Az elit-ellenes gyűlülettől vezettetve a populista Menczel, Orbán, Trump, Putyin úgy látszik mégsem a keresztény-konzervatívoknak, hanem elsősorban az Erőt az erőszakossággal/erőszakkal összetévesztő csőcseléknek akarnak megfelelni…
Az elit-ellenes gyűlülettől vezettetve a populista Menczel, Orbán, Trump, Putyin úgy látszik mégsem a keresztény-konzervatívoknak, hanem elsősorban az Erőt az erőszakossággal/erőszakkal összetévesztő csőcseléknek akarnak megfelelni…
Szögezzük le mindjárt az elején, hogy korunkban nem nagyobbítani kell egy országot, hanem jobbá, élhetőbbé tenni!
Sztálin, aki a kommunista blabala mögött vérmes orosz soviniszta populista volt, a „Tegyük naggyá!” jelszót szó szerint értette, vagyis a Szovjetunió (ha már képtelen jobb életszínvonalat teremteni a lakóinak) akkor legalább a nemzeti nagyság élményét adja meg: csatoljon el minél több területet a környező országokból. Ebben a keleties, primitív logika érvényesült: „mennyiség számít, nem a minőség”!
Putyin - Sztálin legjobb, de sokkal tehetségtelenebb tanítványa - ugyanezt a logikát követi: terjeszkedni, kifosztani megsemmisíteni a gyengébb szomszédot, ezzel is bebiztosítani a rendszerének, a Hadiállamnak a legitimitását és a saját tekintélyét.
Ha nem sikerült a tervezett villámháborúval, ha nem sikerül a lassú felőrlő hadjárattal, akkor próbálkozik az „oszd meg és uralkodj” elvvel. A Béketervében elvenné Ukrajnából azt, ami számára legfontosabb terület, aztán létrehozna egy megcsonkított ukrán bábállamot és végül Nyugat-Ukrajnát (ami Sztálin „szajréja” volt; lopott földek Romániából, Magyarországból és Lengyelországból) odadobni ezeknek az országoknak, hadd osztozzanak, vagy vesszenek össze rajta… addig sem figyelik a bűnbanda fejét, Putyint.
Hogy lehet Orbán/Szijjártó nem lát át a szitán? Csak nem azért, mert (az elukránosodott, szegény) Kárpátalja visszaszerzésével, a Horthyhoz hasonló „országgyarapítással” akarják feledtetni a kudarcos kormányzásukat és betömni az emberek száját?!
Újra látható a Magyar Mozi TV-én az 1979-ben Rockenbauer Pál által készített, a mindmáig katartikus hatású gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziós sorozat, a „Másfélmillió lépés Magyarországon”. Azt üzeni a film, hogy tékozló országban élünk.
Tékozlóan bánunk az értékeinkkel, mert nem volt és ma sincs a politika által szentesített össznemzeti egyetértés arról, hogy voltaképpen mi is tartozik Magyarország nemzeti örökségébe. Viszont épp azért friss és élvezhető a több évtizeddel ezelőtt készült „Másfélmillió lépés…”, mert a sorozat ma is aktuális választ ad erre az alapvető kérdésre.
Rockenbauer Pál, a BBC természetfilmekkel egyidőben, de a műfajt innovatív módon továbbfejlesztve, - kultúrtörténettel és életmódtörténettel gazdagítva - egy ökológia-központú nézőpontot alakított ki, amiért a film máig egészen kivételes szellemi teljesítményt nyújt!
Ráadásul olyan egyszerű és vonzó formában vezet végig a turistaútvonalon, ami a lehető legtöbb tévénézőt „aha” élményben részesíti. Rácsodálkozunk arra, hogy milyen szép Magyarország, még ha „csonka” is. Ugyanakkor milyen rendetlen és gondozatlan is egyben!
Ebből a természetközpontú szemléletből következnek a további kérdések: miért szaporodnak el az illegális szemétlerakók? Miért nem tartjuk folyamatosan karban az épületeinket? Mi hiányzik a magyar mentalitásból, hogy képtelen legyen követni a falusi turizmusból meggazdagodó „osztrák sógort”?
Az értékzavarokért okolhatjuk az önigazgató presbiteri-protestáns társadalmi szerveződés megrekedését, a polgárság viszonylag kis létszámát, a második világháború alatti és utáni öncsonkítást: a zsidók magyar állam általi deportálását, a vidék számára ösztönzően ható parasztpolgár-svábság kitelepítését, majd a szovjet-típusú kollektivizálást, nem beszélve a jelen önkormányzatiságot felszámoló, önkényeskedő rendszerét.
A „Másfélmillió lépés Magyarországon” c. filmet áthatja a melankólia. Ami következik nyárból az őszbe való átgyaloglásból is, de legalább ennyire az alaphangulatot adó „Indulj el egy úton” moldvai csángó népdalból, amely a magyar alapélményből „a vágyak visszafogásáról és a saját érzéseink megmásításáról szól”:
„Az bajom van véled,
sír a szívem érted,
sír a szívem érted,
majd meghalok érted…”
Az Orbán/Trump-féle gátlástalan soviniszta-populisták nem egyszerűen az Európai Uniót, a NATO-t, az ENSZ-t akarják megszüntetni, hanem magát a globális látásmódot akarják kiiktatni, akár a világgazdaságról, akár az emberi jogokról, akár a környezetvédelemről van szó...
Vigyázat, a nemzetállami, „patrióta” demagógia veszélyes az életre!
Fidesz: Mit nekünk az „arab Párizs”, bezzeg a muszlim Baku!
Azért jobb Ázsia a Nyugatnál, mert ott nincs visszabeszélés, nincs „demokrácia", csak hit és vezér-imádat...
Az, hogy a bizantinus-keresztényi maszlaggal leöntött sztálinista Putyin Kim Dzsungunhoz fordult segítségért az Ukrajna elleni háborújában egy új világtörténelmi korszak kezdetét is jelentheti.
Miután belföldön a szlavofil nagyorosz-sovinizmus leszámolt a nyugatos, Európa-párti zapadnyik irányzattal, Putyin - ez a „kvázi-cár” - revansra vágyott az Oroszországot állítólagosan megalázó Nyugattal szemben. Ennek első állomása az árulónak tartott „kisorosz” Ukrajna térképről való letörlése lett volna.
Ám az erősen nacionalista és az Euro-atlantiság pártján álló Ukrajna ellenállt és Oroszország nagyhatalmi álmai szertefoszlottak. Egyre inkább megmutatkoztak nemcsak a gazdasági, de a harci képességének hiányosságai is. Putyin hiába próbált segítséget kérni Törökországtól, Irántól és Kínától, a kapott támogatás soha nem volt döntő jelentőségű.
Végül Putyinnak nem maradt más lehetősége, minthogy ráfanyalodjon Észak-Koreára. Arra az észak-koreai hadseregre, amely számára az ukrajnai háború olyan ujjgyakorlatnak számít, mint a náciknak a spanyol polgárháború volt, amelyben kipróbálhatták a tömegpusztító bombáik erejét például Guernica védtelen lakói ellen.
A szellem kiszabadult a palackból.
A világ legőrültebb, (atom)háborúpárti diktatúrája immár nemcsak a Dél-Koreát védő Egyesült Államokat fenyegeti, hanem a NATO-t és benne Európát… de magát Oroszországot is!
Kétséges, hogy Putyinnak sikerül-e, a spanyol Franco-hoz hasonlóan, egyszerűen visszaküldeni az „internacionalista” segítséget nyújtó észak-koreai elit-csapatokat a hazájukba?
Putyin a háborús vereségtől való félelmében olyan szövetségessel kötött ördögi szövetséget, amelyik félelmetesebb az Oroszországot és Közép-Európát feldúló tatár hordáknál… Kim Dzsungun fanatikus hadseregének megjelenése a magyar határtól 1300 kilométerre a sztálinista agresszió és vad terror újraéledésének veszélyét hordozza magában!
HVG - 2024. november 17.
"Amit a miniszter nem tett, nem írt és nem mondott:
Káncz Csaba szerint a következőket kellett volna tartalmaznia egy magyar identitású külügyminiszter nyilatkozatának: „A magyarok által is lakott Munkács felett lelőtt orosz drónok darabjai alig 20 kilométerre a magyar határtól, Pósaháza környékén csapódtak be. Az orosz háborús bűnös állam már a magyarlakta területeket sem kíméli. Lengyel barátaink és szövetségeseink vadászgépei a levegőbe emelkedtek Nyugat-Ukrajna bombázása miatt. Hétfőre bekérettem az orosz nagykövetet a Külügyminisztériumba".
Megjegyzés: Az „Orbán/Szijjártó tandem” egyszerűen még nem tudja melyik urat szolgálja: Putyint, vagy Trumpot?! Csak annyi biztos, hogy szolgálni akar...
Mivel a Fidesz hátrányba került a Tiszához képest, ezért a magyar szélsőjobb oldal, - amely Orbán Viktor tartalékseregét képezi - radikalizálódott.
Egyfelől az amszterdami zsidóverés ürügyén uszító kampányba kezdtek az Európában élő „idegenekkel” szemben, akik közül most a muszlimok voltak terítéken, de ez az arabellenes állatias indulat bármikor áttevődhet a „bevándorolt” magyarországi zsidóságra, vagy cigányságra is! Másfelől kampányba kezdtek a magyar lakosság idősebb, konzervatív-prűd részének a megdolgozása érdekében, amely szerint nemzeti, keresztény létünket veszélyezteti a bi-, és homoszexualitás (ami hazugság), mert ezek egyenesen vezetnek a pedofiliához (ami hazugság), valamint hogy minden nemi eltévelyedés a liberalizmusból fakad (ami hazugság) és viszont a megoldás a nemzeti-felsőbbrendűség, vagyis a sovinizmus, illetve az ezzel összefüggő férfi-felsőbbrendűség, vagyis a hímsovinizmus (ami szintén hazugság).
A témával kapcsolatban idézem Perintfalvi Rita tanúságtételét:
„Mi a valódi probléma Varnus Xavérral? Megmondom én! Két dolog: az egyik az, hogy tudni lehet róla, hogy biszexuális, a másik az, hogy tudni lehet róla, hogy zsidó! És ez 2024-ben Magyarországon újra elég lett ahhoz, hogy valakit kizárjanak a magyar kulturális élet tereiből és a zeneértő közönséget pedig megfosszák attól az élménytől, amit csak Varnus művészete képes megadni a számukra.
A legmélyebb felháborodással és dühvel tölt el, hogy a Zeneakadémia, ami a magyar nemzeté és nem politikai oldalaké, engedett a legaljasabb nyilas terrornak és képes volt lemondani Varnus Xavér mindkét teltházas karácsonyi koncertjét. A Zeneakadémia vezetősége ezáltal engedett Dúró Dóra szélsőjobboldali politikus fenyegetésének.
Vagyis a legmocskosabb szélsőjobbos hordák, akiket Ábrahám Róbert és Füssy Angéla propagandisták hetek óta uszítanak, meg a mellettük tevékenykedő már a létezésükben is bűncselekményt elkövető egyéb nác:i hírportálok felhergeltek, és akik nyilvánvaló módon tucatjával elkezdtek fenyegető leveleket írogatni a Zeneakadémia vezetőségének, mert vérre szomjaztak! Meleg és zsidó vérre! És Önök ezt most megadták nekik! Láttátok, hogy kik álltak ki a két ócska propagandista mellett a "gyermekvédelem" égisze alatt? Csak néhány csemege: Bayer Zsolt, Budaházy Edda, Budaházy Görgy és Hegedüs Lóránt. Te atyaég! Ez az a Budaházy György, akit terr:orizmus vádjával zártak börtönbe, majd Kónya Endrével együtt Novák Katalin kegyelemben részesítette! Még mindig nem áll össze a kép?
És tegyük hozzá persze a szűnni nem akaró politikai nyomást, ami egy valóban bátor, az ártatlanság vélelmének alkotmányos jogát elismerő és a nyilas terrorra nemet mondó kiállást követelt volna meg a Zeneakadémia részéről. De a Zeneakadémia csúfosan szégyent vallott! Nem állt ki amellett a művésze mellett, akinek eddig csak jót köszönhetett! Ez szégyenletes!”
A magyar történelem egyik legkarakteresebb, legbecsületesebb politikusa.