A hitelesség és nem a hit jelenti a legfőbb értéket a globális kommunikáció korában. Ezért népszerű Ferenc pápa a nem-katolikusok körében is, mert a krisztusi etika hiteles megjelenítőjeként védelmébe veszi, - méghozzá nemre, bőrszínre, vallásra való tekintet nélkül - a gyengéket és megalázottakat. Emberséges tud maradni pápaként is. Mindez nem véletlen, mert az egyháznak az egyik legműveltebb, egyben „legnépközelibb” rendjéből, a jezsuitáktól érkezett a római főhatalomba. Úgy tűnik, hogy az Egyházon belül a jezsuiták reagálnak a legérzékenyebben korunk társadalmi, ökológiai és morális problémáira.
Itthon például az elismert külpolitikai szakember, Feledy Botond, a Szent Ignác Jezsuita Szakkolégium korábbi rektora vetette szemére a magyarországi katolikus egyház vezetőinek a papok gyermek-molesztálással kapcsolatos ügyeinek elhallgatását. Mi több, a tekintélyközpontú kelet-európai hatalmi mentalitásnak megfelelően az áldozatot hibáztatják a szennyes kiteregetéséért.
A klérus hitelt adva az orbánisták ideológiai blöffjének, miszerint „keresztényüldözés” folyna Magyarországon, nem akar tápot adni az egyház elleni támadásnak, illetve még mindig úgy gondolkozik, hogy amiről nem beszélünk az nincs is.
A hívőtől magábaszállást és bűnbánatot követelő klérus erkölcsi gyávaságról adna tanúbizonyságot, ha lesüllyedne az érzéketlen és hatalommániás kelet-európai politika szintjére. A magyar katolikus egyház hitelét a saját bűneivel való szembenézés és a társadalmi visszásságokra való valláserkölcsi indíttatású reagálás erősíthetné meg leginkább.
https://444.hu/2021/02/05/felelos-magyar-egyhazi-vezetok-hogyan-juthattak-arra-hogy-egy-aldozat-elnemitasa-a-legjobb-megoldas
