Megtörtént eset: a pár a rokonság unszolására görögkatolikus egyházi esküvőre készült; a leendő férj református volt, a leendő feleség görögkatolikus. A pap megmondta, hogy a ceremónia feltétele a Biblia-ismeret mellett az a fogadalom, hogy a leendő gyerekeket görögkatolikusnak keresztelik, és ebben a szellemben nevelik fel őket. A pár a zsarolás hatására aláírta a gyerekre vonatkozó eskü szövegét, de megfogadták, hogy inkább nem keresztelik meg a gyereket, de nem engednek az egyházi kényszernek.
Ennyit a „szülői szabadság” egyházi felfogásáról…
Utószó: a házaspár utóbb úgy határozott, hogy a gyerekek felcseperedvén – nem engedve semmilyen egyházi, semmilyen a magánéletbe beleszólni akaró nemzetállam nyomására - maguk döntsék el, hogy milyen világnézetet, vagy vallást választanak.
Ez lenne az egyéni és szülői szabadság lényege. És pont ezt; - a személyi szabadság liberális felfogását - gyűlölik leginkább a reakciós, zsarnoki egyházi és világi hatalmak!