MaGYAUR

MaGYAUR

Anton Bendarzsevszkij: Oroszországot nem lehet leválasztani Kínáról!

2025. február 20. - Magyaur

„Sokszor halljuk: USA-nak azért kell megegyeznie Oroszországgal, mert Moszkvát le kell választani Kínáról. Állítólag az amerikai adminisztráció gondolkodásában is jelen van egy olyan szempont, hogy amennyiben Kínát tekintik USA elsőszámú globális ellenfelének, akkor mindent meg kell tenni, hogy szétválasszák Pekinget és Moszkvát egymástól, mert a kínai gazdasági és technológiai potenciál az orosz végtelen mennyiségű nyersanyagokkal párosulva megállíthatatlan keveréket képezne. Hasonlatként Kissinger bravúros diplomáciai húzása kerül elő, amikor felismerve a geopolitikai érdekeket és lehetőségeket a ‘70-es évek elején USA megegyezett Kínával az oroszokkal (szovjetekkel) szemben. A mondás az, hogy most ugyanez kell csak fordítva: megegyezni az oroszokkal Kínával szemben.
Véleményem szerint ez egy hibás koncepció, egy hibás stratégia. Oroszországot nem lehet leválasztani Kínáról, mert
1. Kína nem követel Oroszországtól semmit. Nem szankcionál. Együttműködik, mert sokat nyer rajta. Együtt érdekeltek az amerikai dominancia felszámolásában. A Nyugat Oroszország számára nem partner, és a jelenlegi orosz vezetés számára soha nem is lesz az, ez egy illúzió. Lehet azt mondani, hogy Trump pusztán tranzakcionalista lesz, és majd megegyeznek, na de Trump egy demokratikus ország vezetője, egyrészt egyáltalán nem biztos, hogy a republikánusok beállnak ezen politika mögé, másrészt amerikai elnökök jönnek-mennek, de Putyin már 25 éve van hatalmon. Mi lesz, ha Trumppal megegyeznek, és majd 4 év múlva jön egy másik elnök, akár republikánus, akár demokrata? Az oroszok előre gondolkodnak. Nem fogják feladni a kínai kapcsolatukat egy kiszámíthatatlan amerikai partnerségért, ezt nagyon naiv lenne elhinni.
2. Oroszország számára USA ellenség. Az orosz közvélemény áthangolása valamikor 2012-13 környékén indult el erőteljesen, és azóta minden erről szól. Csúnya Amerika, amely tönkretette a Szovjetuniót, amely Oroszországgal szemben hangolja a “szláv testvéreket” és Oroszország felosztásán dolgozik. Ez a narratíva. A háború Ukrajnában (pardon, különleges katonai művelet) nem ukránok és oroszok között zajlik, hanem a NATO és Oroszország, és végső soron USA és Oroszország között. Naiv lenne azt gondolni, hogy ez az ellenségkép egyik pillanatról átvált partnerségbe, és azt mondanák, hogy ó igen, megegyeztünk Trumppal, fel fogják majd mondani az eddigi szankciókat, mi pedig eltávolodunk Kínától. Deal? Kizárt.
Végül pedig érdemes látni azt is, hogy milyen feltételek mellett történt a kínai-amerikai megbékélés, amely Nixon elnök 1972-es kínai látogatásában csúcsosodott ki. Hruscsov 1956-os desztalinizációs kongresszusa után a szovjetek lényegében keresztbe húzták mindazt a politikát, amelyet Mao Zedong képviselt. Onnantól kezdve az oroszok és a kínaiak folyamatosan távolodtak egymástól politikai és ideológiai alapon. 1969-ben határmenti viták következtében a szovjetek és a kínaiak még össze is csaptak egymással, és hajszálon múlott, hogy nem lett belőle egy komolyabb háború. A rövid, 1969. március-szeptember között tartó konfliktusban több száz ember vesztette életét mindkét oldalon. Kissinger pedig okosan kapcsolt, és meglátta a lehetőséget.”

Fúj, de gusztustalan…

Orbán elítélőleg és kárörvendően jegyzi meg, hogy Európa túl megosztott. túl gyenge ezért nem fog odaférni az Ukrajnára vonatkozó amerikai-orosz béketárgyalások asztalához - mintha nem ő szándékozta volna rendre megfúrni az Európai Unió döntéseit! Olyan Orbán, mint a viccbéli részeg, aki a villamoson rárókázik a mellette álló férfi ruhájára majd méltatlankodva mondja a hányástól bűzlő kabátra: „fúj, de gusztustalan!”

Schmidt Mária Merkel-ellenes kirohanása akár Orbánra is vonatkozhatna…

Schmidt Mária „Látószög” című blogjában 2025. február 11-én ezeket írta:

  • Angela Merkel (O.V.?) Európa sírásója.
  • Angela Merkel (O.V.?) érzelem nélküli, hideg, kegyetlen, pragmatikus, bosszúálló hatalompolitikus.
  • Angela Merkel (O.V.?) nem vezette az országot, mert hiányzott belőle az ahhoz szükséges képzelőerő, kreativitás, elhivatottság.
  • Angela Merkel (O.V.?) menedzselte a dolgokat. Belefulladt a napi politikába, álláspontját véleményét a fókuszcsoportok és közvélemény-kutatások eredményeihez igazította.
  • Angela Merkel (O.V.?) minden olyan döntést végzetesen elhibázott, aminek közép-, illetve hosszú távú következményei lettek.
  • Angela Merkel (O.V.?) vezérelve az utánam a vízözön volt.
  • Angela Merkelt (O.V.-t?) a hatalom és nem a hazája érdekelte.
  • Angela Merkel (O.V.?) nem alkotott, nem épített semmit. Hatalomban töltött időszakát az elszalasztott. lehetőségek, a ki nem használt esélyek és azok a jóvátehetetlen rossz döntései fémjelzik, amelyekkel elherdálta /népének a/ jövőjét.
  • Angela Merkel (O.V.?) /társadalmát/ szétzilálta, gazdaságát stagnálásra ítélte, innovációs képességeit lefojtotta, ambícióját kioltotta.
  • Angela Merkel (O.V.?) monoton, sikktelen és esetlen zakóiban maga volt az egykori NDK /kádárizmus?/, aminek képére formálta egész /országát/.
  • Angela Merkel (O.V.?) Megszüntette a szólásszabadságot, egyformára, unalmassá és lepusztulttá gyalulta a médiát, slampossá és elhanyagolttá tette közszereplőit.

Vajon a fenti áthallásos leltár a Fidesz-eliten belüli Orbán-ellenes lázadás egyik első jele volna?

 

Miért veszélyes az állam és egyház összeolvasztása?

Az állam és egyház szétválasztásának eszméje a hatalmi ágak szétválasztásának logikájába illeszkedett; ahogy a végrehajtó hatalmat, vagyis a kormányt az országgyűlés és az alkotmánybíróság ellenőrzi, ugyanúgy a kontrollálhatatlan hatalmi monopólium elkerülése érdekében kívánatossá lett a laikus polgári és az egyházi szféra szétválasztása.
Mert amennyiben ez a két szféra egybeolvad, úgy már nem beszélhetünk modern polgári államról csak erőszakos, vagy kevésbé erőszakos önkényuralomról. És még ha léteztek is bölcs despoták, akkor is az euro-atlanti civilizáció sikere épp a merész egyéni vállalkozásokon, a szabad közösségválasztáson és a jogállamiságon alapult. Szemben az „örök, hierarchikus értékekre" hivatkozó, kollektivista vallásos világnézettel; a modernitás és európaiság az egyéni, innovatív tehetség felszabadítását jelentette.
A Fidesz-KDNP alig leplezett módon az állam és egyház újraegyesítésén fáradozik. Ez a politikai irány a keresztény-nemzeti államnak, illetve vezetőjének szakrálissá, tehát szent és sérthetetlen mivoltához fog vezetni. A „szolgáltató állam” eszménye helyébe az „adományozó / kegyosztó” állam kerül, amiben állami és egyházi szolgálatban álló „közkatonák” veszik át az öntudatos állampolgárok helyét.
Küzdeni kell hát a Fidesz pártállami és egyház morális hatalmának összeolvadása ellen, mert előre látható, hogy a „fékek és ellensúlyok” nélküli, bebetonozott "állam-egyházi-hatalmi-monopólium" egyenesen vezet Magyarország kasztosodott, mozdulatlan zárvány létéhez! (2023)

Tudtad?

Tudtad, hogy a nemzet új dolog?
Az európai középkorban nem léteztek mai értelemben vett nemzetek: dinasztikus tömbök, birtokhalmazok voltak, amelyek sem nyelvileg, sem területileg nem voltak egységesek.
Egy Rákóczi birtok (már csak a házasságból származó birtok-bővülések miatt is) az egész országra kiterjedő hálózat volt, ezért volt "országos" a Rákóczi szabadságharc. Nem beszélve a Habsburgokról, akiknek volt egy osztrák ága, de egy spanyol ága is, amely többek közt a Németalföldet uralta (a katolikus Belgium trikolórjában ma is ott látható a Habsburgok sárga/fekete színe), sőt amely kiterjedt a tengerentúlra, így a Fülöp-szigetekre is.
Ezekből a tájnyelveket beszélő kis régiókból alakult ki - nagyrészt a protestantizmus hatására, hiszen a latin misézés helyett nemzeti nyelven folyt az istentisztelet -  a nemzeti nyelvek rendszere. De még így is hosszú volt az út a néhány tíz- és százezres nemesi nemzet felfogástól az egy nyelven beszélők nemzetéig, amely magába foglalta már a "nemtelen" parasztokat és polgárokat is.
Ez a folyamat láncreakciót indított el, mert amikor ezt a kiterjesztő gesztust a magyar nemesség megtette 1848-ban és mindenkit befogadott a magyar politikai nemzetbe, akkor ebből sok magyarországi nemzetiségi egyszerűen nem kért: az oroszok bujtogató pánszláv és görög-keleti vallási agitációja miatt sem!
Mivel a nacionalizmus a tömegtársadalmakban hatékony manipulációs eszközzé vált, ezért lényegileg emiatt robbant ki az I., és a II. világháború. Ennek akart véget vetni a hidegháború fenyegető légkörében a francia-német együttműködésen alapuló Szén-, és Acélközösség, amelyből kifejlődött a Közös piac, majd az Európai Unió. 
A közép-európai országok, - a II. világháborús szerepüket tekintve mind a nácibarát, "háborús bűnös" horvát, szlovák, magyar, ukrán, román állam mellett a háború áldozatai is, így a lengyelek és a balti államok - a Szovjetunió összeomlása után vágytak arra, hogy egy tőkeerős, új modern szövetség tagjai legyenek, amiről népszavazáson döntöttek.
Így vált Magyarország is, az őt állandó tőkeinjekcióval erősítő, Európai Unió nemzeteinek egyenjogú tagjává! (2018)
süti beállítások módosítása