A klímakatasztrófával, világjárványokkal és népvándorlásokkal fenyegető 21. században elkerülhető-e a rendet és biztonságot nyújtó, de kínai birodalmi hátterű világkormány létrehozása?

A kérdés jogos, nemcsak azért, mert mind a kommunisták, mind az olyan magukat „nemzeti-keresztény populistának” valló vezetők, mint amilyen Orbán Viktor szívesebben látja az autoriter Kína tőkéjét és egyetemi oktatását hazájában, mint a liberális nyugatit, hanem azért is mert Kína több mint kétezer év óta készül a világ központja lenni.

Bár Kína elvtelen, de pragmatikus módon egyaránt támogatja a világ jobb és baloldali despotáit Dél-Amerikától, Afrikán keresztül Európáig, azért Kína jogi hagyományaiban kimutatható a korrupció-ellenes szigorú fellépés igénye is. A „legizmus” jogfilozófiai iskola az i.e III században jött létre és azt írja róla a Wikipédia, hogy „alapvető célja az volt, hogy az állam kormányzását egy objektív (nem személy-, érdek-, vagy szokás-függő) mérce alapján valósítsa meg, amelyből az egyén – az uralkodót is beleértve – szubjektív szempontjait teljesen száműzik, és helyette egy objektivitásra törő írott törvénygyűjtemény (fa 法) és egy hatékonyan működő intézményrendszer váljon a kormányzás alapjává.” Márpedig a milliárdnyi ember személyiségét digitális kontroll alá hajtó, a nyugat-ellenes maoista jellegű kollektivizmust megkövetelő és a Mesterséges Intelligencia által technikailag is új életre kelt legizmus roppant hatékony eszközrendszert jelenthet Kína számára az esetleg káoszba és morális válságba süppedő világ sajátos „rendbetételéhez”. Ehhez társul Kína környezetvédelmi stratégiája, amely révén egyszerre képes jelentősen csökkenteni környezetszennyezést és növelni a lakossági élelmiszerellátásának színvonalát. Márpedig, - ha a 21. században egy világháborúban nem pusztul el a Föld - akkor az a civilizáció fogja uralni a Földet, amely képes a környezetkímélő, bioszféra-központú gondolkodás átültetésére a gyakorlatba. Lehet, hogy ez a kínai lesz, de lehet, hogy egy kelet-nyugati összefogásból megszülető világkormány, mert a globális ökológiai és szociális problémákat az önző és korlátolt nemzetállamok képtelenek kezelni.

Vagy egyszerűen Peking veszi át Washington helyét, vagy jobb esetben az ENSZ-t felváltó, a mai Biztonsági Tanácshoz hasonló, de a különböző vallású és kultúrájú civilizációs tömböket képviselő csúcsszerv irányíthatja a világot – a bioszféra érdekeit védő és vétójoggal felruházott ombudsmani tanáccsal karöltve!