5.) BOLYGÓÜGYI TANÁCS

A Geocentrikus világ alapsejtje a városhoz kötődő önigazgató/önkormányzó város-központú régió. A különböző kultúrájú, nemzetiségű, de civilizációs szempontból mégis összetartozó, város-régiókat képviseli majd, magasabb szinten, a „Civilizációs Tömb”, amely a többpólusú világ egy-egy hatalmi pólusát képezi és mint ilyen a legfelső politikai döntéshozói fórum, a Bolygóügyi Tanács (röviden: BT.) teljes jogú tagja. Nem azért állnak az élen, mert annyira példamutató lenne a politikájuk, hanem egyfelől azért mert, ha ezek az erőközpontok összefognak, akkor valóban nagy változások következhetnek be, másfelől velük és általuk olyan egyensúlyi helyzet jöhet létre, amiben egyszerre ellenőrízhetik és segíthetik egymást.

A javasolt Civilizációs Tömbök esetében nem a „világ újrafelosztásáról”, nem valamiféle utópiára gondolunk, hanem a már létező világhatalmi pólusok – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India és Európa – „bebetonozásáról” a béke érdekében. A többi Civilizációs Tömb kiléte és száma a jövő diplomáciai alkufolyamataitól függene. Szóba jöhet még: Dél-Amerika, Mexikó, Brazília, Ausztrália/Óceánia; Délkelet-Ázsia, Indonézia, Japán/Dél-Korea, Közép-Ázsia, a Török/türk országok, Arábia, Irán, Fekete-Afrika, Dél-Afrika, Észak-Afrika/Mediterráneum – vagy az összes felsorolt térség.

A BT. nemcsak a „Civilizációs Tömbök” képviselőiből állna, hanem több más csúcsszervezet képviselőjéből is: elsősorban a javaslattevő- és vétójoggal felruházott „Ökológiai-Ombudsmani Tanácsból”, a „Digitális Hálózatokat Felügyelő Bizottságból” és a digitális világpénzt kibocsátó, globális bank szerepét betöltő, Kincstárból.

A BT. mellett, de tőle függetlenül működne a „Bolygóügyi Bíróság”.

A jövőben a Bolygóügyi Tanács rendelkezne a Föld egyetlen békefenntartó céllal működő hadseregével. A nemzetállamok a teljes, lakosságot is érintő, leszerelést követően valamennyi honvédelemre szánt pénzeszközüket a Kincstárba utalnák, a haditechnikát pedig a kisrészt a Civilizációs Tömbök vennék át rendfenntartás céljából, nagyobb részt pedig a Bolygóügyi Tanács katonai főparancsnoksága.

Mi a haszna a nemzetállami szintnél magasabb tömb-politikának? Az átláthatóság növelésén, a tartós béke biztosításán túl az „Isteni látószög”, a bioszféra és az emberi civilizációk megmaradását szolgáló geocentrikus logika bevitele a politikai-gazdasági világba. Az, ami miatt erre igazán szükség volna az a Bioszféra és benne az emberi faj megmentése, de az egyének szintjén további motivációt jelentene, ha minden felnőtt nő és férfi polgár részesedne, méghozzá élete végéig, a Kincstár által utalt, emberhez méltó életet biztosító „Feltétel Nélküli Alapjövedelemből”.

A meglévő szociális feszültségek csökkentése szempontjából fontos előrelépést jelentene a jövedelmek újraelosztása, ezzel párhuzamosan az, hogy a fejlett tömbök méltányos árat fizessenek a nagyrészt a déli féltekéről érkező nyersanyagok és energiahordozókért. Az így kialakuló áremelkedés lenne az a költség, amit a gazdaságilag és életszínvonal tekintetében fejlett tömböknek el kéne viselniük a fejlődő tömbök felzárkóztatásáért.

A globális méretű együttműködés fejében minden Civilizációs Tömb kötelezné magát arra, hogy nem törekszik a tömbhatárok módosítására, arra viszont igen, hogy gátat vetnek mindenfajta tőlük kiindulni szándékozó népmozgásnak!

(Elképzelhető, hogy az ENSZ helyébe lépő „Bolygóügyi Tanács” emblémája a ma használatos, a kontinensek békés versengését és együttélését szimbolizáló olimpiai zászlónak egy továbbfejlesztett változata lesz.)