• A kapitalizmusban a védekező jellegű befeléfordulás nem kívánt mellékhatása a lemaradás a piaci versenyben. Amiképpen a Brexittel Nagy Britannia jelentős mértékben kikerült a világgazdaság vérkeringéséből, olyképpen kerülhet lépéshátrányba a nemzetközi vetélytársaival szemben a trumpista Egyesült Államok.
• Amennyiben meggyengül az USA világhatalmi vezető szerepe, úgy hangsúlyosabban fog érvényesülni a többpólusú világrend és új korszak köszönt be. Amíg a liberális euroatlanti tömbre a szabadságeszmény volt a jellemző, addig a következő időszakra kimondva-kimondatlanul a maoista „falu bekeríti a várost” jelszó lesz a meghatározó. (Nem véletlen, hogy 2001-ben a „globális dél” vallási fanatikusai, elsők közt a szabadkereskedelem számukra sátáni szimbólumát, a World Trade Center-t rombolták le.)
• De a „falu bekeríti a várost” ideológia nemcsak a harmadik világnak szánt üzenet, hanem mára olyan harci kiáltás, amelynek a címzettje mindenki, aki bármilyen jobb-, vagy baloldali megfontolásból szemben áll a modernitással és a nyugati, nagyvárosi, liberális elittel. Egy ideje úgy tűnik mintha a világban (mindenesetre Törökországban, az Egyesült Államokban stb.) csak két párt küzdene egymással: az urbánus szabadelvű tömb és a falusi, vallásos-nacionalista tömb.
• Ráadásul a racionalitás talaján álló szellemi elit tekintélyének aláásásához nagyban hozzájárult, a közösségi médián keresztül, a hatalmi gépezetek manipulációja. Mivel az információs csatornákon anarchikus szólásszabadság érvényesül, ezért a tudatlanságra, vagy félműveltségre építő hiedelmek erősítéséből (például, hogy a Covid-elleni oltással amerikai-zsidó gyógyszergyárak által távirányított zombivá válhat valaki) politikai tőkét lehet kovácsolni.
• Ugyanakkor a többpólusú világ és a klímaválság együttesen nemcsak világháborús helyzetet idézhet elő, hanem új egyensúlyi helyzetet is a nagyhatalmak közt, amelyek közt ott a helye a nem-vallási alapon működő, hanem a nők, férfiak és gyerekek, valamint a természeti környezet jogait képviselő Európai Uniónak is!
• Bármennyire is tagadják a nemzetállami logikát követő, korlátolt politikusok az ökológiai válság létezését, az vissza fog hatni a nemzetgazdaságok fejlődésére. A népmozgás növekedni fog; egyik oldalon a vidék elnéptelenedése, másik oldalon a nagyvárosok túlnépesedése révén. A világ urbanizálódni fog, méghozzá a Mesterséges Okossággal felvértezve. Ráadásul olyan új generációk nőnek fel, amelyeket bármennyire is vágynak etetni a kétdimenziós nemzetállami propagandával, - a világméretű digitális kommunikációnak köszönhetően és a bioszféra romlását a saját bőrén érezve - már háromdimenziósan látja a Föld problémáit!

• Megköszönöm a kölcseys tanároknak a kiállást az oktatásért és a tanulóikért, valamint az adott jelenlegi körülmények között a bíróság és a vádlottak képviseletét ellátók tevékenységét is, mint kétgyermekes Anya.
  • Halász Krisztina bírónő köszönjük a példamutató bátorságát! Valamint Krisztián bírónak is. De tényleg. Óriási öntudat és bátorság kell a NER pribékekkel szembeszállni.
• 27 millió 5 embernek. Valaki most nagyon felröhöghetett a Lady MRD fedélzetén.
• Jól esett volna az 'igazság nevében' valami méretes büntetés Marosi Beatrix részére is. Például neki kellene kifizetnie a 27 millát. Persze, álmodozom itt...
• A statuálás a lényeg... Nem lennék az imperialisták helyében...
  Szakmai vezetőként még többet tud ártani. Bevált az elvtársnő.
• Most jobb mindenkinek? A tanárok nem tanítanak, a pénzt közpénzből fogják megkapni stb. Itt egy nyertes van, a politika, azaz a féreg regnáló hatalom!
• Most jön a NER részéről a törvény átírása, oszt jónapot. Például az, hogy a bíróság nem dönthet ilyenekben ezentúl…

Egy demokráciában a sajtót nem lehet ignorálni.

Ez egy számláló a Fox News oldaláról. Azt mutatja, hogy Kamala Harris 108 napja nem tartott sajtótájékoztatót. Olyat, amelynek során odaáll az újságírók elé, azok kérdeznek, ő pedig válaszol. Demokráciában, politikus ilyet nem csinálhat. Vagy ha mégis megcsinálja, veszíteni fog. Gondoljunk bele, hogy Magyarországon az összes, komolyan vehető újságíró frusztrált amiatt, hogy Orbán Viktor több mint tíz éve nem vett részt olyan eseményen, ahol bármilyen komoly újságíró szabadon, normális időkeretben kérdezhetett tőle. Ez a három feltétel együtt sosincs meg. Vagy valami propaganda-hónaljkutya kérdi, vagy ők választják meg kinek válaszolnak, vagy húsz másodperc van bármire.
Harris kampánya két hónap volt, de ezalatt egyszer sem volt olyan, hogy bármilyen újságíró, bármit, normális időkeretben kérdezhetett volna tőle. Való igaz, hogy ez óriási politikai kockázat. De új jelöltként, úgy hogy az ellenfeled már fél éve kampányol, csak baráti helyekre elmenni, az egy szem Fox News interjúra késve megérkezni, majd ott fölényeskedően, bicskanyitogatóan viselkedni, az nem olyasmi, amit megbocsátanak a szavazók.
Ha valami eddig kettőből egyszer működött, egyszer nem, arra ne építs kampányt
Közkeletű vélekedés, hogy Trump egy nárcisztikus, önmagába szerelmes, egoista seggfej. Ez igaz. Donald Trump valóban egy nárcisztikus, önmagába szerelmes, egoista seggfej. Ennek a választásnak nem ez volt a kérdése. Meeeeg, azért ha készítenénk egy profilt Kam Harrisről, vagy akármelyik másik komolyan vehető elnökjelöltről, azt találnánk, hogy bizony ők is nárcisztikus, önmagukba szerelmes, egoista seggfejek. Ted Cruz nem az? De. Gavin Newsom? Mint a picsa. Robert F. Kennedy? Elég ránézni.
A különbség az, hogy Trump ezt nem titkolja.
De arra felépíteni egy választást, hogy az ellenfél egy seggfej, én meg nem vagyok az, veszélyes dolog, mert történhet két malőr. Az egyik, hogy a választó azt gondolja, hogy én vagyok a nagyobb seggfej. A másik az, hogy a választó azt gondolja, hogy oké, a másik egy seggfej, de a seggfejségénél vannak fontosabb dolgok.
Erről meg lehet kérdezni az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért, az LMP, a Momentum, a DK politikusait. Ott van például Gyurcsány Ferenc vagy Márki-Zay Péter (és jelenleg Magyar Péter) akiknél jelenleg is nyitott kérdés, hogy a választók szerint ők a nagyobb seggfejek vagy Orbán Viktor a nagyobb seggfej. Nyilván egy Donáth Anna esetében nagyon, de pl. Karácsony Gergely esetében nem olyan biztosan az a helyzet, hogy Orbán Viktor nagyobb seggfej náluk. De a választók nem gondolják úgy, hogy az ország boldogságának kulcsa egy Orbán Viktornál kisebb seggfej megválasztása.
Két hónap alatt részletesebb programmal kijönni annál, mint hogy Donald Trump egy veszélyes seggfej, persze nehéz. De érdemes figyelembe venni, hogy ezzel a programmal Hillary Clinton kikapott. Joe Biden pedig azért nyert mert Trump seggfejsége egy friss és égető tapasztalat volt.
Nézni kell a grafikont, hogy mi zavarja a szavazót és arról kell beszélni
Kamala Harris nem az első politikus, aki abba bukik bele, hogy képzelt választóknak kampányol. Az amerikai választók 45-45%-a egyik vagy másik oldalra húz. Földrajzilag ez bizonyos államokban fixen az egyik oldal győzelmét jelenti. A küzdelem a maradék 10% kegyeiért folyik. Trump azért nyert, mert a kampánya ezeket az embereket hatékonyabban szólította meg, mint Harris, aki arra fókuszált, hogy a sajátjait mozgósítsa, és abból indult ki, hogy az a bizonyos 10% eléggé utálja Trumpot ahhoz, hogy ne szavazzon Trumpra

Tévedett.
Ezt a tévedést nem volt azért annyira nehéz előre látni. Ismertek voltak, számtalan forrásból az adatok, hogy az amerikaiakat a 1) gazdaság 2) a bevándorlás 3) a közbiztonság aggasztja mindkét oldalon. Ezekben a témákban Trump üzenete több, jobb, hatásosabb volt. Lehet azt gondolni, hogy a Trump személyében levő kockázatok fontosabbak.

Ez meg a táblázat alja. Érdemes megnézni, hogy milyen, nagyon fontosnak gondolt dolgok laknak itt…
De ha a döntő választóréteg nem a Trump személyében levő kockázatokról akar hallani, hanem 1) gazdaságról 2) bevándorlásról 3) közbiztonságról, akkor erről kell beszélni, mert a végén még a választó azt gondolja, hogy ez az ember nem nekem beszél.
Ne nevezd seggfejnek a potenciális választóidat
Nekem apám azt tanította egy viharos szakításom kapcsán, hogy ne minősítgesd azt a nőt, akivel egyszer is összefeküdtél, mert magadat is minősíted vele. Kicsit hasonló ez a választásokkal is. Ez a bizonyos ingadozó 10% 2016-ban nagyobb részt Trumpra szavazott. Aztán 2020-ban Bidenre.
2024-ben akárcsak éreztetni is vele, hogy “aki Trumpra szavaz, az egy hülye seggfej”, jár bizonyos politikai kockázatokkal. Mert - ha nem is ilyen tudatosan - azt fogja gondolni, hogy:
2016-ban, nyolc év Obama-Hillary-Biden-Kerry után jött egy republikánus, és én bizalmat szavaztam neki. Nem kis részben azért, mert Hillary hetekkel a választások előtt már győztesként pózolt, azt mondták, hogy hülye aki Trumpot egyáltalán meghallgatja, ja igen, akkor úgy gondoltam, hogy nem árt ezeknek egy kis orrba verés. Aztán beláttam hogy tévedtem, felmutattak a demokraták egy nyugis konzi bácsit, oda szavaztam. Erre most megint jönnek azzal, hogy hülye aki Trumpra szavaz…tudod mit, tanuljanak már meg nem lehülyézni engem, köszi. Én egy egyszerű amerikai vagyok. Én tisztelem mások bizniszét, mások tisztelik az én bizniszemet, a világ legjobb pénzével kifizetjük egymást. Ez Amerika. Aki idejön és azt mondja, vagy akár csak úgy csinál, hogy én hülye vagyok, mert Trumpra szavazta, kapja be. Szavazok megint Trumpra. Igen, egy seggfej, de engem még sose hülyézett le. Ja, és jókat mondott a közbiztonságról. Meg a bevándorlásról. És hát tényleg drágult a benzin.
Kétéves elnökség jön
Trump első két évében ugyanúgy “trifecta” (elnök, felső- és alsóház egy pártnál) lesz, mint ahogy Bidennek is az volt. A mostani szenátusi választáson több billegő demokrata szenátori szék volt. (emlékeztetőül a 100 fős szenátus 33-33-34 fős “osztályokra” van osztva. Minden osztály hat évre kap mandátumot, de 2-2 éves eltolásban. Most 33 szenátor indult újraválasztásért, 2026-ban a következő osztály lesz soron)
A midterm választásokon billegő republikánus székek jönnek, és nem kizárt hogy addigra az alsóházban is visszabillen demokrata oldalra a mérleg.

Adjuk ehhez még hozzá, hogy Trump 2026-ban egy 80 éves elnök lesz, akinek kizárt az újraválasztása. A valószínűleg akkor elvesző törvényhozási többséggel együtt ez azt jelenti, hogy 2026 őszétől Trump klasszikus “béna kacsa” lesz, kb. zéró mozgástérrel, mindenki - beleértve híveit és szövetségeseit - vágni fogja a centit, hogy mikor megy már nyugdíjba.
Ahogy egyébként Biden esetében is így volt ez,
ha nem jelenti be, hogy akkor ő mégis elindul. Megfosztva ezzel a manőverrel a pártját attól a lehetőségtől, hogy normális előválasztási folyamatban kiválasszon valakit, akinek nem egy kéthónapos, előkészítetlen, rossz kampányban kell megpróbálni leverni Amerika Ronald Reagan óta legtehetségesebb politikai manipulátorát. Szóval ha hiú, öntelt seggfejeket keresünk az amerikai politikában, nemcsak a győztes oldalon kell őket keresni…
Hogyan támogasd a Múzsát?
Előszöris nagyon köszönöm, ha egyáltalán eszedbe jut! A Múzsa sok szervezés és idegeskedés eredménye, munka mellett. Nagyon-nagyon-nagyon köszönöm, ha a tetszésedet bármilyen formában kimutatod.
Három módja van:
1. Patreon. Itt bármilyen összeget küldhetsz. A Patreonra nem teszünk tartalmat, azért tartottuk meg, mert az a legismertebb felület.
2. Előfizetés a magyar Múzsára. A magyar nyelvű Múzsán nincs fizetős tartalom, legfeljebb pár Q&A lesz, ami csak előfizetőknek van. Minimál összege 8 dollár.
3. Előfizetés az angol nyelvű Múzsára. Ez egy jelenleg kicsit mellékvágányon levő projekt, amire a heti belpol videó mellett nincs energia. De lesz.
.
Köszönjük, hogy követsz minket! Két dologgal segíthetsz nekünk: megosztással és előfizetéssel. Az utóbbihoz ezt a piros gombot kell megnyomni. Köszönjük! Köszönjük! Köszönjük!
Upgrade to paid

© 2024 Sandor Esik
548 Market Street PMB 72296, San Francisco, CA 94104
Unsubscribe

Az EU-nak a saját lábára kell állnia; erős, egységes önmagát jól menedzselő igazi unióvá kell válnia - akkor is, ha ennek az az ára, hogy távolságot kell tartania az Egyesült Államoktól és akkor is, ha a meglévő tagállamok közül fel kell függeszteni azokat, amelyek nem állnak be a sorba!

Orosz támadás alatt áll a kárpátaljai magyarokat magába foglaló 128. hegyi rohamdandár Dél-Donyeckben... 

Orbán Viktor vajon kinek szurkol?

Amit ma nemzeti identitásként propagálnak az nem más, mint a kisnemesi, szűk világlátás, holott van egy elfeledett, eltagadott arisztokratikus nemzeti és egyben európai hagyományunk is.

• Jellemző, hogy az Európai Unió régiós szemléletével szemben Orbán visszahozta „vármegye” fogalmát. A Habsburg uralom alatt az elszegényedő köznemesség számára a vármegye jelentette a garanciát - egy modernizálódó, polgárosodó világban – a polgári egyenlőséggel mit sem törődő kiváltságok és az adómentesség megőrzésére.
• Az 1867-es Kiegyezés után, a vármegyék jelentőségének leértékelődése után a vagyonnal nem, de nemesi önérzettel rendelkező dzsentrik számára csak az állami szolgálat vált elfogadhatóvá karrierszempontból. Ezért alapvetően ebből a rétegből verbuválódott (méghozzá kontraszelektált, protekciós módon) a dualista állam magyar felének bürokráciája. Tehát a Magyar Királyság önazonosság tudatát meghatározta a közigazgatásban többségben lévő maradi, köznemesi származású, a magyar felsőbbrendűségét hirdetők ideológiája.
• Hiába bomlott fel az első világháborús vereség után az Osztrák-Magyar Monarchia, ez a fajta keresztény-nacionalizmussal átitatott állam-központúság megmaradt nemcsak a Horthy rendszerben, hanem roncsolt formában a még a harmadik világháborúra készülő sztálinista időszakban is. Vagyis ez a hazafias, szabadságharcos pátosszal telített propaganda előzménye volt az 1956-os forradalomnak.
• Mivel a forradalmat leverő Kádár – eltérően más nacionál-kommunista pártvezértől - elnyomta a nemzeti öntudat megnyilvánulásait, ezért a rendszerváltás egyik központi eleme a keresztény-nemzeti középosztály rekonstrukciója volt és nem elsődlegesen a versenyen alapuló szociális piacgazdaság megteremtése.
• Tehát az orbáni szuverén-autokrata állammodell azért hiteles a magyarok millióinak szemében mert a bezárkózó, jogait foggal-körömmel védő köznemesi hagyomány folytatója… pedig van egy másik; méghozzá mind a kisnemesi-populista, mind a kommunista elit-ellenességből fakadó, „hazaárulónak” bélyegzett tradíciónk: a tág-látószögű, arisztokratikus konzervatív identitás.
• Nem véletlen, hogy a Reformkori országgyűlés két főrendi vezéralakja Wesselényi Miklós és Széchenyi István közéleti karrierjük elején tanulmányutat tettek Angliában és Franciaországban, és szemben az olykor „bunkókráciának” is csúfolt kisnemességgel, nyitottak voltak a nyugatiasságra. Széchenyi Istvánnak „az 1830-ban megjelentetett Hitel lapjain az angol klasszikus nemzetgazdaságtan liberális tanai és Bentham felvilágosult utilitariánus érvei a keresztény tökéletesedés-eszménnyel s a nemzeti lét és nemzeti fejlődés organikus-romantikus filozófiájával egybeötvözve lépnek elénk. /…/ Széchenyi politikáját Iványi-Grünwald Béla teljes joggal nevezi haladó konzervativizmusnak.” (Nyíri Kristóf: Európa szélén, Kossuth K. 1986 – 20. old.).

A magyar arisztokrata tradíció - benne az európaisággal, a liberális, nem fanatikus vallási/nemzeti öntudattal és a természet-szeretetet tükröző kertkultúrával - szerves részét képezi a történelmi hagyományainknak és mint ilyen, alternatívája az nemzeti identitást kisajátító, korlátolt orbánizmusnak!

Orbánnak csak a 2026-os választások megnyeréséhez kell a trumpista anyagi támogatás, de legalábbis az olcsó, baráti kölcsön... Az hogy utána Magyarország bele fog rokkanni a Trump-féle gazdaságpolitikába, az már Orbánt baromira nem érdekli!

Dobozi István: Jön a globális vámháború?

"A második világháború után az Egyesült Államok vezető szerepet játszott a szabadkereskedelem multilaterális intézményeinek felépítésében és a nemzetközi kereskedelmi szabályok kidolgozásában. A mennyiségi korlátozások és diszkriminációk meredeken csökkentek. Washington jó példát mutatott az importvámok drasztikus leépítésében: a világ nagy gazdaságai között az USA-ban a legalacsonyabbak a vámtarifák.

Amerika szabadkereskedelmi vezető szerepében éles törés következett be Donald Trump egy évtizeddel ezelőtti politikai színrelépésével. Született populistaként Trump korán ráérzett a kereskedelmi protekcionizmusban rejlő választási tőkére, különösen az elnökválasztásokban kritikus szerepet játszó „rozsdaövezetben”, ahol a feldolgozóipari foglalkoztatottság hosszú ideje visszaesőben volt. Trump a Nagy-tavak környéki ipari hátország gazdasági és társadalmi válságát a 2016-os elnökválasztás központi témájává tette.

Tőről metszett merkantilistaként – az import rossz, mert megöli a hazai munkahelyeket – Trump irracionálisan fetisizálta az amerikai külkereskedelmi deficitet, jóllehet az csupán a GDP három százalékát teszi ki. Mindegyik ország – ellenség vagy barát –, amelynek számottevő kereskedelmi mérlegtöbblete volt Amerikával, „tisztességtelen” kereskedőnek számított, és célkeresztbe került. Közismert Trump elnök Kína ellen indított vámháborúja. De még a legközelebbi szövetségesek (köztük az Európai Unió) acél- és alumíniumexportját is – mondvacsinált nemzetbiztonsági okra hivatkozva – vaskos vámtarifákkal sújtotta. Trump rombolta a szabályokon nyugvó világkereskedelmi rendszert, anélkül, hogy csökkentette volna az amerikai kereskedelmi mérleghiányt, vagy növelte volna a feldolgozóipari dolgozók számát.

A kereskedelempolitika „trumpizálódása” folytatódott Joe Biden elnöksége alatt. Trump átlagosan 20 százalékos kínai vámtarifái hatályban maradtak, amelyeket a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) illegálisnak minősített a „legnagyobb kedvezmény elvének” (egyforma vámok minden WTO-tagország számára) megsértése miatt. Biden héjaként viselkedik a Kínába irányuló amerikai csúcstechnológiák – különösen a félvezetők (és azok gyártósorai), az 5G, a mesterséges intelligencia és a robotok – exportjában.

A külgazdaságpolitika – azon belül elsősorban a kereskedelmi mérleg egyensúlytalansága és a vámpolitika – a trumpi gazdasági tervek kulcseleme lett a 2024-es elnökválasztási kampányban is. Trump és stábja nyíltan hangoztatja, hogy a második elnökség alatt az első ciklusban elindított protekcionista programot akarják befejezni.

A trumpi külgazdaságpolitika fő elemei:

(i) Szabadkereskedelem helyett fair kereskedelem a hazai jogrendszerre támaszkodva. Azt, hogy mi unfair, Washington, nem pedig a WTO dönti el.

(ii) Kiegyensúlyozott külkereskedelmi mérleg.

(iii) Magas új vámtarifák kivetése az összes importra a kereskedelmi mérleg egyensúlyának biztosítása céljából. A vámokat rugalmasan kell szabályozni, úgy, hogy az export-import egyensúlya fönnmaradjon.

(iv) Az amerikai gazdaság „stratégiai lecsatolása” Kínáról a kereskedelmi, beruházási és technológiai kapcsolatokban.

A lehetséges második elnöki ciklusra felvázolt elképzelések közül a legnagyobb figyelmet Trump 10 százalékos (de bedobta a 20 százalékot is) általános vámja váltotta ki, amelyet az összes importra kivetnének, beleértve az USA szövetségeseitől származó behozatalt is. A fő kereskedelmi ellenségnek számító Kínára minimum 60 százalékos vám vár. Ezekkel a tarifákkal a jelenlegi 2,3 százalékos átlagos amerikai vámszint több mint a hétszeresére, 17 százalékra ugrana fel. Nem kizárt, hogy a magát az „üzletkötés művészének” tartó exelnöknél a 10 és 60 százalékos tarifa csupán induló tárgyalási pozíció és nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy a partnerekből minél nagyobb kereskedelempolitikai engedményeket (például mélyebb piacnyitást) csikarjon ki.

Ezek a tervek élesen szembemennek a nemzetközi kereskedelmi joggal, amely kifejezetten tiltja az ilyen egyoldalú és aránytalan vámpolitikai intézkedéseket. Emellett a globális kereskedelmi háború kirobbanásának komoly veszélyét hordozzák magukban, mivel biztosra vehetően a fő kereskedelmi partnerek – szemet szemért alapon – hasonló mértékű ellenvámokkal sújtják majd az amerikai exportot. A kilátásba helyezett vaskos vámemelés komoly negatív hatásokkal járna Amerikában: a GDP volumene másfél százalékkal csökkenne, egymillió állás elveszne, az inflációs ráta egy százalékponttal nőne és évente 4000 dollárral terhelné a családok pénztárcáját. De a közvélemény sincs tisztában ezekkel a tényekkel, ezért a szavazók több mint a fele helyesli a populista, szavazatnyerő vámtervet.

Trump szuper agresszív vámpolitikája mély koncepcionális hibával terhes.

Az exelenök és szakmai stábja nincs tisztában a vaskos közgazdasági ténnyel: Amerika számára a kereskedelmi mérleghiány makroökonómiai szükségszerűség, amely lényegében az alacsony belső megtakarítás következménye. (Mint ahogy az óriási kínai kereskedelmi mérlegtöbblet nem kis mértékben az ottani rendkívül magas belső megtakarítást tükrözi.) A hazai termelésnél többet fogyasztó, a belső megtakarításainál többet beruházó Amerika számára a kereskedelmi mérleghiány természetes strukturális állapot. A mérlegdeficit nem véletlenül – demokrata vagy republikánus kormányoktól függetlenül – van emelkedő pályán már fél évszázada.

A deficitet tovább mélyíti a dollár uralkodó kulcsvaluta szerepe: a bőséges külföldi dollárlikviditás fenntartásához az szükséges, hogy Amerika több árut vásároljon külföldről, mint amennyit ott elad. A dollár iránti világkereslet ugyanakkor felértékelő hatással van a „zöldhasúra”, ami csökkenti az amerikai kivitel árversenyképességét.

Ezekből a kézenfekvő makroökonómiai összefüggésekből logikusan következik: az USA nem túlfűtött protekcionizmussal – és újabb masszív vámemeléssel –, hanem elsősorban a rendkívül alacsony megtakarítási rátájának emelésével tudná a kereskedelmi mérleghiányát tartósan mérsékelni. A szövetségi kormány a nemzeti megtakarítási rátát emelni tudná például a költségvetési hiány csökkentésével. Trump eddig nyilvánosságra hozott kampánytervei (különösen a beharangozott adócsökkentések) azonban – pártfüggetlen elemzések szerint – a fiskális hiány és a szövetségi államadósság jelentős növekedését vetítik előre. Márpedig az amerikai gazdaságban empirikusan kimutatható az „ikerdeficit” létezése, vagyis a költségvetési és a kereskedelmi/fizetési mérleghiány tendenciaszerű együttmozgása.

Megválasztása esetén hogyan érintenék Trump vámpolitikai céljai a magyar-amerikai kereskedelmet? Az USA hazánk Európán kívüli második legfontosabb kereskedelmi partnere, amellyel szemben igen magas exporttöbbletünk van (tavaly 8 milliárd dollár). Az EU-ra kivetendő 10 százalékos vám várhatóan visszavetné az USA-ba irányuló magyar kivitelt és csökkentené az exporttöbbletet. A magyar kivitelben magas a gépkocsik súlya, ami pótlólagos kockázat forrása, mivel Trump különösen erősen kívánja védeni a hazai autóipart, miközben nem lelkesedik az e-autók iránt. Nem zárható ki a 10 százalékosnál magasabb tarifa kivetése a gépjárművekre. (Trump 200 százalékos vámot szellőztetett meg a Mexikóból behozott autókra, miközben szabadkereskedelmi egyezmény köti össze a két országot.)

Mi várható az amerikai kereskedelempolitikában Kamala Harris győzelme esetén? Erről keveset tudunk. Trumppal éles ellentétben Harris a belpolitikára összpontosít, ritkán foglalkozik világgazdasági kérdésekkel. Egy dolog azonban bizonyos: az alelnök sem híve a szabadkereskedelemnek. Szenátorként a megreformált észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (USMCA) ellen szavazott. Elnökként Biden erősen protekcionista vonalát vinné tovább, Kínával szemben folytatná a vámok stratégiai célú alkalmazását, a szövetséges államokat azonban megkímélné új tarifák kivetésétől. Nem nehéz eldönteni, hogy melyik elnökjelölt jelentene nagyobb veszélyt a világkereskedelemre. November 5. fordulópont lehet. "

https://nepszava.hu/3255610_jon-a-globalis-vamhaboru

Azt már tudjuk, hogy O.V.-t a frász törné ki, ha a Putyin-ellenes lengyel-ukrán tömb megerősödne a közelünkben. Számára az észak-koreai és orosz katonák jelentenék a felszabadítást, akik biztosan megvédenék őt és sleppjét a magyarok haragjától. Már keresi is az ürügyet, hogy kiléphessen az önkényeskedést elutasító nyugati blokkból.

Nem számítana neki, ha emiatt a magyar lakosság nyomorogna, mert legfeljebb beengedne az országba (aminek addigra már Debrecen lesz a fővárosa) boldogan átköltöző, biztosan rászavazó kínaiakat, kipcsak-türköket és észak-koreaiakat, akikkel aztán közösen lenyomnák az ellenállást...

(Nem teljesen alaptalan gondolatkísérlet, amelyet meghosszabbítottunk Bicskéig és tovább! :)

„Itt az ideje, hogy a kormányzatok, intézmények és cégek is számoljanak a várható kockázatokkal, és átálljanak a kvantumrezisztens titkosításra!” – állítja Bent Dalager, a KPMG Denmark partnere. Eddig a legbiztonságosabbnak hitt „adatbiztonsági megoldás az RSA eljárás, amely pontosan arra épül, hogy ezeket prímszámokat nagyon nehéz és időigényes meghatározni. Ez azt jelenti, hogy ezek az algoritmusok hihetetlenül jól védenek, egészen addig, amíg egy elegendő qubittel rendelkező kvantumszámítógép fel nem bukkan a színen…”

https://qubit.hu/2024/10/30/senki-nem-tudja-mikor-kovetkezik-be-a-kvantumfoleny-de-ha-nem-keszulunk-fel-ra-az-katasztrofahoz-vezethet