MaGYAUR

Semjénék és a természettel vívott harc „istenítése”

2020. április 26. - Magyaur

Újsághír: a kormány a járvány közepette több mint 4.700 millió forintot szán a Semjén Zsolt és Kovács Zoltán által menedzselt 2021-es Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállításra.

Mi lehet ennek a hátterében?

Első megközelítésben: az idegenforgalmi vonzerő növelését és hosszabb távon az országimázs javítását várják. A giga-kiállítás nem egyszerűen a turizmus fellendülésével jár, hanem ráadásul egy tehetős érdeklődői rétegnek a Fidesz-közeli idegenforgalmi infrastruktúrába való terelésével is.

Második megközelítésben a vadászat a „természet ura” szerepnek a látványos kifejeződése. Nőknek és gyereknek nem való férfiassági próba, amely fegyelmet és önfegyelmet kíván. Erkölcsi szempontból magasabb rendű „sport” (már ha sportszerűnek lehet tekinteni azt, ha teszem azt Lázár János „befizet” 2500 fácán lelövésére, amitől a botrány elkerülése érdekében utóbb mégis elállt).

Harmadik megközelítésben: a vadászat olyan testmozgás, amely a „harcosokat” jó kondícióban tartja. Olyan férfi „törzsi jellegű testvérközösség”, amelyből a feleségek ki vannak zárva. Nem véletlen, hogy a jól sikerült vadászatot nemcsak vadakból készített lakoma és tivornyázás követi, hanem a múltban gyakran – a parancsra berendelt fiatal és csinos felszolgálólányokkal rendezett – orgia is.

Negyedik megközelítésben: a vadászathoz kapcsolódó „nemes férfi/lovag/harcos” alakja, aki ha kell uralkodik, de ha kell akkor némán szolgál, vagyis aki teljesen szemben áll a zöld-liberális „1968-as”, egyéni szabadságjogokra és felelősségre hivatkozó non-konformista szemlélettel. Márpedig az orbáni politika az öröknek hazudott „nemzetállami rend” képviseletében az „1968 szellemiségével” átitatott EU-val szemben határozza meg magát!

Ötödik megközelítésben a vadászat – akárcsak a nemzetek közti versenyt favorizáló élsport - a háború allegóriája. Az Orbán-Semjén-féle világkép a félreértelmezett szociáldarwinista „létért való küzdelemre”, a „fajok/nemzetek természetes kiválasztódására” épít. Ezzel szemben Darwin azt állította, hogy „az evolúció lépésről lépésre történik a genetikai térben, és nem nagy ugrásokban. Más szóval az evolúció fokozatos.”(Richard Dawkins: Az Ördög Káplánja Vince Kiadó, Bp. 2005; 108.old). Ennek ellenére Fidesz-KDNP vezérpolitikusai úgy gondolnak a világra, mint egy harcmezőre. Ahol ha kell a világgal, de legalábbis Európával szemben megvédik magukat és amely küzdelemben csak a „kiválasztott” lehet a győztes.

A Semjén-Orbán-féle logika a „vagyunk olyan jók, mint más népek” pozícióból eljut a „mi európaiabbak vagyunk az európaiaknál”, „pápábbak a libsi pápánál” és tulajdonképpen a nagyhatalmakkal vetekszünk a Világkiállítás, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és más világversenyek megszervezésével! És mivel a magyarok önbecsüléséért, a nemzeti összetartozás és harckészség megerősítéséért a Fidesz teszi a legtöbbet, ezért ez adja a rendszer legitimitását (holott azt csak a jó kormányzás alapozhatná meg igazán!).

Hatodik megközelítésben, ahogy Orbán Viktor nem egy Széchenyi Istvánhoz hasonló Európa-párti építkező politikus; úgy Semjén Zsolt sem egy „nagyvadász Széchenyi Zsigmond”!

Semjénék Széchenyi Zsigmondot az alaszkai és más nagyúri vadászatai alapján világraszóló „vadász-hérosz”-nak akarják beállítani. Róla szólva mondja Semjén, hogy ő a legnagyobb magyar vadász, „akinek művészete, vadgazdálkodási tudománya, fotói és irodalmi zsenialitása is mind tetten érhető. Minden vadász számára etalon”.

Az a Semjén miniszterelnök-helyettes mondja ezt, aki abszolút sportszerűtlen módon helikopterrel vadászott más rénszarvasára… Ennyit az egész ügy hitelességéről!

 https://index.hu/belfold/2020/04/24/vadaszati_vilagkiallitas_budapest_penz_atcsoportositas_kormany/

https://index.hu/belfold/2019/02/06/szervezokben_es_allami_forrasban_duskal_nyilvanossagban_szukol_semjen_vadaszati_gigaexpoja/

Monumentális illusztráció a Szózathoz

A Fidesz önsorsrontó nemzetstratégiája

..."Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,

Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar."

Trianon megoldása nem a „nemzeti-pártállami” elkülönülés, hanem a határok nélküli, önkormányzatiságra épülő Európa!

http://pestbuda.hu/cikk/20200422_hamarosan_elkeszul_a_nemzeti_osszetartozas_emlekhelye?fbclid=IwAR3dMspDpYH6BOkPGehdgTOWo_m5uCni3VptHg8SaTgLiYX4es2ABxPZjMc

Magyarok: "mint a búza és a bor"

 Hamvas Béla: "A lugasban üldögéltünk, az asztalon tejes mandula és lépesméz. Még sosem hallottam ennyit beszélni.

A második világháború után volt és először mondtam el a gondolataimat. Aztán ő beszélt:

A hangodból szemrehányást vélek kihallani. Csaknem vádat e nép iránt, amely itt csendesen tenyészik, mint a búza és a bor. Elhatározást vársz tőle, csaknem lázadást, és színt vallani, ha lehetne, korbáccsal kényszerítenéd. Azt mondod részvétlen és közömbös. Hogy alszik. És hogy ez az alvás különösen ma, bűn…

Ez itt Berzsenyi és Kisfaludy Sándor népe és földje. Elpusztíthatod, de az aranykorból sohasem fogod tudni felébreszteni. Ez a méhes földje…

Persze nehogy eszedbe jusson ebből a véres világ ellen vádat kovácsolni. Ha megtennéd, megbocsáthatatlan lenne. Az ő végzetük, hogy örökké tévedjenek. Hogy boldogtalanok legyenek. És vállalták az áldozatot, hogy az őrület poharát helyettünk is kiürítik. Ez a történet káprázata. E nép azonban mindig tiltakozni fog az ellen, hogy e káprázatba csalják. Alvással védekezik s így tartja fenn az örök béke valóságát.”

Hamvas Béla: Silentium, Titkos jegyzőkönyv, Unicornis  Vigilia, Bp. 1987; 197-198. old.

 

Magyarok: mint farkasok a Kánaánban...

Hankiss Elemér: "Néhány évvel ezelőtt találtam egy színes metszetet. A 18. század elején készült Tirolban. Az akkoriban gyakori nemzet-karakterológiák egyike volt. A felső sávban egymás mellett sorakoznak az akkori Európa jelentős népeinek képviselői, nemzeti viseletükben. Bal oldalt az országok adottságaira s népeinek jellegzetes tulajdonságaira vonatkozó kérdések sorakoznak, s minden nemzet alá be avannak írva a válaszok.
Arra a kérdésre például, hogy miben voltak gazdagok e nemzetek, a spanyolok földjéről azt olvassuk, hogy "termékeny", a franciákéról azt, hogy "gondosan megművelt", a németekéről, hogy "jó", a lengyelekéről. hogy "erdős". A pálmát a magyarok viszik el; az ő földjükről az áll a táblában, hogy "termékeny és gazdag".
S hogy miből van fölöslegük? A spanyoloknak "gyümölcsökből", a franciáknak "árucikkekből", a németeknek "gabonából", az angoloknak "legelőkből", a magyaroknak viszont bőséggel van "mindenből".
Amikor azonban a népek erkölcsi s más tulajdonságaira kerül sor, a sorrend megfordul. A spanyolok "nagyvonalúak" és "gőgösek". A franciák "könnyelműek", "műveltek" és "fondorlatosak". A németek "jók", "ájtatosak" és "mindenhez értenek". A magyarok viszont: "hűtlenek", "a lehető legkegyetlenebbek", "árulók", "vérszomjasak" - vagyis a lehető leggonoszabbak. Nem hízelgők ránk nézve az állathasonlatok sem. A többiek "elefántok", "rókák", "oroszlánok", "medvék", mi magyarok viszont "farkasok" vagyunk.
/.../
Ha torz a kép, akkor is megszívlelendő. Mert ugyan a tej-és mézfolyamok azóta elapadtak, és talán kegyetlenek, vérszomjasak és farkasok sem vagyunk, de adott adott lehetőségeinkkel mintha ma sem tudnánk élni. Inkább viszálykodunk és vagdalkozunk."

Hankiss Elemér: A befejezetlen ember, Helikon Kiadó 2014 - 219-220. old.

A magyar klérus hitszegése

Vajon miért hallgat a Magyar Katolikus Egyház az alapjövedelemről, amikor országrésznyi területek nyomorodnak el, miért nem szólal meg akkor, amikor maga Ferenc pápa veti fel ennek szükségességét?
Miért fontosabb kedvébe járni a "kenyéradó gazdájának", mint hűséggel szolgálni az égi és földi feljebbvalóját?
Miért fontosabb számára az érzéketlen engedelmesség és a hallgatás, mint a szeretet és a könyörületesség?

A Fidesz titkos, manicheus összeesküvése,

aminek célja: Magyarország „európátlanítása”…

A magyar legszélsőjobboldalnak van a csőcseléknél is veszélyesebb fegyvere; a nyugati civilizációt, vele együtt a „nyugati-kereszténységet” elvető manicheizmus és a hozzá kapcsolódó, a magyarságnak világmegváltó szerepet tulajdonító „Szent Korona-vallás”. Ezeket a képzelgéseket komolytalannak is hihetnénk, de egyre több nyomát láthatjuk annak, hogy a hozzá közelálló manicheus befolyás alatt álló politikusok befolyást gyakorolnak Orbán Viktor döntéseire. Olyasmikre kell gondolni, mint az úgymond „efemer”, tehát nem örök igazságokat hirdető nyugati tudományosság elvetése (Lázár János), a szkíta-parthus magyarsággal illetve a Szent Koronával kapcsolatos kutatások beindítása (Kásler Miklós), a „keresztényüldözésnek kitett” keleti-keresztény egyházak erőnkön felüli megsegítése (Semjén Zsolt, Szíjártó Péter), vagy mivel ebben a történelmi-mitikus „párhuzamos valóságban” Buda immár 3200 éve (Lásd a mellékelt videót!) a magyar királyok fővárosa, ezért a „vezérlő-kormányfőnek, korunk Mátyás királyának” ott a helye... stb.

Ami Mani-t, a parthus királyfit illeti, ő Jézus Krisztus után a III. évszázadban élt és egy olyan sajátos kereszténység mártír-profétájává vált, amely az Újtestamentum mellett épített Zarathustra és Buddha tanításaira is. A mai neo-manicheusok ideológiájának legfontosabb tétele a Nyugatot „megrontó” judeo-krisztianizmus elleni harc, tehát az Ótestamentum és a zsidóságnak (így Jézus Krisztus zsidó identitásának) száműzése a kereszténységből és helyette egy világmegváltó parthus-szkíta-magyar vérvonal felállítása. Tehát elutasítják zsidósnak megbélyegzett anyagias gondolkodást, de vele együtt a „liberálissá, vagyis a hit árulójává vált” Római Katolikus és Protestáns egyházakat is, hogy helyettük egy külön úton járó, kitalált magyar keresztény hagyományt építsenek fel, amelynek középpontjában a „világ urának” tekintett magyar Szent Korona” áll!

Még ha Orbán Viktort nem is lehet antiszemitizmussal vádolni, van hasonlóra példa a XX. század történetében; Rosenberg a náci főideológus 1930-ban adta ki „A huszadik század mítosza" című könyvet, amelyben a Nyugat dekadenciájáért a római pápát és a világ zsidóságát tette felelőssé. Mi több Hitler is alapított a germán őstörténet kutatására kutatóintézetet… Himmleréknek is volt egy bálványa; a Szent Grál, aminek megszerzésétől azt várták, hogy az bebiztosítja az árják világ fölötti uralmát.

A „Szent Korona vallás” természetesen békés jellegű és csak morális tekintélyt kölcsönözne Magyarországnak, mégsem veszélytelen, mert Magyarország „európátlanításához” vezet; vagyis a jogállam, a magyar tudomány és kultúra intézményrendszerének, a Vatikánhoz való kapcsolat leépítéséhez…és végső soron Magyarország önkéntes kiválásához az Európai Unióból, amihez az ürügyet már talán keresik is a „Magyar Szent Korona nevében”…

https://www.youtube.com/watch?v=EQeYQOncJ5A

Hogyan éljük túl a 21. századot?

Hihetetlen szerencsénk van a koronavírus járvánnyal, mert lehetne gyorsan terjedő agyvelőgyulladás, születési rendellenességet, vagy vérzéses gyulladást (ebolát) okozó pandémia is! Mindenki emlékszik arra a középiskolai tanulmányaiból, hogy a pestis  milyen világtörténelmi sorsfordulókat okozott: meggyengítette a görög-keleti kereszténység védekező képességét épp az oszmán-török Konstantinápoly-elleni támadása előtt, vagy Nyugat-Európa lakossága harmadának, felének a pusztulása miatt a megmaradt parasztok, - jobb alkupozíciójuk miatt - már sikerrel harcolhattak a jobbágyi alávetettség ellen és a korábbi röghözkötésből szabadulva tömegesen költöztek városokba, utat nyitva ezzel a kapitalista fejlődésnek! Vagy gondoljunk Dél-Amerikára, ahol nem annyira a spanyol gyarmatosítók fegyverei mint inkább az általuk behurcolt betegségek győzték le az indián birodalmakat…

Lehet ábrándozni arról, hogy a koronavírus-elleni vakcina beadása után minden visszatér a régi kerékvágásba, de ez illúzió. Ha más nem is fog történni; előre látható, hogy 2020 második felétől Kína felzárkózik a neki amúgy is súlyosan eladósodott Egyesült Államok mellé és megszűnik a világ angolszász hegemóniája!

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az emberiség ne legyen kitéve ennyire a járványoknak és mellesleg a kínai digitális diktatúrának?

A „gyógymód”, akárcsak minden terápia, nem lesz kellemes:

  • Le kell fékezni a lassan irányíthatatlanná váló globális kapitalizmust, de nem a nemzetállami elkülönülés és az ezzel járó viszályok erősítésével!
  • Le kell fékezni a gyorsan növekvő jövedelmi különbségeket a világban; igazságosabb elosztási viszonyokat teremtve; bőrszín, nemzeti, vallási és nemi különbségekre való tekintet nélkül!
  • Az értékpiramis csúcsára a Föld végtelenül hosszú túlélése kerül, más szóval a Bioszféra Bölcsesség. Vagyis a legfőbb érték az Élet, az Élővilág lesz, és semmiképpen sem az Ember és annak kényelme! Természetesen mindenki megőrizheti vallásos, nemzeti és humanista identitását, de azt a legfőbb értéknek; a földi élet szentségének alárendelve.
  • A „világ mellényének újragombolása” nem igényel erőszakos forradalmat. Ez egy elhúzódó folyamat, amely akár a 21. század második feléig is eltarthat, de elkerülhetetlen. És remélhetőleg ennek egyik lehetséges előmozdítója, a Kínai Kommunista Párt nem követi a néhai Mao pártelnök „Falu bekeríti a város” stratégiáját, magyarán hogy a népes, de szegény harmadik világ képviseletében Kína, - - akár atombomba bevetésével is - legyőzi a gazdag Nyugatot. Nos, Kína sikert aratott világháború nélkül is, még ha a végső győzelemtől távol is áll.

A jó hír az, hogy a „Bioszféra Bölcsesség-világa” kirakójáték minden kis darabkája létezik, csak össze kell rakni!

  • Ellenőrzés alá kell vonni tőzsdei és más értékpapír kereskedést, erről írta a 2008-as világválság kapcsán Soros György: „Az 50-es években nagyjából eltemették a „laissez faire” elméletet, de a 80-as években mégis visszatértek hozzá. A pénzügyi hatóságok ennek hatása alatt vesztették el a pénzpiacok feletti ellenőrzésüket, s ezzel alakult ki az a „szuperbuborék”… ami most kipukkadt. Az amerikai gazdaság ettől a fundamentalista tételtől, és erre épülő deregulációs rezsimtől vezetve vitte a falnak a világot. (Almási Miklós: Hova tűnt az a rengeteg pénz? Atheneum, Bp. 2009; 46-47.old). Figyelemreméltó a nagy tekintélynek örvendő Helmuth Schmidt javaslata, aki kancellársága előtt pénzügyminiszter volt és azt javasolta a G20-nak a világgazdasági depresszió/zuhanás leküzdéséhez: „Minden magánintézet (beruházási bank, beruházási- és nyugdíjalap, fedezeti alap, részvénykezelő, biztosítótársaság stb.) és minden, a piacon használatos pénzügyi eszköz felügyeletét egyetlen bank- és pénzfelügyeleti szervnek kell alárendelni… Minden pénzintézetnek büntetés terhe mellett tilos lenne betéteket, illetve hiteleket kezelni, melyek jogilag un. adóparadicsomokban vannak bejegyezve”… Schmidt tudja, hogy csak a fináncszféra világméretű átalakítása ér valamit. Ameddig kimarad belőle egy-két állam, a spekulatív tőke azonnal odamegy, s onnan kezdődik elölről a válságtermelés. (Almási u.o; 166.old.) Amíg vannak off shore-/adóparadicsomok, addig érdemes bűnözni, magán és állami vagyont sikkasztani. A globális problémára globális megoldást kell találni!
  • Aki tehetsége és szorgalma révén meggazdagodik élvezze annak jól megérdemelt gyümölcsét, de ne örökíthesse tovább a vagyont - ily módon elkerülve a túlzott tőkefelhalmozódást egy családon, klánon belül. A sikeres üzletember, politikus, feltaláló, művész, szakember stb. halála esetén a személyes tulajdona; a ház, a gyerek taníttatása, az autó maradhat a szűk család birtokában, de minden más vagyonelem kerüljön vissza a világ társadalmának „közös kalapjába”. Innét aztán alapjövedelem formájában egyfelől a legszegényebbek megélhetését lehet finanszírozni (Figyelem! Nem kényszerülnek a szegények és üldözöttek népvándorlásra!) és esélyt nyújthat a világ minden gyerekének az azonos életkezdésre, a tehetsége szabad kibontakoztatására.
  • F. Schumacher „Small is beautiful” (A kicsi szép) című könyvének megjelenése óta tudjuk, hogy a buddhista közgazdaságtan és a hozzá sokban hasonlító ókori görög-római sztoikus hagyomány alternatívát kínál a frusztráló és egyoldalúan gazdaság-centrikus életmódnak. Schumacher szerint a buddhista közgazdaságtan lényege a szenvedés csökkentése és a mértéktartás. A gazdasági cselekvés akkor igazolható, ha nem növeli, hanem csökkenti az összes érintett lény szenvedését. A buddhista felfogás szerint „a fogyasztás csak eszköz az emberi jólét megteremtéséhez, a cél a fogyasztás minimumával elérni a jólét maximumát.” Egy buddhista számára abnormális, hogy a javakat többre értékeljék az embereknél, vagy, hogy többet érjen a fogyasztás, mint a teremtő cselekvés, a holt tárgy, mint maga az ember. Ez nem más számukra, mint a sötétség erői előtt való kapituláció. (E.F. Schumacher: Small is beautiful Le Seuil, Paris 1978; 57.old.) „A modern gazdasági gondolkodás maximális fogyasztásra ösztönöz. Ezzel ellentétben a buddhista közgazdaságtan megérti, hogy a „jól-lét”-hez a ’nem-fogyasztás’ is hozzájárulhat.”(Zsolnai László: In: Zsolnai L. (szerk.) Boldogság és gazdaság. Typotex, Bp 2010; 15.old.) A fogyasztás alapvetően rivalizáló, mi több fennhéjázó jellegű… A rivalizálásból eredő „jövedelmi fegyverkezési hajsza” nem vezet eredményre. Egy alapvető jövedelmi szint elérése után a személyközi kapcsolatok minősége és gazdagsága sokkal jobban hozzájárul a személy boldogságához, mint a növekvő jövedelem vagy a fogyasztás.” (Zsolnai i.m. 18-19.old)

A luxusról lemondó ideálról szól a sztoikus filozófus-császár is; Marcus Aurelius: „Mert ha embertársaiddal jót tettél mit akarsz még?...Mintha a szem fizetést kérne azért, mert lát, és a láb azért, mert jár! Mert amint ezek a testrészek arra termettek, hogy alkatuknak megfelelő működésükkel betöltsék sajátos feladatukat, úgy az ember is, aki tulajdonképpen azért születik, hogy jót tegyen, ha valami üdvös vagy közhasznú tevékenységet fejtett ki, csak azt tette, amire rendeltetett. S ezzel már meg is kapta a maga jutalmát.” (Marcus Aurelius Elmélkedései, 1983 Bp, Európa Kiadó; 139-140. old).

  • Hogy mit is jelent pontosan és miképpen hozzuk létre a „Bioszféra Bölcsesség” uralta világot, az közös gondolkodást és erőfeszítést igényel. A „Bioszféra Bölcsesség” nem valami radikális zöld ideológiát jelent, nem egy vegetariánus, pláne nem vegán étrendre fogott emberiséget! Az ember az állatvilág része és mint ilyen egyszerre fogyaszt növényi és állati eredetű táplálékot, bár a mesterséges hús-szövet építés , a 3D ételnyomtatás új távlatokkal kecsegtet. Az ember helyét tehát itt kell keresni, az életvilágról gondoskodó, önkorlátozó szerepben. És mivel városiasodás üteméről azt jósolják a szakemberek, hogy 2050-re a világ lakosságának 60-80 százaléka lesz városlakó, ezért közös felelősségünk, hogy a kialakuló „a mesterséges intelligenciával feljavított, ’okos’, a házfalakra felfutó, függőleges kertekkel-teli megavárosok” egyre inkább önellátóak legyenek energetikai, élelmiszertermelési szempontból.

A koronavírus-járvány mintát mutatott arra, - főleg a következő generációknak - hogy elképzelhető széles körben a takarékos otthoni munka és a környezetet nem megterhelő, kevés utazással jellemezhető élet.

Ismerve Kína hatalmas előrelépését az okos és zöld városok építésének területén, nem beszélve a világuralmi ambícióiról - a világ többi részének is fel kell venni a ritmust! Ha van Európának küldetése, akkor az a Kínai digitális diktatúrával szemben kialakítandó Bioszféra-alapú új világrend szervezése és menedzselése az angolszász hatalmakkal, Oroszországgal, az arab világgal, Izraellel és Dél-Amerikával közösen, amihez – mint kész tényhez - hozzá lehet kapcsolni Kínát is!

 

 

Nem tudunk élni…

"Egy indiai bölcs - Swami Buddharakita Teyra – szerint megdöbbentően fegyelmezetlen az európai emberek gondolkodása. Képzeletükben mindig az irrealitásokban kóborolnak. Vagy a múltjukon töprengenek, ami már nincs. Vagy a jövőjüket tervezik, ami még nincs. És a két nincs között alig élik át az egyetlen vant, a jelent.

Örök jelenben kellene hát élni, s főként bátran, vállalva vágyainkat, igényeinket, a szív követeléseit…

Csak a jó életet követheti jó halál. Amikor az ember már nem kívánkozik vissza. Egy teljes életet élő ember iskoláskorban nem vágyik vissza az óvodába. Felnőtt korában nem akar kamasz lenni. Öregen nem akar fiatal lenni. S talán, amikor jó vénségében betelt az élettel, nem akar tovább élni…

Ennyi múlik rajtunk. A többi a világon múlik. A társdalom viselkedéskultúráján, amit egyedül abból lehet megítélni, hogy miként bánnak az éppen kiszolgáltatott helyzetben lévő emberrel. A szülő a gyerekével, a tanár a tanítványával, az orvos a betegével, a hivatalnok az ügyféllel, a kereskedő a vevővel, a pincér a vendéggel, az autóban ülő a gyalogossal…

Az ember mindenekfelett jó életre vágyik. Először ezt kellene számára biztosítani.

Valóra kellene váltani az újszülöttet körülrajzó ígéreteket, terveket, álmokat. Török Sándor írja: „Mikor megszületik valaki, mennyi mosoly, öröm és gyengédség veszi körül. És amikor meghal, mennyi fájdalom, könny és gyász. De, ami e kettő között történik vele… Emberek, irgalom! Gyermek voltam, és halott leszek!”

Popper Péter: Fáj-e meghalni? Saxum, 2012;  95-100. old.

Ha a Fidesz el akarja kerülni a bukást,

akkor ki kell vonnia a frontvonalból Orbánt!

Orbán Viktor hatalmi tekintélye azon alapult, hogy a gyors döntésekre képes illiberális állam hatékonyságban felülmúlja a „vitatkozgató” Nyugatot, ezen túl mögötte áll nemcsak a magyar választók többsége, de a keleti támogatók is: a türköktől, Putyinon át a kínaiakig. Ez a legitimitás kérdőjeleződött meg most.

Mi vezetett idáig?

  • Orbán régi politikai játékosként nem engedett politikai egyéniséget felnőni maga mellett; csak magában bízik. Ebből a rossz beidegződésből képtelen volt visszavenni és a vészhelyzetet felismerve, túlbecsülve a válságkezelői képességét, csak egy megoldást látott maga előtt: teljes szabadkezet akart a kézi-vezérlésű hatalomgyakorlásához. Nem valószínű, hogy tartós diktatúrát akart volna bevezetni, csak a helyére akarta tenni az ellenzéket, illetve az ellenzéki önkormányzatokat.

Mivel rutinból akarta átverni ezt az országgyűlésen, nem volt eléggé körültekintő és elszámította magát. Olyan volt, mint az a forrófejű autóvezető, aki előzés közben hiába látja a vele szembejövő teherautót nemhogy fékezne – ez egyszerűen eszébe sem jut - hanem még inkább rátapos a gázpedálra, így a frontális ütközés elkerülhetetlen. Soha nem gondolta volna, - főleg ebben a káoszban - hogy a felhatalmazási törvény kapcsán a korábban oly lomha Néppárt és EU ilyen gyorsan és élesen reagál!

  • Ráadásul döbbenettel kellett tudomásul vennie azt, hogy a korábbi „nyájas keleti barátok” a nem túl nagy segítségért is kevéssé baráti árat kérnek.
  • Túl sokáig nem fókuszált a járványra, mert előítéletei voltak a klímakatasztrófával és „járványveszéllyel riogató kockásingűekkel” szemben. És a magyar valóságtól elzárt Fidesz párt-elit vagy nem tudta, vagy nem merte figyelmeztetni a baj tovagyűrűző hatásaira.
  • Eddig nem okozott gondot egy kis késlekedés a cselekvésben, mert mindent be lehetett pótolni „rohammunkában”, de ezúttal túl sok és sokféle irányból érkező zavart kellett elhárítani, ezért a reakcióidő lelassult. Túl sok egészségügyi, külpolitikai, gazdasági és belpolitikai probléma szakadt egyszerre a miniszterelnök nyakába, aki időzavarba került.
  • Mivel a rossz vezetési stílusának köszönhetően nagy többségében „fejbólintó-jánosok”-ból áll a válságkezelő csapata, ezért is folyamodott, csodafegyverként, a katonaságon keresztüli kézi vezérléshez. De mint tudjuk nem léteznek „csodafegyverek”…

Mindenki számára, aki el akarja kerülni a közelgő egészségügyi-gazdasági-szociális-politikai katasztrófát az lenne a legjobb, ha a Fidesz „házon belül” keresne megoldást, például a kialakult helyzetért felelős kormányfő „felfelé buktatásával” (Áder helyére, köztársasági elnöknek, vagy ENSZ nagykövetté stb.)

Remélhetőleg külső szakértőkkel kibővített, hangsúlyozottan nem-illiberális fideszes kormány még kivezetheti Magyarországot abból a kül- és belpolitikai válságból, amelybe Orbán Viktor szerencsétlen politikájának következtében belesodródott.

A Fidesz jelszava még mindig: „Nekünk Magyarország az első!” – na hadd lássuk!

A „vészhelyzet” pszicho-szociális haszna

Lewis Mumford: „Különös módon a többféle foglalkozás és az inkább változatos, mint szakosított élet megvalósíthatóságának egyik legjobb példája a békeidők munkarendjének megszakításából származik, amit nagy méretekben az első világháború okozott és aztán ismételten a második. E válságokban, mikor csak korlátozott idő állt rendelkezésre az átképzés végrehajtásához, az emberek nemcsak foglalkozást cseréltek, hanem jellemüket is megváltoztatták. Olyan emberek, akik azelőtt biztos foglalkozásokat választottak, most  a veszéllyel és a kínzással számoltak a földalatti ellenállásban; képesítés nélküli lányok, akik sohasem bántak még varrógéppel sem, az eszterga és a pontozó elsőrangú kezelői lettek; háziasszonyok, akik sohasem dolgoztak otthonukon kívül, kórházi ápolónők lettek, vagy elsősegélynyújtók, és elviselték az ágytálazást, az undorító betegségeket, súlyos testi sebesüléseket; középkorú férfiak, akik mindig meghátráltak a veszélytől, légóparancsnokká és mentőautó-sofőrökké változtak; nyugtatgatták a megriadtakat, és a romok alól csonka és halott testeket ásták elő.

Semmi sem mutatja meg jobban az életre szóló szakosodás nevetséges fölöslegességét, mint a gyors alkalmazkodás e példái. Sok esetben, ha jól ítélem meg a későbbi találkozásaimat az ilyen emberekkel, ezek a szerepváltozások önbizalmuk és képességeik növekedésének élményét nyújtották nekik. A jutalmuk nem hatalom, haszon vagy tekintély, hanem az élet elmélyülése volt. A közös élmény elveti az összes régi kasztrétegződést és beidegződést. Megmutatja, hogy van az emberi erőforrásoknak olyan mély tartaléka, amelyből az erő rendszere csak válságos pillanatokban merített.”

Lewis Mumford: A gép mítosza, Európa Kiadó, Bp. 1986; 302-303. old.