A munkahelyi kiégés problémájának gyökere az "emberi erőforrás" semmibevétele Kelet-Európa-szerte.
Sem a katonák élete, sem a munkaképes férfiak és nők fittsége, pláne nem a gyerekek boldog iskolai élete majd az élethossziglan tartó tanulás öröme nem fontos a konzervatív, tekintélyelvű hatalomnak Észak-Koreától, Oroszországon át Magyarországig...
A főnökök nem tanulnak meg embereket, közösségeket menedzselni, csak dirigálnak. Még mindig a polgárosodás előtti fegyelmezési módszerekben hisznek, de már nem a fizikai bántalmazás, hanem a lelki gyötrés formájában.
