Szerintem a protestáns presbiteri intézmény széleskörű elterjedése „az önkormányzó közösségi technika” különböztette meg Európát 16. századtól a többi civilizációtól. A protestantizmus térnyerése a szabad választás jogát is földrajzilag is kiterjesztette (keleten Erdély volt a határ) és a választás tartalmát is megnövelte (a választás joga kiterjedt a vallás szabad megválasztására is, itt megint Erdély a csomópont; ahol a világon először a tordai országgyűlésen foglalták írásba a lelkiismereti és vallásszabadságot 1568-ban). 
Nincs a választás és leválthatóság elvénél gyilkosabb oldószere a feudális, hierarchikus berendezkedésnek. Amíg a tradicionális társadalmak a változatlan „isteni” Rendet tartják a legfőbb értéknek, addig a többi civilizációtól eltérő európaiság az ellenőrzötten instabil, visszacsatolással rendelkező változékony politikát a parlamentarizmust jelentette ettől az időszaktól fogva.
Az igazi parlamentarizmus csakis liberális lehet, hiszen ahogy a piacon szabadon választunk az áruk közül, olyképpen választunk a pártok és képviselőik közül is; ezért hívják a szavazásra jogosultat választónak. 
A liberális eszme tehát a modernkori európaiság lényegéhez tartozik és azt a törekvést fejezi ki, hogy a döntésre képes nők és férfiak – a manipulációt és monopóliumokat amennyire csak lehet háttérbe szorítva - „liberalizált”, tehát szabad „piactéren”, felelősségük tudatában válasszanak.
Ha a fenti gondolatmenet igaz, akkor kimondható, hogy az „illiberalizmus” nem európaias jelenség.