A Tisza párt győzelme túlmutat az orbánista kurzus leváltásán, mert a liberalizmus-ellenes nacionalista populista politika hiteltelenségét és alkalmatlanságát bizonyította be úgy, hogy közben Magyar Péterék nem hirdettek visszatérést sem a liberális, sem a bal-lib kormányzáshoz.

Azt is látni kell, hogy az „Orbán-Putyin-Trump”-féle konzervativizmusnak semmi köze sincs a 19. századi „Trón és Oltár szövetségéhez”. A 21. századi „Isten, Haza, Család” jelszóra építő populizmus az elitek és a gazdasági globalizmus ellen lázadó tömegek Tekintély iránti vágyát fejezte ki. De ez a „másodlagos frissességű”, felfújt tekintély már nem az igazi!

A populista-konzervatív irányzat merev, erkölcscsősz szószólói hajlamosak az őket kritizálókat hazaárulónak és homoszexuálisnak feltüntetni, amivel szemben a Szakralitást hangsúlyozzák. Szerintük például a 2026. május 9-i parlament előtti népünnepély, és főleg az „ördögi tánc” megbecstelenítette a szent teret. Vagy az, hogy megnyitották a felszentelt Karmelita kolostort a nép előtt, vagy hogy valaki a parlamenti pad támlájára ráül a beszélgetés hevében, az égbekiáltó szentségtörés. A „politikai-vallásosságot” követők szemében súlyosabb bűn egy magatartásbeli tabu semmibevétele, mint az intézetis kislányok/kisfiuk megbecstelenítése…

Tíz év óta, - Ferenc pápává választása óta - a katolikus egyház igyekszik elhatárolódni a szegényeket megvető, migráns-ellenes és a szokványostól eltérő nemi irányultságokkal szemben intoleráns, ugyanakkor állandóan a kereszténységre hivatkozó nacionalista populista vonaltól. Ugyanígy, mivel a Vatikán hatásköre kiterjed az egész Földre, ezért sértik az anti-globalista jelszavak és ugyanilyen okból szintén szembeszáll a nemzetállami önzésből fakadó, globális klíma és bioszféra problémákkal kapcsolatos közömbösséggel is.

Magyar Péter győzelme arra hívja fel a figyelmet, hogy új lapot lehet és kell nyitni a politikai gondolkodásban: az erkölcsi tekintély nem egy mesterségesen életben tartott fétis. A jelenkor fiatalsága egyre kevésbé követi a korábbi korosztályok szokásait és politikai babonáit.

Olyan új politikusi osztályra van szükség, amely nem a manipuláció, nem az agresszív, „határ-kiterjesztő” pótcselekvéssel akar magának Tekintélyt szerezni, hanem a való világ, valós válságaira való érdemi megoldásokkal!

- Olyasvalakit keresünk, aki ismeri Magyarország helyzetét térben és időben.
- Olyasvalakit keresünk, aki jól ismeri a hazai viszonyokat; Romsics vidékről, nem értelmiségi családból érkezve, a lehető legtisztességesebb módon küzdve érdemelte ki az akadémiai tagságát.
- Olyasvalakit keresünk, akinek a nemzettudata nem beszűkült, márpedig Romsics, - aki a történész példaképéhez, Kosáry Domokoshoz hasonlóan - képes úgy hazafi lenni, hogy közben kritikusan tekint a magyar történelmi folyamatokra.
- Olyasvalakit keresünk, aki képes felülemelkedni a napi politikai küzdelmeken, aki a történelmi múlt feldolgozásából olyan ismereteket halmozott fel, amelyek révén képes előre látni a jövőt meghatározó erővonalakat.
- Olyasvalakit keresünk, aki képes ünnepi alkalmak, de katasztrófa idején is megszólítani a nemzetet, vagyis az összmagyarságot és ha szükséges akkor erőt adni neki.
- Olyasvalakit keresünk, aki megtestesítője az európaias magyar népléleknek, az európaias magyar géniusznak.
Ilyen Romsics Ignác.

https://www.youtube.com/watch?v=RUkF49lB1Lo

• A „becsapódáson” természetesen a közelgő globális klímaválságot értem.
• A „kultúrharcon” pedig a liberalizmus, a globális világrend és a vele szembenálló tekintélyelvű konzervatív, a nemzeti szuverenitás jelszava mögé bújó keményvonalas vallási és birodalmi törekvések ütközését értem.
• A kultúrharc szempontjából az 1945 utáni időszak legfontosabb eseménye az 1968-as diákmozgalom volt, és ami ezzel együtt járt: a női emancipáció, aminek a hátterében az antibébi tabletta elérhetővé válásával a szexuális forradalom húzódott, valamint a formális tekintélyek megkérdőjelezése.
• Az 1968-as hagyományt folytató, „istent és embert nem tisztelő”, szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo- szerkesztőségének jó részét kivégző iszlám terrorizmus áldozatainak 2015-ös temetése „aha” élményt jelentett Orbán Viktornak.
• Orbán Viktornak rá kellett döbbennie a gyászoló, a vallási intolerancia ellen tüntető párizsi, részben színesbőrű kozmopolita tömegben, hogy tulajdonképpen egyetért a vallási érzékenységükben sértett muszlim gyilkosokkal és ez az istentelen, liberális nyugati világ valóban pokolra való!
• Nem véletlen, hogy 2017-ben Budapesten rendezték meg a „Családok XI. Világkongresszusát” (amelyről a kapcsolt 444.hu cikk szól) és amelynek keretében egymásra találtak az orosz és az amerikai vallási fundamentalisták. Ennek keretében az Orbán-függő Novák Katalin - soha meg nem bocsátható módon - egyszerre árulta el a saját nemét és a nyugati civilizációt, amelyen pedig felnevelkedett.
• Azóta a Putyin-Trump-Netanjahu és Orbán nevével fémjelezhető vallásos-nacionalista irányvonal a Nyugat-ellenes (vagy csak egyszerűen Európa-ellenes?) politikájával döntő befolyást gyakorol a világra.
• A világméretű kultúrharcban fordulópontot jelentett Ferenc pápa 2013-as megjelenése. Az általa már Dél-Amerikában megismert és álszentnek tartott vallásos-nacionalista iránnyal szemben a plebejus teológiát képviselte. Az egyház legyen elsősorban a szegényekért és az elesettekért (beleértve a földönfutókat is) amennyire lehet be kell vonni a nőket a Vatikán vezetésébe és a fogyasztói társadalom elítélése mellett a bioszféra megmentését, a „Teremtésvédelmet” minden hívő és nem hívő közös ügyévé kívánta tenni.
• A több mint száz évvel ezelőtt született keresztényszocialista mozgalom után Ferenc és XIV. Leó pápa új világnézeti dimenziót nyitott, amelyre már nem a megszokott bal- és jobboldal szembenállás a jellemző, hanem a klímaválság és környezetszennyezés elleni globális, a tudományt és több vallást is magábafoglaló összefogás.
• Közben egy új politikusi nemzedék nőtt fel, amely a hagyományokat már nem görcsösen, hanem lazán kezeli. Közéjük tartozik a muszlim vallású Zohran Kwame Mamdani, New York polgármestere és Magyar Péter, aki számára az ünnepi attila viselet, vagy a szent-korona csak egy jel, egy gesztus - nem több annál.
• A kérdés az, hogy a ma diákjai, a fiatal és kevésbé fiatal gondolkodói mennyire lesznek képesek nyomást gyakorolni a politikusokra, hogy minden nemzeti és vallási problémán túl végre az élővilág sokszínűségének megőrzésére koncentráljanak, amely sajnos nem eléggé tudatosult feltétele az emberi faj túlélésének…

https://444.hu/2017/05/26/az-ensz-es-a-dolgozo-nok-pusztitjak-el-az-emberiseget?

Ha nem tör ki a világháború akkor is kemény megpróbáltatások előtt áll Európa és az egész emberiség. Sok, különféle szakterületen dolgozó tudós 2050-re civilizációs összeomlást jósol a klímaválság, a nyersanyagforrások kimerülése és a környezetszennyezés miatt. Az előttünk álló 25 évben, ha eléggé előrelátók vagyunk, akkor a következő problémák miatt kell kilépnünk a komfortzónánkból:

1.) A konkurenciaharcra épülő piacgazdaság már nem épít, hanem rombol.

2.) A globális klímakatasztrófa küszöbén a nacionalista szűklátókörűséget és a nemzeti önzést folyamatosan újratermelő nemzetállami struktúra több kárt okoz, mint hasznot.

3.) A természetet leigázni kívánó emberközpontú erkölcs végzetesen elavult; a bioszféra sokszínűségét egy - vallásokon és filozófiákon átívelő – új etika védelme alá kell helyezni!

A kiutakról néhány szót:

A 20. század a „gyorsuló idő” évszázada volt, de a 21. századra elértük a növekedés határait és katasztrófához vezet, ha továbbra is ragaszkodunk a fogyasztás-növekedés korábbi üteméhez. A megoldás az ÖNKORLÁTOZÁS fogalmában foglalható össze. Békeidőben is történt már ilyen, gondoljunk a Covid-leállásra! Létezhet a piacgazdaság keretei közt is „tervezett lassítás” különösen a környezetszennyező tengerentúli kereskedelem és tömegturizmus súlyos megadóztatása révén. (Amely adók, más bevételek mellett, alapul szolgálhatnak a robotizáció miatt elkerülhetetlenül bevezetésre kerülő Feltétel Nélküli Alapjövedelemnek).

Ha a fogyasztói társadalmat kiszolgáló világkereskedelmet korlátozzuk, akkor ezzel helyzetbe hozzuk az ÖNELLÁTÁST, méghozzá egyfelől lokális szinten, másfelől olyan országcsoportokon belül, mint amilyen az Európai Unió. Ha komolyan vesszük a „Régiók Európája” ideát, akkor ezzel lénygében kikapcsoljuk a sok tekintetben öncélú és önérdekű nemzetállamot.

Mivel az emberi faj történelme folyamán vándorló életmódhoz volt szokva, ezért lelkiismeretfordulás nélkül képes összeszemetelni a saját élőhelyét, jelen esetben a Földbolygót, de többek közt a túlnépesedés miatt olyan helyzetbe kerültünk, hogy nincs már hova mennünk: itt kell élnünk, halnunk.

A bioszféra és az emberiség kollektív túlélése érdekében a különböző társadalomban élőknek változtatniuk kell az életmódjukon, méghozzá nemcsak a külső kényszer, hanem a saját meggyőződésük, illetve hitbéli meggyőződésük okán is. Szükség volna tehát egy olyan ETIKA kimunkálására, amely a profán filozófián túl magába foglalja az animizmus-sintoizmus-buddhizmus-keresztény Teremtésvédelem ÉLŐVILÁG-VÉDŐ szellemiségét is. Azt diktálná ez az erkölcsiség, hogy az ember a lehető legelővigyázatosabban járjon a „természet kertjében” és ne okozzon több és nagyobb kárt, mint amit eddig okozott a számunkra adatott, egyedüli Paradicsomban…

https://vulkanfolyoirat.hu/orosz-jeno-a-kovetkezo-25-ev-rovid-tortenete/

A Fidesz vezérkar emberei - élükön Orbánnal - olyanok voltak, mint a simlis falusi vállalkozók: pompás ötletnek tartották a "tőlük független" államot kicselezni mondván, hogy „de hiszen minden épeszű ember ezt teszi!”

Az állam átvágását, valamint a Fidesz harcias ellenállását a bürokratikus, jogi intézményekkel szemben pont olyan kurucos virtusnak fogták fel, mint az Európai Unióval szembeni szabadságharcot! Szerintük minden lenyúlás a védekezésre berendezkedett nemzeti oldalt erősítő, elismerésre méltó akció volt a "globális ellenség" hazai, (nem fideszes, tehát hazaáruló) ügynökeivel szemben… :(

A klímakatasztrófa elkerülésének szempontjából Ferenc pápa bámulatos előrelátásról tett tanúbizonyságot, amikor tekintettel a globális válság globális megoldására egyik központi tanítása lett a Teremtésvédelem (magyarán a bioszféra megóvása) és a valódi katolikus (univerzális), tehát minden vallásra kiterjedő együttműködés kezdeményezése volt.

A katolicizmus nem szekta, tehát nem olyan titokzatos, zárt vallás, amiről nem lehet véleménye bárkinek, amennyiben viszont defenzívába vonul, úgy még inkább elveszti a vonzerejét.

Ferenc és XIV. Leó nyitott a világias világ, más vallások és a Globális Dél felé - ettől vált a Vatikán izgalmas világpolitikai tényezővé; olyanná, amelybe még az Európa-gyűlölő, neo-protestáns amerikai elnök is beleköt.  Ugyanakkor a megújuló, a világmindenségért felelősséget vállaló katolicizmus új dimenziót nyitott az emberiségnek!