Putyin háborús ürügyét, vagyis hogy Oroszország azért indított támadást Ukrajna ellen, hogy megvédje az „üldözött” kelet-ukrajnai orosz kisebbséget átvette és visszahangozta a magyar kisebbséggel kapcsolatban Belénessy Csaba, a kormányhű Mediaworks Hungary Zrt tartalomfejlesztő tanácsadója. A Facebook bejegyzésében azt írta: „tény hogy a kárpátaljai magyarság nincs jó helyen, mondhatni üldözött Ukrajnában”, valamint hogy „Magyarországnak egy lépést sem szabad tenni annak érdekében, hogy Kárpátalja hazatérjen, de érzelmileg készen kell lennünk arra, hogy befogadjuk az ottani magyarokat és ruszinokat, illetve ha úgy alakul a hektikus nagyhatalmi helyzet, akkor békés úton magát Kárpátalját is.”

A választások közeledtével az orbánista sovén és irredenta szélsőség mintha elérkezettnek látná az időt ahhoz, hogy óvatosan megpendítse az ukrajnai háborúba való beavatkozás lehetőségét… Minden valószínűség szerint ez remélhetőleg csak a pávatánc része, hiszen Orbán józan ésszel nem akarhat a NATO-hoz képest különutas, putyin-barát agressziót végrehajtani, vagyis mindez csak a választási kampány része, mégis érdemes közelebbről szemügyre venni a kérdést:

• a kevert etnikumú Közép-, és Kelet-Európában lehetetlenség jó határokat húzni. Kárpátalján a helyi ruszin/rutén és a betelepült ukrán népesség mellett a kisebbségben lévő magyarok a Tiszamenti településeken élnek, de aki csak tehette, érthető módon leginkább a fiatalok, átjöttek Magyarországra már jóval a háború előtt is tanulni, vagy vendégmunkásnak. A magyarok részaránya tehát tovább csökkent.
• Bár a ruszinok az első világháború végén nem kívántak úgy elszakadni Magyarországtól, mint az erdélyi románok, de aztán a két világháború közötti időszakban a nyelvileg hozzájuk közel álló polgári liberális Csehszlovák állam keretében megtalálták a helyüket.
• A II. világháború alatt Kárpátaljának (ahogy Erdélynek is) a magyar államgépezet által végrehajtott „zsidótlanítása” a magyarul beszélő népelem további radikális csökkenéséhez vezetett.
• Amennyiben ma a Kárpátalján élő és a túlnyomó többséget alkotó ruszin-ukrán lakosság szabadon dönthetne arról, hogy hol akar élni biztos, hogy nem Magyarországra szavazna! A putyini invázió miatt fellángoló ukrán nacionalizmus miatt Ukrajna maradna az első helyen, a második helyen pedig Szlovákia. Nemcsak a nyelvi rokonság miatt, hanem azért is mert az orbáni-Magyarország gazdaságilag és életminőség szempontjából lemaradóban van az Európai Unióval szimbiózisban élő Szlovákiához képest! Már pár évvel ezelőtt is világos volt, hogy a Kárpátaljáról toborzott vendégmunkások - bármennyire is voltak magyar gyökereik - ha tehették tovább mentek Csehországba, mert ugyanazért a munkáért sokkal többet kereshettek ott, mint itt.

A lényeg az, hogy az ukránok felismerték, hogy a jövő sem az etnikailag homogén kisállamiságban, sem a görög-keleti kultuszt követő, a nemzetközi gazdasági versenyképességét elvesztő orosz birodalomban keresendő. Ma Kijev és Kárpátalja ahhoz az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, amely egyre kevésbé a nemzetállamokra és egyre inkább a Régiókra támaszkodik, miközben néhány kulcsfontosságú területen korrupciómentes központi kormányzás és ügyészségi tevékenység garantálja a jogállami fejlődést.

Az orbáni-Magyarország nemcsak a Haladás magyarországi, de kárpátaljai hívei számára sem lehet alternatíva!