Sulyok Tamás államfői szűzbeszédének kulcsmondata Európai Unió-ellenességet és a nem-hagyományos, nem-vallásos életmóddal való szembenállást fejez ki: „elődeink abbéli félelmei, hogy Trianon után feloldódunk a többi nép olvasztótégelyében, talán soha nem volt reálisabb, mint napjainkban.” – mondta.

• A Sulyok Tamás által említett herderi nemzethalál-jóslat természetesen a 19. századi Nagy-Magyarországra volt érvényes, amikor nem tűnt még elképzelhetetlennek, hogy a saját hazájában kisebbségbe szoruló magyarság eltűnik a másnyelvű nemzetiségek közt. Ráadásul külső erők is fenyegették a magyar királyság egységét, például a cári Oroszország pánszláv aknamunkája.
• Miután a háborús vereséget szenvedett Osztrák-Magyar Monarchia elkerülte a legrosszabb forgatókönyvet; vagyis, hogy leradírozzák a térképről Ausztriát és Magyarországot. Ez utóbbi, ugyan súlyosan megcsonkítva, de etnikailag majdnem homogén magyar nemzetállamként újjászületett, tehát a határok kijelölése után már többé nem fenyegetett semmilyen „feloldódási” veszély.
• Amire a most megválasztott orbánista államfő utalhatott az az Európai Unió megerősödésétől való félelem. Az attól való félelem, hogy a magyar nemzetállamnak be kell tagozódnia az EU és a NATO rendjébe és hogy Orbán elveszítheti a mozgásterét, de még a szuverenitásnak a látszatát is. Márpedig a populizmus fetisizálja a homogén nemzetállamot: az „egy nemzet, egy vallásos identitás, egy vezér” ideológia alapján. Azért szállnak szembe az „Európa Birodalom” koncepcióval, mert ez az orbánisták által kultivált „Magyar Birodalom” eszménnyel ütközik! Márpedig ez a birodalmi attitűd magyarázza a magyar politika beleszólását a közép-európai és balkáni ügyekbe, valamint a határainkon belül a Fidesz-elit tagjainak önbizalmát, hogy gátlások nélkül felosszák maguk közt az ország javait.
• Holott a nemzet és a nemzetállam két különböző dolog; a nemzetállam történelmileg kialakuló és elhalni is képes intézményrendszer, a nemzet viszont tartalmában változó, de időtálló tudati/morális/életmódbeli képlet. A jogászi szemléletű Sulyok Tamás és Orbán Viktor is szerepzavarban vannak: nekik nem egy bürokratikus apparátust, főleg nem egy pártállamot kellene képviselniük, hanem a magyarság egészét!
• Mivel a nacionalizmusra és a „hagyományos családi értékekre” hivatkozó (de olykor nő-, és gyerekellenes) populisták a konzervatív, idősebb szavazópolgárok kedvébe akarnak járni, ezért nemcsak nálunk, de a világban másutt is, száz évvel ezelőtti fogalmakkal zsonglőrködnek. „Elsőnek lenni a nemzetek rangsorában”, „a hatalmi-, és államérdek mindent felülír”, „Nincs fontosabb a nemzet szolgálatánál, akár a halálunk árán is” stb. Ugyanakkor a fiatalok, az X, Y, Z stb. generációk tagjai egyszerűen nem értik ezt a diskurzust. Ők a digitális térben nem egy nemzeti közösség tagjaként, hanem „egyszemélyes közösségként” mozognak. Ugyanakkor a szellemi horizontjuk nem az országhatárig terjed, hanem minimum az euro-atlanti civilizáció határáig, de a fiatalok legkülönbjei planetáris identitással rendelkeznek. Számukra nincs fontosabb, mint a nemzetállamok által semmire nem becsült (mert se pénzt, se dicsőséget nem hozó) élővilág sokszínűségének, a bioszféra diverzitásának a megőrzése.
• Mivel az orbánizmus az idejétmúlt, bezárkózó nacionalizmussal operál, ezért az ország legdinamikusabb, világra nyitott, fejlődőképes tehetségei emigrálni kényszerültek. Most itt állunk egyre kisebb létszámú, kontraszelektált ifjúsággal és egyre több importált munkaerővel… Ha ez így folytatódik, - márpedig ez elkerülhetetlen, ha az állam működtetni akarja az apparátusát, az infrastruktúrát és nyugdíjat akar fizetni - akkor az egyre csökkenő részarányban itt élő magyarok felolvadhatnak a populista Magyarország egyre inkább internacionalistává váló olvasztótégelyében…