A magyar jobboldal, bár magát keresztényinek tartja, igazából nem ismeri a testvéri szeretet fogalmát: végtelenül tekintélytisztelő és ebből fakadóan irtózik a szegényektől. Amolyan nemesi-dzsentri lenézéssel viseltetik a társadalom alsó rétegeivel, elesettjeivel szemben (akik lehetnek persze nemcsak szegény magyar, vagy roma emberek, hanem betegek, mozgáskorlátozottak, idősek, menekültek is) mivel annak ellenére, hogy saját magát "államalkotónak és fenntartónak" tartja nem hisz az állampolgári egyenlőségben.
A jobboldali hangadók szövegei ezért hiteltelenek, mert letagadják a szegénységet és a figyelem középpontjába mindig valami leleplezést és „nemes küzdelmet” helyeznek.
Íme a letagadott tények:
„Az ország nyomorfalvai: itt élnek a legszegényebb magyarok. Hiába jár a KSH adatai szerint 300 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés Magyarországon, ez a statisztikai adat rendkívül csalóka. Alaposabban is górcső alá véve a helyzetet például kiderül, hogy a jól fizető kevesek húzzák fel az átlagot. De a társadalmi rétegek elszakadását a földrajzi bontás mutatja leginkább, a legszegényebb magyar településeken élők ugyanis gyakorlatilag "vegetálnak".
300 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon, egészen pontosan a bruttó átlagkereset 303 ezer forint volt áprilisban, 14, 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban –„kürtölte” tele a sajtót a KSH bő egy hete. És bár a statisztikai adat kétség kívül helytálló, mint azt korábbi cikkünkben is jeleztük, statisztikai átlag lévén rendkívül csalóka. Kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet ugyanis kiderül, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot, míg
10-ből 7 magyar munkavállaló fizetése (bőven) elmarad a 303 ezres bruttótól.
Anya, mi lesz a vacsora?
Mint azt a fenti adat is jól példázza, hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon. A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag "vegetálnak".
A "nyomorfalvakban" hozzávetőlegesen két és félszer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Szociális felzárkóztatásért küzdő magánszervezetektől származó értesüléseink szerint ez a gyakorlatban olyan extrémitásokat idéz elő, hogy
akadnak olyan családok, amelyeknél gyakorta előfordul, hogy a dögkútból (verem elhullott állatok tetemének) szerzik be az ebédre, vacsorára valót.
A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.
A legszegényebb államigazgatási járásokban viszont bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt, akad olyan járás is, ahol közel 16 százalékos ez a mutató (összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.
- Jánoshalmai államigazgatási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 537 017 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 270 477 Ft/év/fő
- Zalakarosi államigazgatási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 535 843 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 298 987 Ft/év/fő
- Sarkadi államigazgatási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 526 446 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 212 734 Ft/év/fő
- Csengeri államigazgatási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 525 489 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 168 856 Ft/év/fő
- Derecske-Létavértesi államigazgatási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 525 068 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 267 543 Ft/év/fő
- Fehérgyarmati államigazgatási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 521 826 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 171 929 Ft/év/fő
- Lengyeltóti államigazgatási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 517 577 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 223 266 Ft/év/fő
- Bodrogközi államigazgatási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 514 077 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 193 404Ft/év/fő
- Bácsalmási államigazgatási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 502 642 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 256 984 Ft/év/fő
- Kisteleki államigazgatási járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 497 183 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 205 837 Ft/év/fő
Fussatok, bolondok!
A helyzet láttán amúgy az sem meglepetés, hogy nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is rendkívül jelentős jelenleg Magyarországon. A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint ugyanis a belső migráció és az egyes városokban élők jövedelmi változásai között egyértelmű a kapcsolat.
Az elvándorlás az ország déli és keleti részein a legnagyobb.
Gyakorlatilag csak Szegedről, Debrecenből, és a két nagyváros közvetlen környékéről nem mennek el tömegesen az emberek. A legnagyobb zuhanást Miskolcon mérték, ott a megfigyelt nyolc évben 12 ezerrel csökkent a népesség.
A 2007 óta tartó kutatás összesített adatai szerint 1164 olyan település van (az összes magyar város, illetve falu harmada), ahonnan a lakosság legalább 3 százaléka elvándorolt az országon belül máshová, csak ezekről a helyekről 216 ezer ember költözött el. 318 olyan települést is találtak, ahonnan a lakosoknak több mint egytizede elment. Olyan hely pedig mindössze 359 volt, ahova a lakók minimum 3 százaléka nemrég költözött be.
A helyzet tehát egyértelmű: az ország szegényebb részeiről sokan költöznek el az országon belül máshova, de területileg koncentráltan, néhány jómódú nagyvárost választanak csak. A legnépszerűbb célpont Budapest, majd Győr, Sopron és Székesfehérvár következik a listán.”
PÉNZCENTRUM - Nagy Bálint, 2017. július 3.
