Nyitott kérdés, hogy a jövő év szeptemberében tartandó budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hangadója a „homogén, fehér etnikumú” keresztény-nemzetállamot illiberális módon építő kormányoldal, vagy a közép-európai katolikus klérus által túl liberálisnak tartott, a szegények és üldözöttek pártján álló, a bőrszínt illetően „színvak” Ferenc pápa lesz-e?
A magyar és lengyel konzervatív kormányok magukat az európai kereszténység zászlóvivőinek tartják, ezáltal az európaiság letéteményeseinek. Eközben a katolikus egyház, - híven a nevéhez - valóban egyetemessé vált. Annál is inkább, mivel a hívők száma legdinamikusabban Ázsiában és Afrikában nőtt, ennek következtében megszűnőben van az olasz/európai dominancia a Vatikán vezető tisztviselői közt.
A Vatikán, nemcsak a katolikus vallást szervező intézmény, hanem világi állam is. Mint ilyen egyfelől karakteres külpolitikát folytat, másfelől diszkréten, a háttérben jószolgálati tevékenységet is folytat.
A Vatikán által meghirdetett külpolitikai prioritások: az általános leszerelés, a szegény, fejlődő országok megsegítése, az emberi jogok kérdése (nemcsak a katolikusoké!), a gazdag országok pazarlásainak megfékezése, valamint a környezetvédelem.
Az Egyházi Állam infrastruktúrájának része az a „Szent Kallixtusz” nevet viselő kommunikációs központ, amely amerikai vélemény szerint a világ egyik legnaprakészebb információkkal rendelkező intézménye, hiszen ide futnak be a civilizációtól távol eső, vagy háborús övezetbe eső afrikai, vagy közel-keleti egyházmegyék, illetve misszionáriusok jelentései is.
Az Európai Uniót megalapozó Római Szerződés 60. évfordulója kapcsán, a Sixtus-kápolnában történt államfői találkozó házigazdájaként, köztudottan a menekültekkel/migránsokkal együtt érző Ferenc pápa kijelentette: „Európa nem fogja megtalálni a Reményt, ha bezárkózik a félelem hamis biztonságába” (és ezt bizonyosan nem Soros György mondatta a jezsuita-pápával).
Sok jel mutat arra, hogy a Szentszék több diplomáciai akcióban is részt vett diszkrét módon az elmúlt időszakban: többek közt az Argentina-Chile közötti majdnem háborúig fajuló konfliktus lecsendesítésében, a szíriai és iraki keresztény kisebbségek védelmének biztosításában, a Kuba és az Egyesült Államok közti ellenségesség jelentős mértékű csökkentésében. És akkor még nem beszéltünk olyan szimbolikus gesztusokról, mint amilyen Ferenc pápa látogatása volt az iszlám világ szellemi fellegvárában; a kairói Azhar egyetemen, vagy a moszkvai pátriárkával, Kirillel való találkozása.
Orbánék várhatóan a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust az „ateista és liberális” kormány-ellenes magyarok megtérítésére, vagy még inkább a megfélemlítésére próbálják felhasználni, de várhatóan és remélhetőleg Ferenc pápa nem lesz partner abban, hogy a vallásból ideológiai bunkót csináljon a Fidesz!
Amen:)