Ha az európai civilizáció meg akar maradni, akkor nem mondhat le a ritka földfémekkel teli és a sarki térségben kontinensünk védőbástyájának szerepét játszó Grönlandról!
Ha valaki nem olvasta: https://24.hu/kulfold/2025/12/23/gronland-usa-igeny-megszerzes-donald-trump/
Egy emlékezetes 2021-es orbáni dokumentum, aminek jelentőségét 2026-os választások körül lehet csak lemérni. A mottója: „Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük...”
„Hét törvény” hazugsága
A Fidesz, az egészségügyi vészhelyzet kellős közepén úgy döntött, hogy most jött el a megfelelő pillanat a „Magyarország hét törvénye” című nacionalista hitvallás megjelentetésére:
1.) „Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse” Az ember közösségi lény; genetikailag arra hivatott, hogy szeresse azokat a közösségeket, amelyekbe beleszületett: a nagycsaládját, a szülőhelyét, az egyházát, az iskoláját, a nemzeti kultúrát, amely részét képezi egy tágabb vallási-életmódbeli civilizációnak. Az ember ösztönösen igyekszik kötődni közösségekhez, de mégis sokszor előfordul, hogy ahol a „Haza” közömbös és nemtörődöm az állampolgáraival szemben, ahol „nem szeretik” vissza, magára marad az egyén ott egoizmus, huliganizmus és identitás-nélküli kozmopolitizmus terem.
2.) „Minden magyar gyermek újabb őrhely” A gyermek tehát nem a család ajándéka, hanem az önvédelmi háborúra kész nemzetállam „katonája”? Különös felfogás…
3.) „Az igazság erő nélkül keveset ér” Ez nem keresztényi gondolat: ez az ököljog beemelése a közgondolkodásba! A polgárság azért győzte le a hepciáskodó, csak az erő nyelvén értő lovagokat, mert képes volt a legkülönbözőbb csoportok, társadalmi rétegek, nemzetállamok érdekeit, „igazságait” hatékonyan kezelni, tárgyalásos úton, kompromisszumokkal. Magyarország az első és második világháborúban az erős hatalmak oldalán indult harcba, mégis vesztett; ennek isszuk a levét a mai napig - ez az igazság.
4.) „Csak az a mienk,. amit meg tudunk védeni” Ennek semmi értelme a mai technika és elektronikus kommunikáció korában. Nemcsak arról van szó, hogy több ezer kilométerről képesek drónnal, vagy hacker-támadással csapást mérni a közművekre, a kiszemelt célpontra, emberre, de arról is, hogy megszűnt a személyes titok: mind a nagy internetes szolgáltatók, mind a saját állami szerveink, mind az ellenséges hírszerzők képesek feltörni a digitális kommunikációnkat. Ezek ellen nem nagyon tudunk védekezni… Na és?
5.) „Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük” Ki mond ilyen badarságot? Minden mérkőzés időben behatárolt és a teljesítményt általában mások ítélik meg.
6.) „Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs” „Magyarország hét törvénye” közül ez a legellentmondásosabb, mert amennyiben a magyar nemzet átnyúlik az országhatárokon, úgy a nemzetállam vezetőinek arra kellene törekedni, hogy minél gyengébbek, vagyis átjárhatóbbak legyenek a határok. Tehát a szétszóratott magyarság elemi érdeke nem a „nemzetek Európája”, hanem ellenkezőleg az országhatárok nélküli Európa!
7.) Egyetlen magyar sincs egyedül” A fideszes Alaptörvény elvetette a „gondoskodó” állam koncepcióját és behozta a „munka-alapú” társadalom fogalmát. Úgy tűnik viszont, hogy a munka „értékét” maga az orbánista elit dönti el, egyfelől saját magát mértéktelenül megjutalmazza, másfelől teljesen közömbös az európai mércével mérve szegénységi küszöb alatt élő munkavállalókkal és elesettekel szemben. A roma és magyar hajléktalan, rokkant, kisnyugdíjas és beteg bizonyosan magára hagyatva érzi magát, mert a szociális háló már nem működik, az egyházi karitatív szervezetek viszont még nem képesek a helyükre lépni…
Olyan fiatalokra van szükségünk, akiket nem kaszárnya-, vagy kolostori szigorúságban nevelnek fel, hanem akikből önálló gondolkodású, szemfüles, csapatmunkára képes, erkölcsi iránytűvel rendelkező bátor felnőttek lesznek. Ha a magyar nemzetállam képes lesz milliónyi ilyen férfit és nőt kitermelni magából, akkor nem marad el sem az ország sikere, sem a hazaszeretet! (2021)
Ha Orbán szerint a befagyasztott "orosz vagyon halott", akkor nem teljesen mindegy neki, hogy mi történik vele?:)
Újsághír: Putyin európai disznókról beszélt az orosz vezérkar előtt... (HVG, 2025. dec. 17.)
Putyin kifakadása alaptalan; a 2020-as években senki nem akarta Oroszországot felosztani! Az amire Putyin utal nem más, mint a Szovjetunió - az ő felfogásában a "Nagy Oroszország" - szétesése volt, a nemzeti önrendelkezés elve alapján. És pont ezt a nemzeti önrendelkezés és szuverenitás iránti igényt tartja a nem elég hívő, nem eléggé nacionalista Nyugat "áfiumának"/ópiumának Putyin, amelyet már tovább nem tűrhetett az orosz titkosszolgálat által megszállt államgépezet és megindult a "rothadó" Nyugat felé... Ukrajnán keresztül.
A populista politika a népszerűség hajhászása miatt nem mer hozzányúlni a mérhetetlenül káros fogyasztói társadalom modellhez és miközben még mindig határokról, „új, jobb határokról” ábrándozik, - amelyekért akár háborút is kész kirobbantani - aközben a létünket fenyegető humanitárius, ökológiai és szociális problémákat egyszerűen lesöpri az asztalról, mint nem létezőket. Ezért az „utánam az özönvíz-típusú” felelőtlen politikusi magatartásért a nemzetállamokra széttagolódó világrend a felelős. Aki nacionalista az nem akar, de nem is tud globálisan gondolkodni.
A világgazdasági szektoron kívül van két intézmény, amelynek mintegy hivatali kötelessége a globalizmust képviselni: az ENSZ és a római katolikus egyház. Az 1945-ben létrehozott ENSZ, a saját nehézkessége, de főleg a nemzeti-önzés talaján álló populista államok nyomása miatt is, bent ragadt az alapításának elavult és szűk mozgásterében. A római katolikus egyház viszont, főként Ferenc pápa tevékenyége óta, úgy tűnik képes az univerzalizmus hiteles képviseletére!
A Vatikán a világ legrégebbi és mindmáig legjobban informált ’agytrösztje”. Ferenc pápa ráadásul az egyház szellemi elitjéből, a jezsuita rendből érkezett azzal az ambícióval, hogy az európai civilizációval egybeforrt, belterjes „Rómát” modernizálja és megnyissa a világ felé. Mivel maga is Dél-Amerikából származott kötelességének tartotta, hogy a keresztény hitre legfogékonyabb milliárdnyi fejlődő világbeli híveinek mindennapos gondjait beemelje az egyházi tematikába, ily módon a szegénység, a diktatórikus hatalomhoz való viszonyulás, a migráció és a környezetszennyezés kérdését. Jellemző, hogy az első önálló enciklikája (állásfoglalása), a „Laudato si”, amelynek alcíme a „közös otthon gondozása” volt, és amely a társadalmi igazságosság mellett a környezetvédelemről szólt, három évvel megelőzte Greta Thunberg feltűnését.
Ferenc pápa azon túl, hogy új pályára állította az egyházat, előrelátó személyzeti politikával mintegy kijelölte „örökösét”; XIV. Leót.
A szegényekhez való radikális közelség teológiája
XIV. Leó pápa „Dilexi te” kezdetű apostoli buzdítása tudatosan utal vissza Ferenc pápa „Dilexit nos” enciklikájára, amelyben kifejeződik az egyház elkötelezettsége a legkisebbek és legkiszolgáltatottabbak mellett. A „Dilexi te” radikálisan új megtestesülés-teológiát tartalmaz: „Krisztus maga lett szegénnyé, hogy megossza velünk emberi természetünk határait és törékenységét”. A „Dilexi te” prófétai teológiát kínál, amelyben az egyházi gyakorlat sokkal több, mint egyéni jótékonykodás:”Az igazságtalanság struktúráit a jó erejével fel kell ismerni és le kell bontani”. A gondolatmenet úgy folytatódik, hogy „a szegényekkel való találkozás nem valamiféle mellékes, periférikus tevékenység, hanem maga a keresztény élet központja.”
Az apostoli buzdítás túllép a puszta elméleti tanításon: gyökeres átalakulásra hívja az egyház szervezeti felépítését, prioritásait és önazonosságát. A kulcskérdés így szól: miként válhat az egyház valódi módon „szegény egyházzá a szegényekért”, ahogyan azt már XXIII. János pápa is sürgette. A kitűzött feladatok közül érdemes kiemelni, hogy olyan konkrét lépések kidolgozását kell elkezdeni, amelyek szembeszállnak a „gazdaság diktatúrájával, amely öl”. Elengedhetetlen az együttműködés a civil társadalmi mozgalmakkal, valamint annak a biztosítása, hogy a menekültek lelki gondozása az egyház küldetésének szerves része legyen. Ezentúl az egyháznak aktívan kell részt vennie a nemzetközi testületek munkájában a strukturális igazság érdekében, és kiemelt egyházi törekvésként kell kezelni a gazdagabb és a szegényebb országok közötti szolidaritás erősítését.” (Szemlélek, 2025. okt. 9. - Csiszár Klára pasztorálteológus összefoglalója alapján)
A párbeszéd folytatása a keresztény egyházak, valamint a keresztény és a nem-keresztény egyházak között
Az idén májusban megválasztott egyházfő első külföldi útján igyekszik azt mutatni: annyira közel megy a tűzhöz, hogy akár bele is sétál, ha ez kell ahhoz, hogy rendeződjenek a konfliktusok. A törökországi út a római katolikus és a görög-keleti ortodox kereszténység egységet kívánta felmutatni a niceai zsinat 1700. évfordulóján. A libanoni út célja a felekezetek és vallások közti béke előmozdítása volt. XIV. Leó úgy tartja, hogy egyháza híveinek a „béke népének kell lennie, olyanoknak, akik mindenkinek jót akarnak”. (Pénzcentrum, 2025. nov. 30.)
A klímavédelem ügye
XIV. Leó pápa videóüzenetet küldött az ENSZ brazíliai klímakonferenciájához. A pápa szerint a párizsi megállapodás működő keretet adott, de a világ nem reagál elég gyorsan. A pápa a globális éghajlati hatásokra is figyelmeztetett. Az árvizek, az aszályok, a viharok és a szélsőséges hőség szerinte már minden kontinensen érezhetők. (Pénzcentrum, 2025. november 18.)
Minden jel arra mutat, hogy az 1,4 milliárd hívőt számláló katolikus egyház aktív szerepvállalásra készül a világpolitikában.
XIV. Leó, a fantasztikusan jól sikerült libanoni látogatását követően bejelentette, hogy a következő útja Afrikába vezet…
https://vulkanfolyoirat.hu/orosz-jeno-xiv-leo-az-uj-vilagrend-elohirnoke/
Prelude in E Major by J.S Bach played by Erik Rydvall and Kristine West
Az Orbánt támogató "királypártiak" vannak az egyik oldalon, a másikon pedig a királyságot megdönteni akaró "köztársaságpártiak".
