Történt, hogy „1979 végén a közgazdászokból és marxista elméleti szakemberekből álló delegáció, nem hivatalos látogatáson, a kínai nagykövetség vendégeként Budapesten járt, hogy tanulmányozza az 1968-ban bevezetett „új gazdasági mechanizmus” eredményeit. A delegációt Jü Kuang-jüan, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia alelnöke, a Marxizmus-Leninizmus-Mao Ce-tung Eszméi Intézet igazgatója vezette.
/.../
A kínai szakemberek országuk számára a magyar gazdaságirányítási rendszert találták a legmegfelelőbbnek, mert az elvek szintjén szocialista tartalmú volt, ugyanakkor megfelelően rugalmas is, és egyfajta arany középutat képviselt a kínaiak szerint nem megfelelően központosított Jugoszlávia és a túlzottan összpontosított szovjet tervgazdaság között. Az 1979-es kínai delegáció tapasztalatait összegző kötet 1981 augusztusában jelent meg, 3700 példányban, „belső használatra”.
A magyar külügyminisztérium értékelése szerint „a magyar tapasztalatoknak kissé egyoldalú pozitív beállítása tükrözi a jelentés készítőinek azt a szubjektív óhaját, hogy egyrészt Kínában elfogadtassák a reform szükségességének gondolatát, másrészt, hogy elsősorban az úgynevezett magyar modell-t adaptálják.”
Az utolsó 100 komment: