MaGYAUR

MaGYAUR

Hogyan éljük túl a 21. századot?

2025. április 13. - Magyaur

Hihetetlen szerencsénk van a koronavírus járvánnyal, mert lehetne gyorsan terjedő agyvelőgyulladás, születési rendellenességet, vagy vérzéses gyulladást (ebolát) okozó pandémia is! Mindenki emlékszik arra a középiskolai tanulmányaiból, hogy a pestis milyen világtörténelmi sorsfordulókat okozott: meggyengítette a görög-keleti kereszténység védekező képességét épp az oszmán-török Konstantinápoly-elleni támadása előtt, vagy Nyugat-Európa lakossága harmadának, felének a pusztulása miatt a megmaradt parasztok, - jobb alkupozíciójuk miatt - már sikerrel harcolhattak a jobbágyi alávetettség ellen és a korábbi röghözkötésből szabadulva tömegesen költöztek városokba, utat nyitva ezzel a kapitalista fejlődésnek! Vagy gondoljunk Dél-Amerikára, ahol nem annyira a spanyol gyarmatosítók fegyverei mint inkább az általuk behurcolt betegségek győzték le az indián birodalmakat…

Lehet ábrándozni arról, hogy a koronavírus-elleni vakcina beadása után minden visszatér a régi kerékvágásba, de ez illúzió. Ha más nem is fog történni; előre látható, hogy 2020 második felétől Kína felzárkózik a neki amúgy is súlyosan eladósodott Egyesült Államok mellé és megszűnik a világ angolszász hegemóniája!

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az emberiség ne legyen kitéve ennyire a járványoknak és mellesleg a kínai digitális diktatúrának?

A „gyógymód”, akárcsak minden terápia, nem lesz kellemes:

- Le kell fékezni a lassan irányíthatatlanná váló globális kapitalizmust, de nem a nemzetállami elkülönülés és az ezzel járó viszályok erősítésével!

- Le kell fékezni a gyorsan növekvő jövedelmi különbségeket a világban; igazságosabb elosztási viszonyokat teremtve; bőrszín, nemzeti, vallási és nemi különbségekre való tekintet nélkül!

- Az értékpiramis csúcsára a Föld végtelenül hosszú túlélése kerül, más szóval a Bioszféra Bölcsesség. Vagyis a legfőbb érték az Élet, az Élővilág lesz, és semmiképpen sem az Ember és annak kényelme! Természetesen mindenki megőrizheti vallásos, nemzeti és humanista identitását, de azt a legfőbb értéknek; a földi élet szentségének alárendelve.

- A „világ mellényének újragombolása” nem igényel erőszakos forradalmat. Ez egy elhúzódó folyamat, amely akár a 21. század második feléig is eltarthat, de elkerülhetetlen. És remélhetőleg ennek egyik lehetséges előmozdítója, a Kínai Kommunista Párt nem követi a néhai Mao pártelnök „Falu bekeríti a város” stratégiáját, magyarán hogy a népes, de szegény harmadik világ képviseletében Kína, - - akár atombomba bevetésével is - legyőzi a gazdag Nyugatot. Nos, Kína sikert aratott világháború nélkül is, még ha a végső győzelemtől távol is áll.

A jó hír az, hogy a „Bioszféra Bölcsesség-világa” kirakójáték minden kis darabkája létezik, csak össze kell rakni!

1.) Ellenőrzés alá kell vonni tőzsdei és más értékpapír kereskedést, erről írta a 2008-as világválság kapcsán Soros György: „Az 50-es években nagyjából eltemették a „laissez faire” elméletet, de a 80-as években mégis visszatértek hozzá. A pénzügyi hatóságok ennek hatása alatt vesztették el a pénzpiacok feletti ellenőrzésüket, s ezzel alakult ki az a „szuperbuborék”… ami most kipukkadt. Az amerikai gazdaság ettől a fundamentalista tételtől, és erre épülő deregulációs rezsimtől vezetve vitte a falnak a világot. (Almási Miklós: Hova tűnt az a rengeteg pénz? Atheneum, Bp. 2009; 46-47.old). Figyelemreméltó a nagy tekintélynek örvendő Helmuth Schmidt javaslata, aki kancellársága előtt pénzügyminiszter volt és azt javasolta a G20-nak a világgazdasági depresszió/zuhanás leküzdéséhez: „Minden magánintézet (beruházási bank, beruházási- és nyugdíjalap, fedezeti alap, részvénykezelő, biztosítótársaság stb.) és minden, a piacon használatos pénzügyi eszköz felügyeletét egyetlen bank- és pénzfelügyeleti szervnek kell alárendelni… Minden pénzintézetnek büntetés terhe mellett tilos lenne betéteket, illetve hiteleket kezelni, melyek jogilag un. adóparadicsomokban vannak bejegyezve”… Schmidt tudja, hogy csak a fináncszféra világméretű átalakítása ér valamit. Ameddig kimarad belőle egy-két állam, a spekulatív tőke azonnal odamegy, s onnan kezdődik elölről a válságtermelés. (Almási u.o; 166.old.) Amíg vannak off shore-/adóparadicsomok, addig érdemes bűnözni, magán és állami vagyont sikkasztani. A globális problémára globális megoldást kell találni!

2.) Aki tehetsége és szorgalma révén meggazdagodik élvezze annak jól megérdemelt gyümölcsét, de ne örökíthesse tovább a vagyont - ily módon elkerülve a túlzott tőkefelhalmozódást egy családon, klánon belül. A sikeres üzletember, politikus, feltaláló, művész, szakember stb. halála esetén a személyes tulajdona; a ház, a gyerek taníttatása, az autó maradhat a szűk család birtokában, de minden más vagyonelem kerüljön vissza a világ társadalmának „közös kalapjába”. Innét aztán alapjövedelem formájában egyfelől a legszegényebbek megélhetését lehet finanszírozni (Figyelem! Nem kényszerülnek a szegények és üldözöttek népvándorlásra!) és esélyt nyújthat a világ minden gyerekének az azonos életkezdésre, a tehetsége szabad kibontakoztatására.

3.) E.F. Schumacher „Small is beautiful” (A kicsi szép) című könyvének megjelenése óta tudjuk, hogy a buddhista közgazdaságtan és a hozzá sokban hasonlító ókori görög-római sztoikus hagyomány alternatívát kínál a frusztráló és egyoldalúan gazdaság-centrikus életmódnak. Schumacher szerint a buddhista közgazdaságtan lényege a szenvedés csökkentése és a mértéktartás. A gazdasági cselekvés akkor igazolható, ha nem növeli, hanem csökkenti az összes érintett lény szenvedését. A buddhista felfogás szerint „a fogyasztás csak eszköz az emberi jólét megteremtéséhez, a cél a fogyasztás minimumával elérni a jólét maximumát.” Egy buddhista számára abnormális, hogy a javakat többre értékeljék az embereknél, vagy, hogy többet érjen a fogyasztás, mint a teremtő cselekvés, a holt tárgy, mint maga az ember. Ez nem más számukra, mint a sötétség erői előtt való kapituláció. (E.F. Schumacher: Small is beautiful Le Seuil, Paris 1978; 57.old.) „A modern gazdasági gondolkodás maximális fogyasztásra ösztönöz. Ezzel ellentétben a buddhista közgazdaságtan megérti, hogy a „jól-lét”-hez a ’nem-fogyasztás’ is hozzájárulhat.”(Zsolnai László: In: Zsolnai L. (szerk.) Boldogság és gazdaság. Typotex, Bp 2010; 15.old.) A fogyasztás alapvetően rivalizáló, mi több fennhéjázó jellegű… A rivalizálásból eredő „jövedelmi fegyverkezési hajsza” nem vezet eredményre. Egy alapvető jövedelmi szint elérése után a személyközi kapcsolatok minősége és gazdagsága sokkal jobban hozzájárul a személy boldogságához, mint a növekvő jövedelem vagy a fogyasztás.” (Zsolnai i.m. 18-19.old)

A luxusról lemondó ideálról szól a sztoikus filozófus-császár is; Marcus Aurelius: „Mert ha embertársaiddal jót tettél mit akarsz még?...Mintha a szem fizetést kérne azért, mert lát, és a láb azért, mert jár! Mert amint ezek a testrészek arra termettek, hogy alkatuknak megfelelő működésükkel betöltsék sajátos feladatukat, úgy az ember is, aki tulajdonképpen azért születik, hogy jót tegyen, ha valami üdvös vagy közhasznú tevékenységet fejtett ki, csak azt tette, amire rendeltetett. S ezzel már meg is kapta a maga jutalmát.” (Marcus Aurelius Elmélkedései, 1983 Bp, Európa Kiadó; 139-140. old).

4.) Hogy mit is jelent pontosan és miképpen hozzuk létre a „Bioszféra Bölcsesség” uralta világot, az közös gondolkodást és erőfeszítést igényel. A „Bioszféra Bölcsesség” nem valami radikális zöld ideológiát jelent, nem egy vegetariánus, pláne nem vegán étrendre fogott emberiséget! Az ember az állatvilág része és mint ilyen egyszerre fogyaszt növényi és állati eredetű táplálékot, bár a mesterséges hús-szövet építés , a 3D ételnyomtatás új távlatokkal kecsegtet. Az ember helyét tehát itt kell keresni, az életvilágról gondoskodó, önkorlátozó szerepben. És mivel városiasodás üteméről azt jósolják a szakemberek, hogy 2050-re a világ lakosságának 60-80 százaléka lesz városlakó, ezért közös felelősségünk, hogy a kialakuló „a mesterséges intelligenciával feljavított, ’okos’, a házfalakra felfutó, függőleges kertekkel-teli megavárosok” egyre inkább önellátóak legyenek energetikai, élelmiszertermelési szempontból.

A koronavírus-járvány mintát mutatott arra, - főleg a következő generációknak - hogy elképzelhető széles körben a takarékos otthoni munka és a környezetet nem megterhelő, kevés utazással jellemezhető élet.

Ismerve Kína hatalmas előrelépését az okos és zöld városok építésének területén, nem beszélve a világuralmi ambícióiról - a világ többi részének is fel kell venni a ritmust! Ha van Európának küldetése, akkor az a Kínai digitális diktatúrával szemben kialakítandó Bioszféra-alapú új világrend szervezése és menedzselése az angolszász hatalmakkal, Oroszországgal, az arab világgal, Izraellel és Dél-Amerikával közösen, amihez – mint kész tényhez - hozzá lehet kapcsolni Kínát is! (2020)

A "Kellogg-terv" Ukrajna pacifikálására

Szerintem a Berlin és Bécs második világháború utáni felosztásának mintájára készült "Kellogg-terv" a legkevésbé rossz tűzszüneti javaslat.

Nem baj, ha az Egyesült Államok kimarad belőle, mert ez az egész EU+Ukrajna és Oroszország ügye!

(Nehogy aztán Nyugat-Oroszország - Kelet-Bécshez, Kelet-Berlinhez, az NDK-hoz hasonlóan - Európa részévé akarjon válni...?

Trump és Orbán Putyin kottájából játszik?

Már az is árulkodó tény, hogy a cári titkosrendőrség fogalmazta meg azt a hamisítványt, amely egy állítólagos világuralomra törekvő zsidó összeesküvésről szólt: a „Cion bölcseinek jegyzőkönyveit” - mert valójában ilyen ambíciója éppenhogy "Szent Oroszországnak", az „egyedüli igaz, ortodox keresztény államnak”, a "III. Rómának" voltak.

Ezt a globális hatalmi vágyat vetítették bele egy népszerűtlen kisebbségbe, hogy aztán ezzel már előre is igazolják a diktatórikus és agresszív fellépést. És hogy ez nem volt egyszerűen egy politikai kommunikáció, arra bizonyíték a 19. században a közép-, és kelet-európai szlávság és görög-keleti vallást követő románság között folytatott pánszláv izgatás, amelynek célja az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlasztása volt.

A világuralom megszerzésének, a „világmegváltásnak” ugyanaz a vágya maradt a birodalmi gondolat, legfeljebb az ideológiai körítés változott. Egyenes vonal vezet a vallásos és a bolsevik világmegváltó politikától Putyinig, akit a „minél szétesettebb Európa, minél kaotikusabb a világ; az Oroszországnak annál jobb!”- elv vezet.

Másodlagos, hogy mennyire reális a célkitűzés, de Putyin, akit a szovjet titkosszolgálat beszervező tisztnek képezett ki, ezen dolgozott és ezen fog dolgozni élete végéig.

Az Orbántól/Lázártól mentes Magyarország 5 pontja:

Variációk Lázár János 5 pontjára:

* Magyarországon ugyanúgy szüksége van a Pride-ra, mint az egyházi, politikai és katonai felvonulásokra, mert egy szabad államban minden közösségnek joga van kinyilvánítani - félelem nélkül - a világnézetét és életmód-mintáját.
* A kábítószernek valóban nincs helye a magyar társadalomban, de itt elsősorban az alkoholra kell gondolni, mert az olyan függőséget létrehozó népbetegség, amelyet az Orbán kormány - pénzügyi és politikai okokból - bűnös módon támogat a pálinkafőzéstől a kocsmák három-három millió forinttal való megajándékozásáig bezárólag. 
* "A vidékieknek nem kell másodrendű állampolgárnak érezniük magukat". - Árulkodó Lázár szóhasználata: nem azt mondja, hogy ne legyenek másodrendű állampolgárok - mert valójában azok Magyarország észak-keleti, keleti, dél-keleti és déli határmenti, egyre inkább néptelenné váló térségei, hanem csak azt, hogy "ne érezzék magukat ilyennek..."
* "Meg kell akadályozni, hogy az ukránok az Európai Unió tagjai legyenek" - Miért? A cél nem az volna, hogy az Európai Unió egyre erősebb legyen? És ha igen, akkor ehhez miért ne járulna hozzá az ukrán nyersanyag-kincs és az ukrán Európa-párti lakosság?
* A magyarok sorsáról döntsenek inkább a helybéli önkormányzatok, a magyar és az európai parlament!

https://hvg.hu/itthon/20250406_Lazar-Janos-ot-pontban-foglalta-ossze-hogy-ki-szamit-normalisnak-Magyarorszagon

Egy félkész plakátról…

A Voks 2025-ös plakátjának jelmondata: „Ne hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek!”

A plakátot elnézve úgy tűnik, hogy a rogáni agit.prop. osztály azt a látszatot akarta kelteni, mintha az európai vezetők és Zelenszkij a magyarok feje felett akarnának dönteni Magyarország sorsáról, ami hülyeség… Nem Zelenszkij indította el a háborút. Ukrajna azzal húzta ki a gyufát az oroszoknál, hogy megpróbált az orosz medve karmai közül kimenekülni az Európai Unió és a NATO irányába. Ráadásul Ukrajna sorsáról most úgy néz ki, nemhogy a magyarok, de az ukránok feje felett is Trump Amerikája és Putyin bizantinus birodalma fog dönteni!

Hiányzik tehát a plakátról Putyin és Trump arcképe (amúgy érdemes tudni, hogy az ijesztően kékes szín használatát eredetileg a náci propaganda találta fel a zsidó-ellenes kampányában. Vajon mit akarhatott ezzel Rogán üzenni a sorosista európai vezetőkről és magáról Zelenszkijről?)

De hiányzik Orbán Viktor arcképe is a plakátról!

Hiszen a végtelenül centralizált magyar állammal szemben, - amely előre megfontolt szándékkal kivéreztette az önkormányzatokat – megfogalmazható az a követelés, hogy ne hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek a nagyokosok: mi irányítsuk helyben, más intézményekkel egyeztetve, demokratikusan, a sorsunkat!

Miért nemzetrontó Orbán Viktor?

"Azért nevezem "nemzetrontónak" a jelenlegi kurzust, mert rossz diagnózis alapján, rossz politikával, a nemzet jövőjét hosszú távon károsító stratégiát követ kormányzása során.
- Nem igaz, hogy a függetlenség visszaszerzése és a bezárkózás az elsődleges nemzetpolitikai cél,
- Nem igaz, hogy a jobboldali barátokból és párttársakból létre lehet hozni egy nemzetközileg versenyképes gazdasági elitet (egy modern gazdaságot nem lehet kézi vezérléssel vezetni),
- Nem igaz, hogy a „keleti nyitás” politikája sikerre vezethet, inkább attól lehet tartani, hogy Magyarország „több szék közül a pad alá esik”. Azt kockáztatjuk, hogy komolytalan és megbízhatatlan szövetséges képe alakul ki rólunk,
- Nem igaz, hogy a valláserkölcs fontosabb az ország boldogulása szempontjából mint a gazdasági siker. Nem lehet a keresztény-nemzeti ideológia sulykolásával ellensúlyozni az állami iskolák, kórházak, kutatóintézetek, de főként a lakosság elszegényedését, Mindent elmond a helyzetről, hogy Európa legszegényebb régiói közül már négy Magyarországon található.
Az igazság ezzel szemben az, hogy Magyarország a nemzetközi versenyképességének elvesztésével nemcsak vonzerejét veszíti el (vagyis kevesebb tőke érkezik az országba, kevesebb munkahely létesül, még kevesebb adóbevétele lesz az államnak, még kevesebb jut ebből szociális és jóléti kiadásokra, még inkább leszakadunk), hanem a Magyarország elveszti a megtartó erejét is! Fiataljaink, tehetséges szakembereink tízezer számra hagyják el az országot, méghozzá családostul.
Az igazság az, hogy olyan válság van kialakulóban hazánkban, amellyel a kormány nem kíván szembenézni, mert akkor a korábbi akarnok és önkényeskedő politikáját kéne felülvizsgálni és megtagadni."
(Ezt 2016-ban írtam)

Sulyok nagy napja Orbán bukása után virrad fel!

Sulyok köztársasági elnök nagy napja Orbán választási veresége után érkezik el! Félő, hogy ő lesz az Orbán-utáni rendszer legfőbb kerékkötője és sz.rkerverője.

Mintha a sorsa olyan lenne, mint Mógus professzoré a Harry Potter és a Bölcsek köve c. könyvből: "félénk, hebegős, a légynek ártani sem képes személyiségnek látszik. Ahogy a regény végén kiderül, valójában ő Voldemort legfőbb támasza, aki megosztja testét a Sötét Nagyúrral... Megpróbálja megszerezni a Bölcsek kövét, hogy annak segítségével Voldemort újra testet ölthessen, de Harry Potter megakadályozza ebben; a küzdelem során Voldemort magára hagyja a haldokló Mógust..." (Wikipédia)

A putyini horror Ukrajnában

Idézet az "Orvosok Határok Nélkül" vezetőjével készült riportból: "Két telet töltöttem Ukrajnában a háború alatt. Hatalmas probléma az energetikai infrastruktúra szisztematikus bombázása az oroszok részéről. Ez azt jelenti, hogy az emberek nem csak fáznak, de gyakran egyáltalán nem tudnak normálisan funkcionálni. Kijevben sok idős ember él kommunista panelházakban. És amikor a lift nem működik, egyszerűen nem hagyják el a házat. Az elektromos áram hiánya miatt gyakran a lakásokba való vízszivattyúzás is lehetetlenné válik. Az energetikai infrastruktúra lerombolása a polgári lakosság háború idején történő védelméről szóló genfi egyezmény megsértése, csakúgy, mint a kórházak lerombolása vagy a kórházakhoz való hozzáférés megakadályozása a megszállt területeken."
A teljes cikk: 

 "Ez egy totális háború. Az egyik legbrutálisabb, amit valaha láttam" - mondja a "Rzeczpospolita" c. lapnak az Orvosok Határok Nélkül brüsszeli irodájának vezetője, Christopher Stokes, aki az elmúlt negyedszázadban több mint egy tucat konfliktus szemtanúja volt világszerte.

- Napi 1000, 1500 halott az orosz oldalon, hatalmas veszteségek az ukrán oldalon is: az ukrajnai összecsapásokat az első világháború legrosszabb szakaszaihoz, a somme-i vagy verduni csatához hasonlítják.

Több mint negyed évszázada dolgozom az Orvosok Határok Nélkül szervezetnek. Jártam Azerbajdzsánban, Afganisztánban, Csecsenföldön, Angolában, Ruandában, Koszovóban, Libanonban, Gázában és Szíriában. Ez a háború az egyik legbrutálisabb, amit valaha láttam. Emlékszem, hogyan kezdődött. 2022. február 20-án Kijevbe repültem, hogy az ukrán egészségügyi minisztériummal az együttműködésről tárgyaljak. Vasárnap volt. A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka orosz helikopterekre ébredtem, amelyek a fejem fölött repültek. És így kezdődött a háború. Közel két évig maradtam Ukrajnában, és utána is rendszeresen visszatértem oda. A lövészárkokból előbújó, a ködben az ellenséges tűzzel szemben futó katonák látványa: ilyen jeleneteket, mintha az első világháborúból elevenedtek volna meg, láttam már korábban, az Azerbajdzsán és Örményország közötti összecsapásokban 1993-ban, 1994-ben. De Ukrajnában az állóháborúban bekövetkező halál mindennapos esemény, nem valami kivételes dolog. És így van ez most a negyedik évben is. Egész városok váltak rommá. Igaz, Gázában az izraeli csapatok is rombolják az épületekben, a pusztítás mértéke elképzelhetetlen. Ott azonban egy aszimmetrikus háborúval van dolgunk: az egyik fél valóban ipari méretű fegyverekkel rendelkezik, a másik sokkal kevésbé. Ukrajnában két hatalmas hadigépezet csap össze.

- Ez a civil lakosság számára is óriási szenvedést jelent.

Csakhogy a háborúban a pusztítást különböző módon lehet véghez vinni. Még a civil lakosság népirtásának végrehajtása sem igényel kifinomult haditechnikát. Sajnos csak jó szervezés kell hozzá. Ruandában 1994-ben naponta 15, 20, 30 ezer embert öltek meg. Hétköznapi machetékkel ölték meg őket. Ukrajnában más a helyzet. Ott azzal kezdtük a segítségnyújtást, hogy támogattuk a sebesültek vonatokkal történő evakuálását. Lvivben és Ivano-Frankivszkban voltak bázisaink. Abban az időben a frontvonal nagyon gyorsan mozgott. Ez súlyos civil veszteségeket jelentett. Különösen ott, ahol a jelentések szerint az oroszok nagyon brutálisan viselkedtek a megszállt területeken.

- Ezt láttuk például Bucsában és más Kijevtől északra fekvő városokban, ahol közvetlenül az orosz csapatok kivonulása után jelentünk meg. A pusztítás mértéke megdöbbentő volt. Holttestek hevertek az utcákon. Mindenütt aknák voltak. Az emberek kivégzésekről meséltek nekünk, olyan emberekről, akiket az oroszok elraboltak, amikor visszavonultak. Akiket hátra hagytak, mélyen megrázta a trauma.

Orvosi humanitárius szervezetként nem az a feladatunk, hogy megállapítsuk, hogy háborús bűncselekményről van-e szó. Erre a megfelelő nemzetközi intézmények és bíróságok hivatottak. De amit a betegeink szemszögéből láttunk, az megdöbbentő.

- Az oroszok kínozták őket?

Elmondták nekünk, hogy milyen körülmények között tartották őket fogva: gyakran sötét pincékben, ehetetlen ételekkel. Sokuknak fogászati ellátásra volt szüksége, mert az orosz katonák szándékosan kiverték a fogaikat. Az emberek gyakran mesélték, hogy megverték őket. Pedig ezek egyszerű civilek voltak, nem az oroszok ellen harcoló emberek.

- Az oroszok terrorral akarják az ukránokat behódolásra kényszeríteni?

Éppen azután jártam Herszonban, hogy a katonák kivonultak onnan. Beszéltem olyan emberekkel, akik túlélték az orosz megszállást. Néhányan elmondták, hogy elég szabadon mozoghattak, elmehettek a kórházba vagy a gyógyszertárba, bár természetesen ellenőrzőpontokba ütköztek. Mások azonban, akik egy másik faluból vagy körzetből származtak, teljesen más tapasztalatokat szereztek. Kilenc hónapig gyakorlatilag otthon kellett maradniuk. És ez még akkor is így volt, amikor súlyos, krónikus betegségben szenvedtek. Az idősek, ha csak cukorbetegségben szenvedtek is, gyógyszer nélkül maradtak. Minden attól függött, hogy melyik orosz parancsnok irányította az adott területet. Nehéz volt itt bármilyen stratégiát felismerni az orosz oldalon. A legrosszabb azonban az, amikor az orosz offenzíva felgyorsul. Ilyenkor az embereknek drámai döntéseket kell hozniuk.

Ez a háború azonban azon ritka háborúk egyike, ahol nem mehetünk a másik, jelen esetben az orosz oldalra. Afganisztánban például rendszeresen átkeltem a frontvonalon, a tálibok mindig megengedték, hogy az általuk ellenőrzött területen végezzük a küldetésünket. Ahogy az amerikaiak is. A sebesülteket is át tudtuk szállítani a front másik oldalára, ha kellett. Ugyanez volt a helyzet az angolai háború alatt is: a front mindkét oldalán dolgoztunk.

- Miért nem engedik be az oroszok az Orvosok Határok Nélkül szervezetet?

Ezt soha nem mondták nekünk. Az a gyanúm, hogy teljes ellenőrzést akarnak gyakorolni a megszállt területek felett, és nem akarják, hogy független segélyszervezetek tartózkodjanak ott. A másik egyedülálló dolog ebben a háborúban az oroszok által lerombolt kórházak, ambulanciák, rendelők száma. Olyan sok van belőlük, hogy nagyon nehéz szabadulni attól a benyomástól, hogy ezek egy szándékos, parancsra végrehajtott akciók. Annál is inkább, mert a hadsereg ma már nagyon precíz fegyvereket használ, így a célpont eltalálása tudatos döntés eredménye, nem pedig véletlen. A modern háborúkban eddig csak Gázában találkoztam hasonlóval, ahol az izraeliek kórházakat is leromboltak.

Az oroszok egyre gyakoribb akciója az úgynevezett kettős csapás. Ennek lényege, hogy amikor egy rakéta eltalál egy épületet, egy piacot, egy kórházat, egy idő után jön egy drón, hogy megnézze, megérkeztek-e már a mentők. Aztán egy második rakéta érkezik... Ez kegyetlen dilemma elé állít bennünket: hagyjuk ott a rászorulókat, akik néha haldokolnak, vagy kockáztassuk az önkéntesek, az orvosok életét.

- Mit mond ez az oroszokról?

Hogy totális háborúval állunk szemben. Mert végül is nem csak kórházakról van szó. 2022-ben egy nappal a kramatorszki vasútállomás orosz bombázása előtt voltunk: emberek százai vártak arra, hogy vonatokkal evakuálják őket, amikor egy orosz rakéta eltalálta őket. Mivel a kórházakat lerombolják, megpróbálunk mobilklinikákat építeni. De ezzel is van egy probléma, hiszen az orosz drónok egyre mélyebbre hatolnak a frontvonal mögé. Ez korlátozza a hozzáférésünket azokhoz az emberekhez, akiknek segíteni szeretnénk, mert a háborús övezet egyre mélyebb. Sok olyan esetünk is volt, amikor egy jól megjelölt mentőautókat találtak el. Nem tudjuk, hogy szándékosan, de ez egyre nagyobb probléma. Ennek ellenére megpróbáljuk a sebesülteket a frontvonal területéről mélyen Ukrajnába, Kijevbe vagy akár Lvivbe evakuálni. Tavaly több mint 15 ezer embert sikerült így elszállítanunk. De minden alkalommal nehéz döntés előtt állunk, hogy milyen közel tudunk eljutni a fronthoz, hogy elvigyük a rászorulókat. Ez nagyon veszélyes. A berdjanszki kórház, a bahmuti kórház, ahol dolgoztunk, nem létezik. Emlékszem, hogy az egyik klinika vezetőjével felállítottuk az együttműködésünk szabályait, de egy hét múlva már nem volt ott az épület.

- Ezek a körülmények rendkívüli kimerültséget jelentenek azoknak az ukránoknak, akik a front közelében maradtak?

A PTSD, a poszttraumás stresszbetegség nagyon elterjedt. Az emberek kimerültek. Negyedik éve folyamatosan hallják a légvédelmi szirénákat vagy egy közeledő drón jellegzetes zaját. Ma már gyakorlatilag mindenki, akivel találkoztam, ebben a háborúban elvesztett valakit, aki közel állt hozzá.

- Ukrajnát fenyegetik a járványok?

Visszatérnek az Európában nagyrészt legyőzött betegségek, mint például a tbc. De a krónikus betegségek kialakulása általánosságban is széles körben elterjedt. Ennek oka, hogy mivel egyre kevesebb kórház van, sok orvos számára is egyre hosszabb az út a betegekhez. Az orosz drónok és légicsapások miatt veszélyes autót vagy buszt vezetni, ezért többet kell fizetni érte. Az időseknek sokszor erre sincs pénzük, így ahelyett, hogy kezeltetnék magukat, inkább otthon maradnak. Egyre több halálesetet látunk magas vérnyomás vagy cukorbetegség miatt. De egyre több a mentális probléma is, mert az emberek elszigetelődnek. Megpróbálunk úgynevezett mobil klinikákat szervezni. Ennek nagyon fontos pszichológiai dimenziója is van számukra. Emlékszem, egyszer egy ilyen klinikánkon beszélgettem néhány idős nővel. Azt mondták nekem: maradj, ez az egyetlen alkalom, amikor beszélhetünk valakivel.

- Akkor hogyan jutnak ételhez?

Mi az Orvosok Határok Nélkülnél nem megyünk közvetlenül a frontvonal közelébe. De az ukrán önkéntesek hasonló kockázatot vállalnak. Csodálom a bátorságukat, az ukrán civil társadalom erejét. Ezek hétköznapi emberek: az egyikük, akivel beszéltem, korábban újságíró volt, most a házak renoválásában segédkezik. És most az életüket kockáztatják.

- Az elmúlt három év ilyen atrocitásai konszolidálták az ukrán társadalmat?

2022 óta azt vesszük észre, hogy a csapatunkban [a létszáma több száz fő] egyre többen használják az ukrán nyelvet, és egyre többen változtatják a nevüket ukránra. Bucsa és az emberi jogok súlyos megsértése nagy hatással volt az ukrán társadalomra.

- Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy megvonja az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást, beleértve a légvédelmet is. Mit jelentene ez a civil lakosság számára?

Két telet töltöttem Ukrajnában a háború alatt. Hatalmas probléma az energetikai infrastruktúra szisztematikus bombázása az oroszok részéről. Ez azt jelenti, hogy az emberek nem csak fáznak, de gyakran egyáltalán nem tudnak normálisan funkcionálni. Kijevben sok idős ember él kommunista panelházakban. És amikor a lift nem működik, egyszerűen nem hagyják el a házat. Az elektromos áram hiánya miatt gyakran a lakásokba való vízszivattyúzás is lehetetlenné válik. Az energetikai infrastruktúra lerombolása a polgári lakosság háború idején történő védelméről szóló genfi egyezmény megsértése, csakúgy, mint a kórházak lerombolása vagy a kórházakhoz való hozzáférés megakadályozása a megszállt területeken. Kevés olyan háború van, amelyben a civilek túlélése szempontjából kulcsfontosságú infrastruktúrák szisztematikus lerombolásáról szól.”

 

 

süti beállítások módosítása