Kárpát-medencei klíma-forgatókönyv és az, hogy miképpen lehetne hasznot húzni belőle, idézet a Természetbúvár 2019/4-es számából:
”Egy részletes előjelzési modell alapján 80 hazai mérőállomás éghajlati diagramjait rajzoltuk meg a század két időszakára, a 2011-2050-es és a 2051-2100-as periódusra. A diagramok egyértelműen egy folyamatosan erősödő száraz /../ földközi-tenger-vidéki éghajlat kialakulásának jellegzetességeit mutatják tenger nélkül. Ilyen éghajlatú területek legközelebb tőlünk délkeletre, a Kelet-Balkánon vagy még messzebb Kis-Ázsiában találhatók. Ezekhez hasonló éghajlati forgatókönyvekre kell felkészülnünk.
A Kárpát-medence felszíni viszonyaihoz leginkább hasonló kelet-balkáni terület a bulgáriai Marica-völgy, amelyet akár modellként is tekinthetnénk, ahol egy magashegységektől övezett folyóvölgyben sok kilométer hosszan üvegházas mintagazdaságok működnek, amelyek primőrrel látják el Európa számos országát.
A környező hegységek vizeinek összegyűjtése és az erre épülő öntözéses és melegházas gazdálkodás lenne az ígéretes túlélési stratégia a Kárpát-medence országainak is.
Feltételeit nagyban elősegítené a hegyvidékek újraerdősítése és a környező országok szigorú vízügyi együttműködése.
A klímaváltozás kihívásaira csak az egymásra utalt népek békés együttélésén alapuló összehangolt közös stratégiája adhat megfelelő választ.”
Borhidi Attila, Dobor Laura, Horváth Ferenc:Magyarország természetes növénytakarója (TermészetBúvár 2019/4 – 7.old
