Ez korunk legnagyobb forradalma
TÓTH GERGELY (Index)
2018.02.14. 23:52
„Két oldalról is szorongatják a szíriai kurdok államát, miközben belül folyik a Közel-Kelet, de talán a világ legnagyobb társadalmi kísérlete: a feminista demokrácia megteremtése. A kurd nők a saját vérük árán vívták ki a szabadságot és az egyenlőséget, de a többi etnikum közös örökségeként akarják továbbadni.
2014-ben alig telt el nap a szíriai kurd milícia, a Népi Védelmi Egységek (YPG) női harcosairól szóló képek és ezek hőstetteiről szóló beszámolók nélkül. Nem is nehéz megérteni, hogy miért imádta őket a sajtó és a közvélemény: hiszen ezek a kemény, veszteségektől és élet-halál harctól megedzett nők, pont a nőket brutálisan elnyomó, rabszolgasorba taszító, sokkoló kegyetlenségeikkel büszkélkedő Iszlám Állam ellen álltak ki, miközben mondjuk Irakban katonák ezrei futottak a dzsihadisták elől.
Csakhogy mivel a szíriai polgárháborúban a leghevesebb harcok mindig is a dezinformációs fronton zajlottak, ezért nehéz volt eldönteni, hogy ezeket a harcosokat valójában csak a propaganda kedvéért tolja előtérbe a kurd vezetés, vagy a nők tényleg valóban ki tudtak vívni maguknak egy olyan fokú egyenlőséget és megbecsülést, ami még a skandináv országoknak is becsületére válna. Az óvatosságot az is indokolttá tette, hogy a polgárháború első éveiben az Aszad-rezsim is sokat mutogatta a maga női kirakatalakulatát, mellyel az iszlamizálódott ellenzékével szembeni erkölcsi fölényét próbálta demonstrálni.
A kurd emancipáció hitelességét viszont nem csak a Rodzsavából (ez a legnagyobb szíriai kurd kanton neve, melyet gyakran az egész szíriai Kurdisztánra is szokás használni) érkező tudósítások – például Szlankó Bálinté – erősítették meg, hanem az a tény is, hogy a YPG törökországi testvérszervezetéhez, a Kurd Munkáspárthoz hasonlóan már régóta nyíltan felvállalja azt, hogy tevékenysége marxista-feminista ideológiai alapokon nyugszik. Arról nem is beszélve, hogy Szíriában a nők katonai szolgálatának évtizedes hagyománya van, hiszen a jelenlegi elnök apja, az arab nacionalista – tehát világi alapokon álló – diktatúra élén álló Háfez el-Aszad már a 70-es évektől kiterjesztette a katonai szolgálatot a nőkre, és volt egy nőkből álló ejtőernyős hadosztálya is.
Ráadásul ahogy az Iszlám Állam állami létében megszűnt létezni, és Északkelet-Szíriában normalizálódott a helyzet, úgy vált lehetségessé az, hogy a média megfigyelje, vajon milyen mélységig hatja át a kurd mindennapokat ez a feminista modell. A kérdés annál is izgalmasabb, mivel a kurdok túlnyerték magukat az Iszlám Állam ellen, és az általuk létrehozott, „Észak-szíriai Demokratikus Föderáció”-nak nevezett proto-állam nagyjából ötmilliós lakosságának akár a fele is az arab, turkomán és asszír etnikumból kerülhet ki (a pontos adatokat a milliós nagyságrendű belső menekült miatt lehetetlen megmondani). És elég érdekes szituációkat szülhet, hogy egy iszlamista milícia tagját, aki mondjuk két éve még az al-Kaidával szövetségben harcolt az Aszad-rezsim ellen, és kvázi kényszerből kényszerült a kurdok oldalára, rendre utasít egy női városparancsnok vagy megbünteti egy női közlekedési rendőr, amikor tilosban teszi le a Toyota Hiluxot.
Ezért is érdekes a nők háborús szerepére specializálódott Gayle Tzemach Lemmon riportja, ami a kalifátus tavaly visszafoglalt fővárosából, Rakkából és az évek óta relatíve háborítatlan Kamisliből arról számol be, hogy
A KURD FÉRFIAK ÉS A KURD NŐK VALÓBAN KOMOLYAN GONDOLJÁK A FEMINISTA DEMOKRÁCIÁT.
Nem voltak meggyőződve a nők képességeiről
A feminista demokráciához kellett egy erős ideológiai és ugyanilyen erős politikai-hatalmi alap.
Az ideológiai alapot a törökországi kurdok gerillaháborúja miatt világszerte terroristának minősített török Abdullah Öcalan marxista és radikális demokrata ihletésű gondolatai adják, melyek a szíriai kurdok szemében megfellebbezhetetlen tekintéllyel bírnak. Miután Aszad stratégiai okokból a polgárháború kezdeti időszakában kivonta helyőrségeit a kurd etnikumú területek nagy részéről, a szíriai kurdok azonnal Öcalan „demokratikus föderalizmus” elnevezésű politikai elképzeléseit vezették be az általuk ellenőrzött – és 2014 óta folyamatosan bővülő – területen. Rojava eleve nagyon világias és demokratikus szellemiségű alaptörvénye a nőkre vonatkoztatva olyan progresszív rendelkezésekkel, mint:
- külön bíróságokat hoztak létre a nők elleni erőszakkal kapcsolatos ügyekre;
- a collegialitasrómai döntéshozatali elvét felevenítve minden adminisztratív szerv élén egy férfinak és egy nőnek kell állnia;
- a döntéshozó testületekben 40 százalékos női kvótát vezettek be;
- és bár nem alaptörvényi rendelkezés, mégis általános érvényűvé vált, hogy minden településen létrehoztak egy nőknek szánt közösségi házat, ami védelmet biztosított a poligámia, a kényszerházasság, a bántalmazás elől menekülő nők számára, és a jogi tanácstól a képzéseken át az önvédelmi oktatásig számos szolgáltatást nyújt.
De Rojavában a női egyenjogúság azért is tudott túllépni a jól hangzó, de üres deklarációkon, mert a kurd nők a harctéren is bizonyítottak. Ahogy Rodzsda Felat, a 24 ezer főre rúgó női katonai milícia, az YPJ egyik parancsnoka Lemmonnak elmondta: „A Közel-Keleten nincs mindenki meggyőződve a nők képességeiről. Kételkednek abban, hogy vajon elég bátrak a csatában, meg tudják-e védeni magukat, nem függnek-e a férfiaktól. Az ilyen kételyekre válaszul hoztuk létre a csak nőkből álló egységeinket.”
És miközben Kobaniban az utolsó védelmi vonalakban a nők hallották az adó-vevőikben, ahogy a velük szemben álló dzsihadisták a lefejezésükről és megbecstelenítésükről fantáziáltak, azt is hallották, hogy közben rettegnek tőlük.
A YPJ egységei súlyos veszteségeket szenvedtek Kobani vagy Rakka utcai harcaiban, a szervezet mártírjai (Szíriában vagy Törökországban nem csak a vallásos szóhasználat nevezi a hősi halottat „mártírnak”) temetőket töltenek meg, fényképeik és szobraik mindenhol láthatók.
De a nők nem csak a fronton szolgálnak, a kurd vezérkarnak is vannak női tagjai, a kurdok által az Iszlám Állam elleni harcra létrehozott ernyőszervezet, Szíriai Demokratikus Erők (SDF) segítségére rendelt amerikai különleges erők tagjai Lemmon szerint rájuk ugyanolyan partnerként tekintenek, mint a többi kurd parancsnokra.
A nők a közvetlen fenyegetés csillapodásával – az Iszlám Állammal ma már a kurd etnikai területtől messze délre, Deir ez-Zór kormányzóságban vannak összecsapások – sem tértek vissza a konyhába. Lemmon rengeteg ellenőrző ponton, közlekedési csomóponton találkozott egyenruhás nőkkel. Több katonai körzet vezetését is a YPJ tisztjeire bízták, akik gyakran náluk évtizedekkel idősebb férfiaknak parancsolnak.
A Közel-Kelet nem fogja hét év alatt levedleni ötezer év beidegződéseit
Mivel a kurdok tisztában vannak azzal, hogy Észak-szíriai Demokratikus Föderáció nem lehet működőképes a nem kurd népesség részvétele nélkül, ezért a kurdok nagy hangsúlyt fektetnek a helyi arab elöljárók – Szíria keleti részén a mai napig az identitást döntő módon befolyásolja a törzsi hovatartozás – megnyerésére. De a legfontosabb eszközt a kurdok az oktatásban látják, melyen keresztül nemcsak a sajátjaiknak, de az asszír, arab, jezidi, turkomán fiataloknak is elmagyarázhatják, miért jó az egyenlőség. Erre annál is nagyobb szükség van, mivel Ilham Ahmed, a Szíriai Demokratikus Tanács elnöke arra figyelmeztetett: „a térség nem fogja hét év alatt levedleni ötezer év beidegződéseit.”
A női értékek oktatására külön ideológia is van, amit szintén Abdullah Öcalan dolgozott ki, és ami a „dzsineológiá”-nak nevezett feminista elméleten alapul. A dzsineológia két kurd kifejezésre vezethető vissza: az egyik a „nő”, a másik pedig a nagyon hasonló hangalakú „élet”, és alapvetése, hogy
NINCS SZABAD TÁRSADALOM SZABAD NŐK NÉLKÜL.
Azaz a demokrácia minőségének fokmérője a nők ténylegesen élvezett szabadsága és az intézményekbe, önszerveződésekbe, a döntéshozatali folyamatokba való bevonása. Ahogy Lemmonnak az YPJ egyik milicistája hangsúlyozta: ” Ebben a régióban elevenen él az az eszme, hogy a nők gyengék. Ezért az egyik legnagyobb kihívás az, hogy megmutassuk a nőknek a saját erejüket a szerveződésre. Ami itt van, azt nem szavakkal értük el, hanem a saját vérünkkel fizettük meg.”
A véráldozatra valószínűleg a jövőben is szükség lehet. Egyfelől ugyanis a saját 15 milliónyi kurdja miatt aggódó Törökország a szíriai kurd hatalom megtörésére januárban offenzívát indított Afrin kanton ellen, és bár érezhető, hogy Erdoğan tartózkodik a totális háborútól, deklarált elképzelései a török–szír határ teljes hosszán végighúzódó 30 kilométer széles „biztonsági övezetről” lényegében a független Rodzsava végét jelentenék. Az iráni és orosz terjeszkedés miatti washingtoni aggodalom mégis azt a paradox helyzetet eredményezheti, hogy a Közel-Keleten
DONALD TRUMP VÉDI MEG A DEMOKRATIKUS FEMINIZMUST
MaGYAUR kommentje: A Trump támogatása eddig tartott; a nemzetállami logika és a férfi felsőbbrendűség gondolatának támogatói sorsára hagyták a vallási fanatizmus ellen harcoló, és ezzel közvetve az európai civilizációt is megvédő hősies kurd népet!