MaGYAUR

MaGYAUR

A „tömeg-barbarizmus” kéjes érzete

A vallási és nemzeti populizmus gyökerei

2019. november 18. - Magyaur

A 150 fős nagycsaládi rendszerből kiszakadt modern ember ugyanúgy fogódzót keres a nagyvilágban, ahogy a születésünk után sóvárogva gondolunk vissza az anyaméh adta ős-biztonság mennyei érzésére és keressük aztán a „mennyország-érzést” a különböző szent és profán eksztatikus élményeinkben. Hasonló eksztatikus élményekben keressük a közösség akol-melegét is, amelyben átélhetjük a tökéletes elfogadottság, sőt olykor a kiválasztottság eufóriáját, boldogságát. Ilyen szempontból egyre megy, hogy vallásról, vagy szektáról; hogy nemzetről, vagy nemzeti kisebbségről; hogy valamilyen sportág szurkolói csoportjáról van-e szó – a lényeg a feloldódás a közösségben, vagy csak az annak látszó tömegben

 És ez az a pont, ahol belép a mindenkori populizmus, amelyik az érzelmi közösség szempontjából felhasználja, vagy ha érdekei úgy kívánják, felkorbácsolja a tömegindulatokat.

Van egy árulkodó mondat a mellékelt cikkben, amely rávilágít a populista jellegű érzelmi-indulati manipuláció lényegére: „…a hindu büszkeséget nem védekezéssel, hanem agresszivitással lehet csak helyreállítani.”

A populizmus két kulcsmozzanata: egyfelől a „Mi” (ami lehet nemzet, vallás, párt, szurkolói tábor stb.) erkölcsi felmagasztalása; árulkodó jele olyan szavak használata, mint a „hősiesség”, a „szent”, a „tisztelet” és a „büszkeség”. A másik mozzanat a „kéjes” tömegélmény, amely lehet pozitív, tehát lelket felemelő eggyé-válás és lehet negatív, eggyé-válás a barbár harciasságban, a lincselésben és rombolásban.

A „tömeg-barbarizmus” kordában tartására koronként más és más technikát fejlesztett ki az emberi civilizáció: a vele szemben alkalmazott nyers erőszakon kívül a rituálékat, az etikettet, a divatokat egészen a tömeg-hadseregig, ahol „munkára fogják” a kaotikus harci szellemet és szenvedélyeket.

Akkor van baj, ha az egyházak és az állam gyáva módon (félve az esetlegesen ellenük is irányuló elégedetlenségtől és haragtól), vagy elvtelenül, a populista népszerűség hajhászása érdekében meglovagolják a tömeg-barbarizmust, és aztán aki nem hajlandó „agresszívvé” válni, azt a rendszer ellenségének; „langyosnak”, a hit elárulójának, illetve hazaárulónak bélyegzik meg!

https://index.hu/kulfold/2019/11/16/india_hindu_nacionalizmus_ajodhja_itelet_birosag_rama_per_istenseg/?fbclid=IwAR0WodAbmlo2PlVn2bPOvWbFdkzu5kdJMG6oDKqUmJUcLi1ldZM4bEcvKnE

 

A bejegyzés trackback címe:

https://magyar-gyaur.blog.hu/api/trackback/id/tr815310924

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Európai téridő 2019.11.18. 09:53:43

Magyaur úr , már megint kevered a Gizikét a gőzekével. De lehet, hogy a "populizmus", mint "címke" (label) a pontatlan. Nem így kell lebunkózni a másképpen gondolkodót, ez afféle bolsi elvtárstempó.

Magyaur 2019.11.18. 10:36:06

@Európai téridő: A barbárnál csak a barbárt védő értelmiségi a megvetendőbb.

Európai téridő 2019.11.18. 12:18:50

@Magyaur: Monomániád már-már kóros.

2019.11.19. 09:20:25

Hamvas Béla a tömegről

A tömeg talán egyéniségalatti, talán egyéniségutáni állapot. A lélek viselkedése megváltozik: önmagáról való tudata elborul. Annyira, hogy Lévy-Bruhl szerint az ember magát elveszti, és mással összetéveszti. Kollektív állapotban az ember olyasvalamit hisz, amit nem is ő hisz, hanem csak úgy általában hisznek. Az ember nem egyéni lény, hanem valamivel azonosítja magát, nézettel, érzéssel, tettel, esetleg tárggyal, esetleg más emberrel. Ezt a jelenséget participation mystique-nek nevezték el. A tudattalan, nem lévén birtokában még a kezdetleges megkülönböztetéshez szükséges eszközöknek sem, állandóan összetéveszti magát valami vagy valaki mással, és ennek a másnak véleményét vallja és életét éli, mialatt saját magáról való tudata félig feloszlottan az ösztönök zavaros tudatlan híve!
Az emberiség tömegé lett, a személyes öntudat kialvóban van, részben kialudt, és az egyén tudatos tevékenységének helyét a tömeg tudattalan tevékenysége foglalja el. Amiről a tömeglélektan beszél, nem is a tömeg lélektana, hanem az a folyamat, amit a barbárság merőleges betörése jelent. Az egész emberiségben a józan és világos értelem helyébe az izgékony, homályos és hisztérikus tudattalan lép, amelynek intelligenciája nincs, mérlegelni nem tud, amely úgy viselkedik, mint egy választógyűlés vagy színházi publikum, vagy egy osztályra való iskolás gyerek. Az egész emberiség készül egyetlen lélekké olvadni, amely hiszékeny, maradi, zsarnok, gondolkozni, szeretni nem tud, csak félni, reszketni, őrjöngeni, és főként pusztítani, mert a tömeg feladata a kultúrák lerombolása. Egyéniségalatti állapotba merültünk, és önmagunkról való külön tudatunk elhomályosodik. S ebben a folyamatban a tanultság éppen úgy nem véd meg, mint a tömegben. Műveltség, rang, vagyon, állás, osztály, tudás az nem védi meg az embert attól, hogy a nagy homályos árnyék elérje és elborítsa, nem védi meg. Semmiféle eddig megszerzett emberi képesség, tehetség, szellem, magasság nem elég hatékony ahhoz, hogy az embert az elmerüléstől megóvja. A kezdődő primitivizálódás kivétel nélkül mindenkit kikezd és aláás. A szellemet kioltja, az ízlést a legalsó vonalra szállítja le, a vallásból babonát csinál, az istenekből bálványt, a világos és józan gondolat helyét zavaros mítosz és bizonytalan reziduum foglalja el.
6.
Az ember, akit primitívnek hívnak, nem az idők legelejéről származik, hanem az idők legvégéről. Ez a történetutáni ember. Nem a nép ez, amelyből a történet kifejlődik, hanem a tömeg, amely a történet lezajlása után megreked és visszakorcsosul. A primitív a világról letöredezett és félreesett hulladék, amely egy masszába tömörülve megáll, és irányát visszafelé veszi: a sötétség, az elkorcsosulás felé, és korcs szörnyeteggé válik. A tömegesedés jelei a primitívség jelei: az egész emberiség leszállt a tudattalan homályba, és elsüllyedt abban a sötétségben, amelyben a primitívek élnek. A körülmények külső jellege a tényt alig módosítja: hogy ezúttal civilizált primitívségről van szó, vagyis gépesített barbárságról. A körülmények külső jellege az ember valódi világhelyzetét még sohasem tudta módosítani, megváltoztatni meg éppenséggel nem.
.
. De a primitív embert éppen ez a furcsa és torz töredékesség jellemzi. A tömegben a totem nem ilyen hármas lélek jelképe, hanem olyan kép, amelyben százan és ezren és tízezren élnek együtt. Esetleg több millió ember közös lelke. A totem persze nem tényleges, hanem csak pótlélek. De ez a pótlélek a primitív tömeg számára végtelen fontos. Ez őrzi számára a lelket. (itt a „szent korona! )

Az animizmus pedig azt jelenti, hogy a primitív ember a dolgokat, tárgyakat, köveket, eszközöket meglelkesítve gondolja el. Más szóval ugyanez: saját lelkét a tárgyakba vetíti. Azt hiszik, hogy a tárgyak lelkes lények, és minden dologban rejtőzik, ahogy ők mondják: mana. A manáról már tudjuk, hogy nem, mint a tudomány hitte, a kezdet lelke, és nem az őslélek, hanem primitív, vagyis elkorcsosult és kései történetelőttiségbe visszafejlődött lélek. Mikropsziché.
Széttöredezett, atomokra bomlott zavaros valami, ami nincs megkötve, s amit a primitív nem is él teljesen magáénak. Ahhoz, hogy az ember a pszichét önmagának tudja, és saját lényének élje, öntudatosnak kell lennie. A primitív pedig éppen a tudattalan. Az apró lelkecskék szabadon lebegnek és kószálnak, beleesnek a tárgyakba (szent korona) Hamvas Béla 1961

Magyaur 2019.11.19. 14:59:06

@lényeglátó: Köszönöm az idézetet!
A következő konklúzióval egyetértek: "Ahhoz, hogy az ember a pszichét önmagának tudja, és saját lényének élje, öntudatosnak kell lennie." De mintha ennek ellentmondana a: "Műveltség, rang, vagyon, állás, osztály, tudás az nem védi meg az embert attól, hogy a nagy homályos árnyék elérje és elborítsa" Vagyis mi az öntudat, ha nem a tanult bölcsesség?:)

2019.11.21. 03:47:57

@Magyaur: Hamvas Béla a tömegről

A tömeg talán egyéniségalatti, talán egyéniségutáni állapot. A lélek viselkedése megváltozik: önmagáról való tudata elborul. Annyira, hogy Lévy-Bruhl szerint az ember magát elveszti, és mással összetéveszti. Kollektív állapotban az ember olyasvalamit hisz, amit nem is ő hisz, hanem csak úgy általában hisznek. Az ember nem egyéni lény, hanem valamivel azonosítja magát, nézettel, érzéssel, tettel, esetleg tárggyal, esetleg más emberrel. Ezt a jelenséget participation mystique-nek nevezték el. A tudattalan, nem lévén birtokában még a kezdetleges megkülönböztetéshez szükséges eszközöknek sem, állandóan összetéveszti magát valami vagy valaki mással, és ennek a másnak véleményét vallja és életét éli, mialatt saját magáról való tudata félig feloszlottan az ösztönök zavaros tudatlan híve!
Az emberiség tömegé lett, a személyes öntudat kialvóban van, részben kialudt, és az egyén tudatos tevékenységének helyét a tömeg tudattalan tevékenysége foglalja el. Amiről a tömeglélektan beszél, nem is a tömeg lélektana, hanem az a folyamat, amit a barbárság merőleges betörése jelent. Az egész emberiségben a józan és világos értelem helyébe az izgékony, homályos és hisztérikus tudattalan lép, amelynek intelligenciája nincs, mérlegelni nem tud, amely úgy viselkedik, mint egy választógyűlés vagy színházi publikum, vagy egy osztályra való iskolás gyerek. Az egész emberiség készül egyetlen lélekké olvadni, amely hiszékeny, maradi, zsarnok, gondolkozni, szeretni nem tud, csak félni, reszketni, őrjöngeni, és főként pusztítani, mert a tömeg feladata a kultúrák lerombolása. Egyéniségalatti állapotba merültünk, és önmagunkról való külön tudatunk elhomályosodik. S ebben a folyamatban a tanultság éppen úgy nem véd meg, mint a tömegben. Műveltség, rang, vagyon, állás, osztály, tudás az nem védi meg az embert attól, hogy a nagy homályos árnyék elérje és elborítsa, nem védi meg. Semmiféle eddig megszerzett emberi képesség, tehetség, szellem, magasság nem elég hatékony ahhoz, hogy az embert az elmerüléstől megóvja. A kezdődő primitivizálódás kivétel nélkül mindenkit kikezd és aláás. A szellemet kioltja, az ízlést a legalsó vonalra szállítja le, a vallásból babonát csinál, az istenekből bálványt, a világos és józan gondolat helyét zavaros mítosz és bizonytalan reziduum foglalja el.
6.
Az ember, akit primitívnek hívnak, nem az idők legelejéről származik, hanem az idők legvégéről. Ez a történetutáni ember. Nem a nép ez, amelyből a történet kifejlődik, hanem a tömeg, amely a történet lezajlása után megreked és visszakorcsosul. A primitív a világról letöredezett és félreesett hulladék, amely egy masszába tömörülve megáll, és irányát visszafelé veszi: a sötétség, az elkorcsosulás felé, és korcs szörnyeteggé válik. A tömegesedés jelei a primitívség jelei: az egész emberiség leszállt a tudattalan homályba, és elsüllyedt abban a sötétségben, amelyben a primitívek élnek. A körülmények külső jellege a tényt alig módosítja: hogy ezúttal civilizált primitívségről van szó, vagyis gépesített barbárságról. A körülmények külső jellege az ember valódi világhelyzetét még sohasem tudta módosítani, megváltoztatni meg éppenséggel nem.
.
. De a primitív embert éppen ez a furcsa és torz töredékesség jellemzi. A tömegben a totem nem ilyen hármas lélek jelképe, hanem olyan kép, amelyben százan és ezren és tízezren élnek együtt. Esetleg több millió ember közös lelke. A totem persze nem tényleges, hanem csak pótlélek. De ez a pótlélek a primitív tömeg számára végtelen fontos. Ez őrzi számára a lelket. (itt a „szent korona! )

2019.11.21. 03:51:10

@Magyaur: Amit az MDF amit nem tudott!

„Az intelligenciát, mint a modern kapitalizmus modern rétegét, teljes egészében éppen individualizmusa, a fegyelemre, és a szervezettségre való képtelensége jellemzi!” Lenin 1904!

„Az értelmiség olyan, mint a trágya, undorító, bűzös, de szükséges a többlet termelés eléréséhez!” Leninnek tulajdonított mondás!

1. Ha nem lenne minden szétrohadva, ezek ki nem adnák a hatalmat a kezükből!
2. „üres spajznak bolond a gazdasszonya”! Mondtam még illegális MDF találkozón!

No, értelmiségi ostobáknak kellett a „bolond asszony” fakanala! Köpködünk a főztjüktől!
Kapard meg! Az ótvaras bőrét, mind zsidó!
süti beállítások módosítása