Telex.hu; 2025. április 24. – Idézetek Dezső András Buda Péterrel készült interjújából
„Ferenc pápa megválasztására egy kritikus korszakban került sor. Adolfo Nicolás Pachón, a jezsuita rend korábbi generálisa fogalmazta meg az alapkihívást a következőképpen: „az emberiséget egységes egésznek kell tekintenünk, nem pedig elszigetelt országok összességének, saját hagyományaikkal, saját kultúrájukkal, saját előítéleteikkel,” vagyis korunkban immár „mindannyiunk egyesülésére” van szükség. Ferenc pápa aztán valóban ennek a kultúrák és vallások feletti egyesülésnek a megvalósítására törekedett; ezt a geopolitikai-filozófiai megfontolást állította szembe a populista szuverenistákkal és keresztény nacionalistákkal – köztük a katolikus hívek egy részével is –, akik nem képesek felülemelkedni saját kulturális, „törzsi” kereteik határain.
A Trump-féle keresztény táborhoz közelálló, neves amerikai Vatikán-szakértő Edward Pentin pedig azért kritizálta a pápát, mert szerinte a bevándorlással kapcsolatos nézetei nincsenek szinkronban az átlag keresztény emberekkel, akik fontos részét képezik Donald Trump, Matteo Salvini, Orbán Viktor, Nigel Farage és Marine Le Pen szavazóbázisának. Ezen a ponton világossá is válik, mi a konfliktus lényege: a fentebb már említett ellentét a kultúrák és vallások feletti egyetemes szintézis – geopolitikai – víziója és az abszolút értékké emelt partikuláris törzsi identitások fragmentációja között. És e konfliktus valóban a felszínre bukkant Trump újbóli megválasztásával.
Moynihan külön fontosnak tartja felhívni a figyelmet egy írásában arra, hogy Dreher, Erdő és Hilarion egyaránt Budapesten él.
Ugyanakkor Moynihan nagy híve annak a Viganó érseknek is, aki Moszkváról, mint az Antikrisztust (értsd: a szekularizációt) visszatartó eszkatológiai erőről beszél és ennek jegyében kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak és Európának szövetséget kell kötnie Oroszországgal a keresztény civilizáció újjáépítése érdekében. Nem mellékes, hogy Vigano – akit egyébként Ferenc pápa nem is olyan régen egyházfegyelmi okok miatt kiközösített az egyházból – mindeközben Trump elkötelezett híve, akinek a megválasztása érdekében írt nyílt levelét maga az elnök is büszkén osztotta meg közösségi oldalán. E levélben az érsek Trumpról mint az ellenzékkel azonosított antikrisztusi erőkkel küzdő politikusról ír, aki érvényre akarja juttatni „Krisztus királyságát.”
A három éve zajló háború kétségkívül nem jött ugyanis jól azoknak az egyházban, akik sok mindent tettek fel a Moszkvával való szövetségre a szekuláris Nyugattal szembeni küzdelemben. Azt ugyanis ők sem gondolták, hogy Moszkva ezt tényleges kereszteshadjáratként képzeli el, ahogyan arra például az orosz ortodox egyház vezetője többször is utalt, amikor a háborút a Nyugat által megtestesített Antikrisztussal szembeni küzdelemként aposztrofálta.
Gondoljunk csak arra, hogy a háború megindítása előtt néhány hónappal annak a Kirill Pátriárkának az áldásával nyílt meg Erdő Péter szervezésében a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten – az áldást Hilarion Metropolita közvetítette –, aki nem sokkal később már bűnbocsánatot hirdetett az ukránokat gyilkoló, „antikrisztusi” erőkkel harcoló orosz katonáknak.
E tekintetben az egyik legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy az USA-ban zajló civilizációs változás, amely ideológiai alapokon írja át, pontosabban borítja fel a nyugati szövetségesi rendet és nyit kaput Moszkva felé, milyen fogadtatásra talál a Vatikán részéről.”
https://telex.hu/kulfold/2025/04/24/buda-peter-interju-egyhaz-ferenc-papa-vatikan-papa-halala
