"New York nem eladó" - kiáltotta oda Zohran Mamdani Trumpnak.

Vajon Orbánék szerint sem eladó Magyarország?

A 2020-as évekről azt lehetett gondolni, hogy a nacionalista és vallásos többségre hivatkozó populista politika virágkora lesz. Trump, Orbán, Putyin stb. hadat üzentek a politikai korrektségnek, a kozmopolitizmusnak, de leginkább a kisebbségeknek; a „normális társadalmi többség” nevében.

Amúgy a konzervatív és haladó politikák összecsapása már régi történet, ami összefügg a hagyományt, az etnikai összetételt változatlannak akaró vidék és a változást, a modernizálódást akaró városok közti ellentéttel. A nagyvárosok, a nyugati félteken, valóságos civilizációs kísérleti laboratóriumok voltak a történelem folyamán. Azért „kísérletiek”, mert a városi önigazgatás lehetőséget biztosított a kereskedelmi tevékenység révén világot látott, tanult városlakóknak a merev vallási és társadalmi hierarchiák módosítására és új eszmék kidolgozására.

Nem alaptalan azt gondolni, hogy a népesség szempontjából kisebbségben lévő városlakók – a gazdasági siker, a tudományos-technikai fejlődés és a jogegyenlőség érdekében tett erőfeszítéseik következtében – alaposan felforgatták az országlakók többségének életét. És ebben a folyamatban kitüntetett szerepe van a városi etnikai, vallási kisebbségeknek, akik a saját bőrükön érzik a társadalmi rendszer egyébként mindenki mást is érintő visszásságait: a katolikus Franciaországban a kálvinistáknak, Közép-Európában a zsidóságnak és most a New York-ban az iszlám közösségnek.

A "szuverenitásvédelem" = szabadkezet adni Orbánnak + szabad utat adni az orosz hackereknek Mo-on mindenhova...

A nem-vallási alapú, de a szegényeket, védteleneket emberszámba vevő európaisággal szemben a mai világ urai - a  nemzeti önzést hirdető autokrata vezérpolitikusok - „szent háborút” viselnek.

Ennek a magyarországi áldozata a legeurópaibb magyar város: Budapest!

https://hvg.hu/gazdasag/20251029_karacsony-gergely-budapest-kormany-elvonas-6-milliard-ebx

Bűnös vagyok szentatyám; a KEVÉLYSÉG bűnébe estem…Túl sokat küzdöttem a kisebbrendűségi érzésemmel, aztán megkeményedtem és égett bennem a bizonyítási vágy. Meg akartam mutatni a korábban az engem nem sokra becsülő szüleimnek, a falunak, az engem lenéző értelmiségieknek, hogy több és jobb vagyok náluk! Arra jutottam, hogyha mindenki olyan keményen építette volna a karrierjét mint én, akkor nem lennének elesettek. Csak maguknak köszönhetik sorsuk rosszabbra fordulását a gyengék, a hajléktalanok és a menekültek! Arra gondoltam, hogy nem is szabad ezekkel az akaratgyenge „vesztesekkel” különösebben törődni. Csak azt sajnálom, hogy az anyaszentegyházat puszta eszközként használtam fel a hatalom megszerzésében és a hatalmam megszilárdításában, de látnia kell szentatyámnak, hogy mivel számbelileg több katolikus magyar van, mint a saját, református vallásomhoz tartozó hívő, valamint a tiszteletet parancsoló egyházi hierarchia jobban megfelel a számomra kívánatos állameszménynek, ezért politikai okokból is a katolicizmus felé fordultam. Elismerem túl nagyratörő álmaim voltak: Magyarország kormányzója, az Európai Unió vezető politikusa és a globalizmus elleni világméretű keresztény-nemzetállami küzdelem vezére akartam lenni. Belátom, hogy az önteltség és a gőg vezetett.

Szentatyám a FÖSVÉNYSÉG bűnébe estem. Túl mohó voltam, nem tagadom. A hatalom megszédített, mert nekem és a környezetemben élőknek, akik számára megnyíltak pénzforrások, hozzáférhetővé vált a közvagyon, mintha egymás után többször nyertük volna meg a lottó ötöst… Aztán ha kellett, az adóhatósággal, ha kellett jogi úton szorongattuk meg azt, akitől el akartunk venni valamit. Mámorító volt a hatalommal való szabad és gátlástalan élés érzete! Azt viszont különösen bánom, hogy elfogadtam „harminc ezüstpénzt” a magyar állam vendégeként itt tartózkodó keresztény örményt alvás közben, orvul, baltával meggyilkoló muszlim azerbajdzsáni kiengedéséért.

Bűnös vagyok szentatyám a BUJASÁG elnézésében akkor, ha ez érdekemben állt. A mundér becsületének megvédése, az erkölcsösség látszatának fenntartása miatt nem vettem tudomást a híveim kicsapongásáról, hiba volt az is, hogy nem nyomoztattam a pedofília, a gyerek molesztálások ügyében a papság, vagy a hűséges beosztottaim körében, de hát a szövetségeseim jó hírét csak nem akarhattam aláásni?

Bűnös vagyok szentatyám az IRIGYSÉG bűnében. Azt vallottam, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék. Hogy a közvagyonból, - az én közvagyonomból - nem adok csak úgy ránézésre a nyomorgó magyaroknak és migránsoknak/menekülteknek. És meg kell vallanom, hogy elirigyeltem politikai ellenfeleim vagyonát is. Ha valaki szembefordult velem, vagy nem támogatott eléggé, akkor számolhatott azzal, hogy nem kap megrendelést az államtól, vagy valakik „visszautasíthatatlan ajánlattal” keresik meg és vásárolják fel a tulajdonukat, általában áron alul.

Bűnös vagyok szentatyám a TORKOSSÁG bűnében, mert a pálinkafőzés engedélyezésével lökést adtam a hazai alkoholfogyasztásnak, holott milliónyian szenvednek nálunk a testet-lelket tönkretevő alkoholizmusban. De nem tettem a magyarországi népesség egészségéért, a sokféle szív-, és érrendszeri betegséget okozó elhízás ellen sem, inkább a politikai érdekeimnek megfelelő élsportot és látványsportokat támogattam és nem a hobbi- és tömegsportot...

Bűnös vagyok szentatyám a HARAG szabadjára engedéséért. Felkorbácsoltam a nacionalista és idegengyűlölő indulatokat csak azért, hogy én és pártom a „nemzet megmentője” szerepében tetszeleghessen. Töredelmesen bevallom azt is, hogy bosszúszomjas vagyok és türelmesen kivárom az alkalmat a törlesztésre.

A folyton támadó politikai taktikám egyenes következménye lett az ország politikai megosztottsága. Az, hogy fontosabb lett a hozzám való lojalitás, mint a szakértelem, hogy fontosabb a protekció mint a tehetség. Ennek folyományaként (a kereseti különbségek mellett), ez is Nyugatra kényszerített sok dinamikus, kreatív magyar fiatalt, mintha egy újabb ország-csonkítás történt volna… De talán ez a vérveszteség az ára annak, hogy a vallással szemben közömbös, lázadozó „félig közép-ázsiai” népemet jámbor, az Egyházat és a Nemzetállamot hűségesen szolgáló alattvalóvá formáljam, nem?

Elmarasztalható vagyok szentatyám a JÓRA VALÓ RESTSÉG bűnében, mert teljes győzelemre törekszem, „egészpályás letámadásra”. Azt a harcias, macsó férfimintát követem, amelyben az önérzetünk nem engedi meg a „langyos” kompromisszumokat. Totális és végérvényes győzelemre vágyom, ezért nem annyira a népem iránt szeretet, vagy a hosszú távú előrelátás vezet a kormányzásban, hanem inkább az, hogy ráerőltessem az akaratomat - akár kíméletlenül is - a vonakodókra.

Szentatyám, ugye az őszintén és töredelmesen bevallott bűneimre kaphatok megbocsátást? Ugye kapok feloldozást?

…

Atyám, miért nem válaszol?

A magyar politikai elit eddig többek közt Trianon és a székely autonómia ügye miatt erkölcsi fölényben érezhette magát a román politikai elittel szemben, de ez véget ért. Az Európai Uniót, a jogállamiságot és magát a jogszerűséget támadó, immorális orbánista politika végleg lejáratta magát Európában és Erdélyben... Mára Közép-Európa legszegényebb és velejéig korrupt országának már nem Romániát, hanem az orbáni-Magyarországot tartják.

Parászka Boróka írja: „fordulat áll be a magyar-román kapcsolatokban. Eddig a magyar-magyar viszonyok, az Orbán kormány (és az orbáni propaganda) jelenléte Erdélyben, amolyan magyar belügynek számított. Nem avatkozott nagyon bele a román politika, sem a román sajtó, nem is gördítettek akadályokat - igaz, nem is tévesztették szem elől, mi folyik. Csendes kivárás volt évekig.

Ma azonban a teljes, de tényleg a teljes romániai sajtó a magyar-magyar korrupciós ügyekkel volt tele. És nem csak az volt fókuszban, hogy itt olyasfajta visszaélések folynak magyar költségvetési pénzekből, amilyenhez hasonló ügyekben Romániában börtönbüntetés jár. Hanem az, hogy a határon átjövő pénz nem a romániai magyar kisebbségnek szánt támogatás, hanem "Orbán Romániára irányuló befolyásolási kísérlete". A magyar kormány ilyen módon növeli a "soft powert" nálunk Romániában (is). Ez a tavalyi elnökválasztási botrány után (amit egy ilyen befolyásolási kísérlet váltott ki), a Romániára irányuló orosz nyomásgyakorlás árnyékában a legsúlyosabb ügy, amit csak el lehet képzelni.

És ha befolyásolási kísérletként vetődik fel a NER jelenléte (márpedig a román sajtó ma így vetette fel), akkor annak hosszú távú következményei lesznek. Például a diplomáciai kapcsolatok megromlása, a Romániában működő magyar tulajdonban lévő cégek kiemelt vizsgálata, a romániai magyar vállalkozások fokozott vizsgálata várható…”

Kedves Viktor STOP Tudjuk, hogy mennyire fontos lett volna neked a jövő évi választás előtt egy ilyen találkozó megtartása a gyönyörű Budapesten STOP Sajnos nem értette meg Donald, hogy az orosz álláspont nem alku tárgya STOP De biztos vagyok, hogy Te megérted, hogy minden kompromisszum, minden tűzszüneti ajánlat elfogadása a gyengeség jele lenne STOP Kárpótlásképpen ígérem, hogy az orosz titkosszolgálat minden eszközt be fog vetni 2026 tavaszáig - sőt azt követően is - a Tisza párt ellehetetlenítésére STOP Bajtársi öleléssel: Vlagyimir Vlagyimirovics STOP

Álhír: "A Fidesz október 23-án gyertyás könyörgő békemenetet szervez Orbán Viktor vezetésével az orosz nagykövetség elé, hogy arra kérjék Kirill pátriárkát és Putyin urunkat mentse meg, foglalja vissza az országot, hogy így megálljt parancsoljanak a Magyar Péter-féle "pesti srácok" 1956-ot idéző vircsaftjának!"

Mivel Orbán Viktor Putyin számára nem „szláv testvér”, Trump számára nem „megbízható angolszász barát”, ezért Orbán a feje tetejére állhat, akkor sem tekintik többnek, mint egy kedves, egzotikus mitugrásznak…