ez nekünk jó vagy sem. Ha az eredmény felől nézem, én azt látom, hogy Magyar Péter hatására megmozdult az ország, újra van politika. Újra vitatkozunk, olvasunk újságot, hallgatunk podcastot. És elkezdtünk reménykedni. Talán megbuktatható Orbán, talán jövőre mégsem zuhanunk a szakadékba.

Szóval, figyeld, mit tesz a politikus. Mit ígér, mit tart be. Kikkel áll szóba. Kikkel nem. Mi következik abból, amit tesz. Szerintem ez a demokrácia felnőtt”

A hazai civil szféra hazaárulóként való kezelése és közvetett betiltása tipikus diktatórikus lépés, de nem meglepő, hiszen az Orbánnal felszínre került szélsőjobb eleve a rákosista/sztálinista diktatúra ellentéteként határozta meg önmagát; arra esküdött fel, hogy bosszút áll és visszaállítja a „régi rendet”. Alig várta tehát azt a történelmi pillanatot, amikor elegendő ürügye lesz a revansra, méghozzá olyan erőszakos módszerekkel, ahogy az már Kelet-Európában, orosz mintára szokás.

Oroszországon erős nyomot hagyott az emberi élettel mit sem törődő mongol-tatár barbarizmus, valamint a cárt egyházi főméltóságként is imádó bizantinus szellemiség. Ez a struktúra túlélte a cárizmus bukását és tovább élt nemcsak a bolsevik, személyi kultuszos sztálinizmusban, de a mai putyinizmusban is. Ez a politika gyűlölettel viseltetik a Nyugat „hitetlenségével, dekadenciájájával” szemben és feltétel nélküli engedelmességet követel, amiben semmilyen kisebbségi vélemény, kritika, sőt, semmilyen „homogenitást” megbontó (nemzeti) kisebbség sem elfogadható!

Ez a vallási mázzal leöntött nacionál-bolsevista, vagyis vezérközpontú ideológia köti össze Putyint, George Simiont és Orbán Viktort.

De ahogy Rákosi esetében, úgy Orbán esetében sem sikerülhet egy görög-keleti sémára fazonírozott „mini-cáratyuskát” ültetni egy nyugati egyházakhoz szokott, de amúgy világias Magyarország nyakába… szerencsére!

A látszatra „magyarokat védelmező” Orbán a minapi tihanyi beszédében a magyar-ellenes, szélsőségesen nacionalista román Simion-t mellett foglalt állást, amivel sok erdélyi magyart a végső kétségbeesésbe kergetett. Orbán immár leleplezte magát a Fidesz által manipulált erdélyi magyarság előtt is azzal, hogy kimutatta a foga fehérét: sokkal fontosabb neki az Európai Unió-, és liberalizmus-ellenes tábor vezetői szerepe, mint a magyarság, az összmagyarság érdeke.

Kiderült, hogy Orbánnak nincsenek sem elvei, sem érzelmi kötődései.

Orbánt egyfelől a liberális közeg elleni gyerekes vak gyűlölet vezeti, másfelől az ugyancsak infantilis ambíció, hogy a „Világ Urai” elfogadják maguk közül valónak.

Orbán saját magát egy olyan politikai termékké silányította, amely a külföld felé polgárpukkasztó, a belföld felé a fideszes közvélemény számára tetsző csomagolásban jelenik meg. De valójában nem több egy eldobható politikai terméknél…

 https://transtelex.ro/velemeny/2025/05/11/tihany-es-annak-az-echoja

Bruck András:

"Elváltak haragos útjaik Amilyen hirtelen jött Magyar Péter, olyan hirtelen ment Gyurcsány Ferenc. Talán azon a hat héttel korábbi lakókocsis kampánykörúton érlelődött meg benne a távozás gondolata, ami, tekintve, hogy egy számára üres országot talált, nem is volna túlságosan meglepő. Nem a vidéki emberek gondjai tárultak fel előtte, hanem pártja és alighanem saját erőtlensége, korszerűtlensége. Hiába voltak a látszólag gondtalan útibeszámolók, nem lehetett ez az utazás jó élmény, de akkor mintha megértette volna, hogy eljött az idő.

„Románia most az ütköző zónájává vált az orosz/amerikai érdekeknek. Ezért szállt bele a Trump érdekkör teljes erőbedobással a kampányba. Mindazoknak, akik most Romániát a sakktábla futójaként vagy bástyájaként használják egy dologra játszanak: ki ad kinek mattot. De a sok kis bábú, akit le fognak söpörni a tábláról, akik áldozatul esnek a végső, jól fizető célért, azok mi leszünk. Ezért kéne most, tényleg a saját bőrünket védve okosnak lenni.

Ha lenne a magyar kormányban csöpnyi, szemernyi könyörület, most leállna az Ukrajna és ukrán ellenes kampánnyal. Nem Ukrajna és nem az ukránok miatt, hanem az erdélyi magyarok miatt. Ez az ügy visz minket most nagyon mélyre. Nem bízom a magyar kormány könyörületében. Nem bízom a magyar kormány nemzeti felelősségérzetében.„

Parászka Boróka - 2025. május 5.